Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-01-01 / 1. szám
Z&Já-j lllll. évfolyam. fttteaw, 1941 Jnnnflr 1. (szerda) l. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdón és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések órait A legkisebb hirdetés dija 1'50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmétersoronkénl 10 fillér. Állástkeresőknek £0 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyiltiér soronként 60 fillérbe kerü I. Uj év, uj remények Végtéi e elborul s nyomasztó nagy éj lesz; A levert lélek egy sötét vágyat érez: Nem élni, nem élni I Be egy-egy csillag gyűl a felhőkön távol, Fellobbanó fénye a lelkűnkig világol: Remélni, remélni! (Tompa, Tornácomon.) Az újévnek, az újévi jókívánságoknak is megvan a maga lélektana, melyet érdemes egy kicsit sze^figy^^ennünk. | Jamjáí^ elseje voltaképpen csak J- olyán- napja az esztendőnek, mint * mifinra^tftasik; s a régi rómaiak, kik március elsejétől számították az esztendőt, vagy a zsidók, kiknek »ros hasónó“-ja, újéve, szeptember derekára esik, január elsején nem érezték azt, amitől a mi lelkünk eltelik. És mi ez a mi érzésünk ezen a napon ? , Szeretnénk belenyúlni egy percre az idő kerekének küllői közé, hogy megállítsuk. Szeretnők fellebbenteni azt a fátyolt, mely még a követis oly mélyen .^•^Ö^I^^^S^etnénk egy pil- y,‘* • is, visszafelé is ; >^vriáz^^íibt^v^[yetlen tekintettel végigláthassuk azt, ami elmúlt s amit Aqu. Sz. Tamás tanítása szerint (III. qu. 89, 9) még a jó Isten maga sem tud meg nem történtté tenni, sem’.visszahoznijés előre, hogy fölkészülhessünk a nagy harcra, mely ránk várakozik. Az újévi hangulat tehát kétellen- L tétes érzelemből alakul ki. Az egyik ^ áz élj^úlás^nelankóliája, a másik a ibví^ reáiéjíysége. • Az idő múlása mindig melan- kóliára hajlítja kedélyünket, a jövőre való gondolat mindig vagy aggodalmat, vagy reménységet kelt. Mi is az a reménység? Mindenekelőtt bevallása annak, hogy a jövőt nem ismerjük, mert ha ismernők, nem tekintenénk feléje a reménység bizonytalan várakozásával; beismerése továbbá annak, hogy akaratunk. is elégtelen, meri amit. a magunk erejéből meg tudunk szerezni, azt nem várjuk más- nx síérencsét, mely hatalf/^uíikbap vaníjszivesen kovácsoljuk ^ ^WTCÍMn^lehát értelmünket is, akaratunkat is egy magasabb hatalomra utalja, amelynek bölcsesége kipótolja a mi értelmünk homályát, amelynek ereje segít a magunk esettségén, amelynek jóakarata biztosítja jövendőnket. Íme, így vezeti el az embert a reménység a hitre, az Istenhez. Még azt is, aki tagadja az Isten létét, mert a hitetlen is remél, a reménynek pedig Isten nélkül sem alapja, sem értelme nincsen. A remény föltételezi a személyes Istent, mert L különben vagy magában, vagy a át^ban. Jelene az embernek re- , ^ ^ ^agában hiába remél, mert - bt» maga - intézhetné sorsát, nem Vömsf balsors a világon. Másban is hiába remél, mert vagy van másban akarat és erő, hogy mindenkit boldoggá tegyen s akkor úgyis megtenné, vagy nincsen s akkor hiába minden reménység. A vak sorsban bízni pedig méltatlan az értelemmel és szabad akarattal föl- ékesitett emberhez. A nyomasztó nagy éjben, amelybe az elmúlt esztendő lealkonyult, a költő lelki szeme előtt méltán gyűl ki a reménység csillaga. A remény azonban végtére is csak érzés, az élet pedig nemcsak érzésekből, hanem cselekedetekből is áll, melyek az érzésekből táplálkoznak. Ha tehát a remény a jobb jövő várása, akkor ezeknek a cselekedeteknek is jobbaknak kell lenniük és magunkat is jobbakká kell tenniük. Mert csak a jobb cselekedetek adA falu és az egyház erősített meg bennünket minden nemzeti tragédia után — mondotta Teleki Pál gróf miniszterelnök Magyarország első állandó jellegű népfőiskolájának — záróvizsgáján. A miniszterelnöknek megjelenése azt bizonyltja, hogy a magyar nép szellemi, gazdasági és kulturális téren való előbbrevitelére különös gondja van. A vizsgán való részvételével mintegy kifejezésre akarta juttani a népfőiskolái oktatás elsőrendű jelentőségét. A Kálót Érden rendezett tanfolyamán az ország minden vidékéről összesereglett 125 magyar ifjú vett részt, hogy műveltebb, tanultabb ember legyen s szakszerűbben tudja megművelni földjét. A tanfolyam három részből állott. Az egyiken kulturális ismereteiket fejlesztették az ifjak, a másikon az uj magyar falu leendő vezetőinek a kitermelése volt a cél. Világnézeti, gazdasági és szociális kiképzést kaptak itt a falvak kiküldöttel, mig a harmadik, az úgynevezett kupecképző tanfolyam feladata volt felvértezni a falu kereskedelemre,- ügynöki munkára termett fiait, hogy a tudás fegyverével felkészülten erkölcsi alapra helyezkedve vegyék át az eddigi ügynökök munkakörét s valóban magyarrá tegyék a gazdasági életnek ezt az ágát is. Magyarország miniszterelnöke a kétórás vizsga után — elismerését nyilvánította a hallottak felett, s megállapította, hogy az ut, amelyen a népfőiskola vezette növendékeit, annyira helyes, hogy az ott tapasztaltakat fel fogja használni a kamarák újjászervezésénél is, mert nak jogcímet a reménységhez, mely enélkül istenkisértés volna. Jobbá lenni: egyéni programm és életprogramm, melynek erőnkhöz képest való teljesítése miként az elmúlt esztendőben is, számos egyéni és nemzeti örömöt érdemelt — gondoljunk csak Erdélyre! — úgy a jövőben is a megelégedésnek, a boldogság első föltételének válik majd forrásává. Tetteket, kitartó, áldozatos és törvényes, lojális tetteket jelent tehát a boldog ujesztendő jókívánsága, mellyel egymást fölkeressük. Bár mindenki erre gondolna s ezt a gondolatot, a tett boldogságát, magamagán kezdené! Dr Magyarász Ferenc O. Cist. úgy látja, hogy csak az ilyen szel lemben működő kamarákkal lehet majd egyszerűsíteni a közigazgatást és kiküszöbölni a bürokráciát. Érdről tudást és tartalmat visznek haza a résztvevők Soprontól Zá- gonig. Jó tartalommal kell megtöltenünk azt, amink van — mondotta a miniszterelnök — s ha ezt akarjuk tenni, ne keressünk ehhez idegen anyagot, hiszen elegendő tartalom rejlik a magyar népben. Meg kell értenünk egymást, össze kell fognunk, máskülönben nem A felsőház befejezte a jövő évi állami költségvetés vitáját és annak végén a kormány tagjai részéről igen érdekes felszólalások hangzottak el. Gróf Teleki Pál miniszter- elnök ezt az alkalmat használta fel arra, hogy a felsőházat a legfontosabb alkotmányjogi, gazdasági, szociális, bel- és külpolitikai kérdésekben elfoglalt álláspontjáról tájékoztassa, — ezenkívül megindokolta a kormánynak azt az elhatározását, hogy az ország gazdasági életének és különösen a termelésnek irányítását egy kézben összpontosítja, valamint, hogy a lakosság közellátásának biztosítása céljából egy külön közellátási hivatalt szervez és ennek vezetését egy tárcanélküli miniszterre bízza. A miniszterelnök beszéde után felszólalt Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, akit tudvalevőleg Kormányzó Urunk a miniszterelnök előterjesztésére, a gazdasági ügyek egységes irányításával megbízott. A jövőben tehát a pénzügyminiszter feladata lesz eddigi munkakörén kívül az Összes országos érdekű gazdasági és termelési ügyek egységes irányítása, továbbá a gazdasági szakminisztériumok zavartalan tudjuk Szent István birodalmát felépíteni. Nemcsak térképet kell csinálnunk, hanem országot is kell építenünk. Ezt az országot, Szent István birodalmát azokkal a nemzetiségekkel együttesen építhetjük fel, akik valóban itthon érzik magukat ebben a birodalomban. örállásra hivta fel a falu népét. Lelkére kötötte a falunak, hogy ne hagyja el a falut. Ne jöjjön el a falvakból a falvak népe, a dolgos munkás emberek javarésze, mert ott óriási szükség van reájuk. A nemzet az egyházon kivül a falvakból élt és fog élni és éppen ezért a kormány a legnagyobb figyelmet fordítja a falvak gazdasági megerősödésére, mert ennek az erőnek köszönhetjük, hogy Magyarországon — Európa többi államaihoz viszonyítva — most jólét van. Végül további önképzésre hivta fel az ifjakat, mert csak igy lehetnek igazán vezetők és ajánlotta, hogy levelezés utján maradjanak egymással összeköttetésben, hogy Soprontól a csiki hegyekig megismerjék egymás felfogását. A miniszterelnök beszédéből kiérzett, hogy magáévá tette a népfőiskolák ügyét s igy most már a népfőiskola elsőrendű tényezőjévé válik a magyar nemzetnevelésnek. és eredményes együttműködésének biztosítása. A mai rendkívüli idők, a háborús viszonyokból származó megkötöttségek, a nyersanyag beszerzés nehézségei és általában a világgazdasági viszonyok feltétlenül szükségessé tették az ország gazdasági és termelési ügyeinek egy kézben való összefoglalását. Reményi- Schneller Lajos, az uj »gazdasági csucsminiszter“ felsőházi beszédében nem adott részletesebb programot, hiszen egészen természetes, hogy jövőbeli tevékenységének egyes részleteit a felmerült szükségletek fogják megszabni. Ezzel szemben a pénzügyminiszter igen fontos irányelveket állított fel a magyar gazdasági élet jövő fejlődése szempontjából. Legfontosabb követelményként hazai termelésünk fokozását állította oda a miniszter s egyben utalt arra is, hogy gondolnunk kell a háború utáni időkre, amikor a hadi iparok foglalkoztatottsága megszűnik s gazdasági életünk szükségszerűen nagy átalakuláson fog keresztül menni, Meg kell teremteni tehát az átmenetet a béke- állapotok felé. Ezért van szükség az irányított gazdálkodásra, ami ' elsősorban annyit jelent, hogy tervEgyes szám ára 12 fillér j A miniszterelnök a falu népéhez A gazdasági álét ás Közellátás egységes irányítása i I I s \ litJte ;e yíg é iskifi Btlai tzisső> Dór tieISZírdi :yaszti. A ann noneKÖZKolátaisárci.
