Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-01-10 / 2. szám
TOLNANEGYEI ÚJSÁG A legtöbb Jejet a Budapesti Központi Általános Tejcsarnok Rt. vette meg szám szerint 39 szövetkezetét. A többi megoszlott a Dombóvári Vajtermelő Rt. Sebestyén Imre, a Derby Sajt és Vajtermelő Rt. és még néhány kisebb tételben vásárló között Szekszárd népmozgalmi adatai —az 1939. évben Szekszárd megyei város területén az 1939 év folyamán született 538 egyén. Ezek közül élve született 496, halva 42. Szekszárdon a városban élve született 111, halva 6, a kórházban élve született 385, halva 37. A kórházi szülések közül élve szüle tett 83 szekszárdi és 302 vidéki, halva pedig 4 szekszárdi és 33 vidéki. — Nemek szerint ekképpen oszlik meg a statisztika: élveszületett fiú 266, halva 16, élve született leány 228, halva 25. Halva született 10 szék* szárdi fiú, 8 szekszárdi leány, halva 16 vidéki fiú és 16 vidéki leány. Az I 1939. évi 538 születéssel szemben az 1938. évi szülések száma 507 volt A halálozások száma esett, mert az 1938, évi 484 halálesettel szem ben az 1939. évben 471 en haltak meg. Ebből 256 volt a férfi, 215 a nő. Szekszárdi 162, vidéki 309 A kórházban meghalt 308 egyén, akik közül szekszárdi 75, vidéki 234 Életkorokat tekintve az 1 éven aluli korban elhaltak száma 44,1—3 év köziek 18, 3 éven felüliek 409 A házasságkötések száma az 1938. évi 116 al szemben 123 volt. Ünnepek az 1940. évben Az 1940. esztendő szökőév, 366 napos, februárjának nem 28, hanem 20 papja van. Márciustól fogva ezért á hétnek minden egyes napja a hónapnak eggyel előbbre álló napjára Qsik, mintha február 28 napos volna Például az uj évben március hónap vasárnapjai a hónap 3, 10, 17,24. 31. napjaira esnek, — ha ellenben februárnak csak 28 napja lett volna, a vasárnapok március 4., II , 18., 25. napjaira esnének És igy tovább az év többi hónapjában. Az év va ■árnapi betűje ennélfogva márciustól kezdve megváltozik: januárban és februárban G, onnétfogva P. Mivel Újév napja hétfőre esik, az év kettős ünnepnek másodnapjával kezdődik. Az első bét vége újabb kettős ünneppel szolgált, mert Viz- kereszt ünnepé (január 6 ) szómba ton volt. Január 7-én, vasárnap a Szent Család ünnepét ülte az egyház. A rendkívül korai husvét miatt már január 21-én beköszönt a közelgő nagybőjti időszak legelső előhírnöke, a templomokba violaszint hozó hetvenedvasárnap (septuagesi- ma) Ilyenformán a farsang termé szetesen nagyon rövid, pontosan egy hónapig tartó lesz. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe (február 2.) ebben az évben már egészen a farsang vége felé lesz, az ünnep pén tekre esik, a husevés tilalma ezen a napon nem áll fenn. Február 7-én, hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, tehát jóformán még java télben. Március 10-én van feketevasárnap, ekkor vonják be a feszületeket á templomokban sötét- szinü lepellel. Március 17 én, virágvasárnappal beérkezünk a nagyhétbe. Március hó 21 e nagycsütörtök, az Oltáriszentség alapításának a napja. Március 22 e nagypéntek, a kereszt halainak és a megváltás müve be- teljesedééének örök emlékezete. Már cius 23 a nagyszombat, a már alle lujás hangulatú örömnap. Március dalom I — ne tessék haragudni, ha megzavartam volna álmában. — Nem haragszom, ha valami fontos ügy miatt keltett fel; hát csak pakolja már kil — Úgy hallottam, hogy kántor Uram a régiségeket kutatja, már pedig az én földem a domboldalban érre nagyon is alkalmatosnak látszik, inert sok helyütt himlöhelyes. — Mit ért az alatt, hogy himlő- helyes. — Hogy is mondjam csak ? Hát az úgy van, hogy olyan fekete foltok vannak a sárga földön, sohse kell oda trágyát hordani, mégis megdül a búza. Aztán tele van cserépdarabokkal, meg csontokkal. — Oregapám is mindig mondogatta, hogy érdemes volna egyszer feladni, hátha oda rejtette a török a pénzét, mikor kizavarták az országból. — A török aligha rejtett el ott pénzt, de a csont- és cserépdarabkák mégis valami régi telepre vallanak, hát elmegyek magával István hácsi. A domboldalon aztán egy ilyen fekete himlőhelyet gondosan kitapogatott vesszejével s fejet rázva magyarázta a kivánosiaskodó István bácsinak: #— jValami hosszúkás, kemény *árgy van itt a földben. A felső Végében mintha szélesebb volna lejebb keskeny, alig néhány ujjnyi! Majdnem azt mondanám, hogy _ cs ontvázra akadtunk. Lehet azonban valami edényféle is és mellette fekvő hosszabb fegyver, vagy szerszám. — Ámult-bámult István bácsi, de aztán hamiskás mosoly ült arcára, mert szinte látta, mint a mesgyére ültetett meggyfa gyökere idáig fúrta magát. De hogy el ne árulja magát, hát segítette a földet kidobni a gödörből. Hát uramfia, gyökérnek nyoma sincs, de ott a sötétbarna emberi csontváz; fejénél valami fazékféle s kezénél lándzsa. Ijedten ugrott ki az árokból, mert hát holtat nem szabad nyugalmában zavarni, megbosszulja magát. Nem törődve azzal, mit mível továbbra a kántor, köszönés nélkül meglépett. Azóta mindenki elhiszi, hogy a kántor újfajta varázsvesszeje a föld mélyén maradó — minden kincset megérez. 24 én van husvét vasárnapja és március 25 én, amikor egyéb években Gyümölcsoltó Boldogasszonyt ünne peljük, ezúttal az emauszi emlékezetű húsvéthétfő lesz Éz a husvétdátum igen érdekes, nemcsak rendkívüli koraiasága miatt, hanem azért is, mert a legritkább, régóta elő nem fordult dátum Arra ugyanis, hogy husvétnapja március 24 re essék, 1799 óta, vagyis száz negyvenegy éve nem volt példa. — A még ennél is korábbra eső két husvétlehetőség előfordult azóta, mert 1818-ban március 22 én, 1913-ban pedig március 23 án volt husvét, de a március 24 et száznegyvenegy év óta kikerülte a husvétdátum. Mivel március 25 e beleesik a husvét ünnepbe, el kellett tolódnia Gyümölcsoltó Boldogasszony ünne - pének. Ez az eltolódás azonban tisztán csak egyházi jellegű nem jelent nyilvános, pirosbetüs ünnep napot, csupán a mise és zsolozsma szól a Szent Szűzről. Ezt ebben az évben április 1. napján, hétfőn tartja az egyház. Sajnálatos tény, hogy az 1940 évi polgári naptárak érthetetlenül és teljesen hibásan április 2 án jelzik Gyümölcsoltó Boldogasszonyt. Csak az egyházi liturgikus szabályok nemtudásából eredhetett ez a téve dés, a szabályok ugyanis nyíltan kimondják, hogy ha Gyümölcsoltó ünnepét el kell vinni a helyéről, azt fehérvasárnap utáni hétfőre kell h3 lyezni, nem pedig keddre, vagy más napra. Április 10-én, mint a husvét utáni harmadik hét szerdán van Szent Józsefnek főünnepe, oktávával, azon ban ez is tisztán egyházi, nem nyil vános ünnep Nyilvánosan ezt is meg lehet tartani a reá következő vasárnapon, de ez nem kötelező. A nagyon korai husvét miatt a keresztjáró napok ezidén egészen szokatlanul már április végén kéz dődnek, úgyhogy csak az utolsójuk esik május elsejére. Május 2 án van áldozócsütörtök, az Ür mennybemenetelének napja. A pünkösdi ünnepek május 12 és 13. napjairi, ép pen a fagyos szentek nevén ismert Pongrác és Szervád névnapjain van nak Űrnapja május 23 án lesz. Ma jus legutolsó napján üli a katolikus világ Jézus Szent Szivének bensőséges, bár nem nyilvános ünnepét, amelynek oktávája is van. Junius hónap vége kettős ünnepet hoz, mivel Piter és Pál apostolfeje delmek napja (junius 29 ) szombaton lesz. A teljesen ünnep pélküü julius után augusztusben két ünnepet ülünk 15 én, csütörtökön Nagyboldogasz- szony napját, Mária mennybemene telét, 20 án, kedden pedig Szent 1st ván királyunk szép magyar ünnepét. Szeptemberben ünnepveszteség van, Kisboldogasszony napja. Mária szü letése napja (szeptember 8) vasár napra esik. Októberben mindig a hónap utolsó vasárnapjához kapcsolt Krisztus Király ünnepe a hó 29 napján lesz. November 1-e, Mindenszentek ünnepe pénteki napra kerül, ezen a napon nincs husevési tilalom December 1-én kezdődik az évnek A Szekszárdi Takarékpénztár közhírré teszi, hogy a Magyar Ált. Hitelbank megszűnt helybeli fiókjának volt bankhelyiségeit, több részletben, üzleti célra azonnal béMla. Ajánlatokat a Szekszárdi Takarékpénztár Igazgatóságához kell benyújtani. ádventje, amely ezúttal közepes hosz szuságu. December 8-a, a szeplőtelen fogantatás ünnepe vasárnapra esik, itt is veszítünk tehát ünnepet. Ka rácsony ünnepe (december 25 ) ked den, másodnapja, vagyis Szent István első vértanú emléknapja szerdán lesz. Keddre eső Szilveszterrel zárul az év, amelyre most az egész emberiség egyhangú fohásszal áldást, megeny hülést és békességet kér az Egeknek Urától. 1940 január 10. TíiieJi Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Csak még egyszer szeretnék szemedbe nézni s remegni, félni, ha visszajössz — a szent izgalomtól. Szeretném kérni ót, hogy irgalomból bocsássa rám ezt az'örjftö gyönyört, mikor ezt az összetört vergődő szivem csak pár percre is gondo[zásba vészed. Csak még egyszer szeretném, ha kezed kínoktól megcsunyult homlokomra tenqéd s felfogná elméd, mint állok ki, mióta leszakadtál rólam I De hoi van a csodák ideje? Mégis — és igy múlnak napjaim lassaa —■ váriak szakadatlan. Hiszem, hogy még egyszer, utoljára _ végbe megy itt az O lettentő csuddjj... s visszatérsz az Éleibe, az én életemoé. Miklósi M. 049*. — Főispáni panasznapok. Vitéz Madi Kovács Imre főispán szombaton, e hó 13 án Dunaszentgyörgyón és Gerjenben panasznapot tart. Éz alkalommal felkeresi a Magyar Élet Pártja szervezeteit. — Személyi bír. Lichtenstein Erzsébet hercegnőt, Lichtenstein Alfréd herceg hőgyészi nagybirtokos ieá- uyát beszállították a szekszárdi kórházba, ahol dr Novdíc Miklós egyetemi magántanár, a sebészeti osztály vezetője vakbélműtétet végzett rajta. — A Szekszárdi Nőegyleti bál. Az Egyesült Szekszárd—Tolnamegyei Nőegylet sók évtizedes múltra és sikerekre visszatekintő báljai mindig nagy eseményei voltak a farsangnak. Ezt a mulatságot az idén is megrendezik február i-én a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségével együtt. A bálelőkészités munkái már javában folynak. A szekszárdi gimnázium vitadélutánja. A Garay János gimnázium a tanulók szüleinek folyó hó 14-én délután 5 órakor a vármegyeház nagytermében tartandó vitadélutánt rendez, melyen különböző időszerű iskola- és nevelésügyi kérdések kerülnek megbeszélésre. Vitarendező dr öaal Dezső kir. ügyészségi elnök. A vitadélutánnal kapcsolatosan Varga Tibor hegedűművész hangversenyt ad, zongorán kisézi Pesthy Ernőné Szedő Margit zongoraművésznő; zenetanár. Belépőjegy 1 P, családtagoknak 50 f. Kapható a gimnáziumban. A vitadélután jövedelmét diákjóléti célra fordítják. A mt. szülők vendégeket is meghivatnak. Áz első vitapont: Hogyan szervezkedjenek a szekszárdi szülők arra az esetre, ha az iskola munkája egy netátii háborús konfliktus következtében hosszabb időre lehetetlenné válnék ? Második vitapont: Tennivalóink a hazafias nevelés ügyében.
