Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-12-21 / 93. szám
HU, M Szekszonr. 1940 decemiter 21. (Szomlmt) 91 szám. ■inn wrftWT wfrrszre» MwrajgTFurf) KTrRFSzTfrwY pnirmrAf frs tAbsaratjut i.a» Szerkesztőség ás ki adóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre-----------6 pengő Fe lelős szerkesztő 8LÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dflak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér, Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eilegyzésl. nyllttér soronként 60 fillérbe kerü családi hír, valamint a ‘ i 1. OK amely felfelé visz... Előző számunkban megemlékeztünk, a nagyjelentőségű eseményről, hogy Szent István kettős keresztjének jegyében százezer ember jött össze vasárnap az ország fővárosá- ben és bemutatta hódolatát a legelső magyar embernek. Annak szólt a hódolat, aki nemzeti elesettségfink legsötétebb napjaiban ragadta kezébe az ezeréves, sok viharban tépázott, de mindig foltnélküli zászlót s az ősi hagyományok talaján állva, de a kor szellemét előre megérezve, irányt szabott nemzetének a szegedi gondolatban. Az előtt a férfiú előtt tisztelgett a százezres csoport, aki nemcsak kitermelte a megtermékenyítő gondolatot, hanem két évtizeden keresztül határozott kézzel, erős akarattal, mindnyájunknál bizakodóbb hittel, páratlan bölcsességgel és meleget árasztó szívvel vezette népét az Eszme utján a fel- emelkedés felé. Magyarország kormányzójának szólt a százezres csoport hódolata. És ebben a hatalmas tömegben azok voltak, akik a világháborúban, a forradalmak idején és azóta eltelt húsz esztendő alatt elölj ártak a haza védelmében. A szegedi hadsereg első hősei, az ellenforradalmi mozgalmak szervezkedői, a vitézek, a székely hadosztály katonái, a nyugatmagyarországi felkelők, a felvidéki, a kárpátaljai és erdélyi magyarság sokat szenvedett vezetői. Azok, akik mindig ott voltak a bátor kiállók, a mindent kockáztatók, a törhetetlen hűséggel kitartók között. Az ország miniszterelnöke, gróf Teleki Pál adott hangot a nemzet hódolatának. De ezt nem miniszterelnöki méltósága alapján tette, gróf Teleki Pál maga is ott volt a legelső vonalban a szegediek között, maga is letéteményese a szegedi eszmének s huszonegy év alatt a legválságosabb pillanatokban, a legnehezebb problémák között állta meg helyét, mint a nemzet vezetője. Példát mutatott a hűségre, kitartásra, elszántságra, erős akaratra és megrendithetetlen hitre. — Ezért volt legméltóbb tolmácsolója a nemzet hódolatában nemcsak a felvonuló százezreknek, hanem azoknak a millióknak is, akik csak lélekben voltak ott vasárnap a királyi palota erkélye előtt, ahol Magyarország kormányzója meghatott szemmel nézte a beláthatatlan embersokaságot, elsősorban nem a személyének szóló hódolat miatt, hanem azért, mert látta, hogy a férfias kiállás bátor hőseire a jövőben is számíthat a nemzet, ha szükség lenne rájuk ... És Horthy Miklós kormányzó szólott a sereghez s szólott rajtuk keresztül az egész nemzethez. „ A szegedi gondolat ma is élő valóság" — mondotta. A nemzeti közvélemény megnyugvással hallotta ezt a gondolat megteremtőjének ajkáról, mert tudja, hogy a szegedi eszme a magyar lélek terméke, amely arra törekedett, hogy keresztényi és nemzeti szellemben védje, felemelje a magyarságot, jóvátegye az országgal történt igazságtalanságokat és felemelje a népet a magasabb és kedvezőbb életlehetőségekbe. Olyan tiszta, olyan átlátszó ez, mint a kristály. Olyan egyszerű, mint a kétszerkettő. Éppen ezért nincs szükség ködös jelszavakra, zűrzavaros fogalmakra, mint ahogy nincs szükség arra sem, hogy idegen elképzeléseket másoljon. Magyarország kormányzójának a hódoló üdvözlésre adott szavai ismét irányt mutatnak az ország népének. Súlyos vihar rázza a világot, amelynek szele és hidege bennünket is megcsap, nagyobb erőfeszítésre, több nélkülözésre, igen sok lemondásra, — és mégis fokozott kötelességteljesitésre kényszerít bennünket. Ebben az időben együtt kell menetelni az egész nemzetnek a legelső magyar ember és a hivatott vezetők után. Az irányt a szegedi gondolat jelzi. És akik az élen haladnak, tudják az utat, amely felfelé visz ... A vármegye téli közgyűlése Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 18 án, szerdán — a zord időjárás miatt — aránylag csekély érdeklődés mellett tartotta vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklete alatt téli rendes közgyűlését. A főispán rövid bevezető és üdvözlő beszéde után bejelentette, hogy a Tolnavármegyei Általános Tanítóegyesület évi közgyűlése arra kérte őt, hogy Kelet- magyarország és Erdély visszatérte alkalmából juttassa a tanítóság mély hódolatának és szeretetteljes ragaszkodásának kifejezését a kormányzóhoz. A kabinetiroda most arról értesítette, hogy Öfőméltásága a vármegyei tanítóság hódolatát köszönettel tudomásul vette. Bejelentette ezután a főispán, hogy a Kormányzódé „Erdélyért“ akciójára a törvényhatóság területéről december 1-ig 42.157 P 93 fillér folyt be. Hálás köszönetét mondott ezért a szép eredményért a vármegye közönsége más oldalról is erősen igénybe vett áldozatkészségének, továbbá Szekszárd polgár- mesterének, a főszolgabiráknak és a községi elöljáróságoknak a gyűjtés sikeres megszervezéséért. A tárgysorozaton levő választásokat megelőző jelölő választmányba a maga részéről dr Pesthy Pált mint elnököt, továbbá Döry Frigyest és Debulay Imrét delegálta, mig az alispán a saját hatáskörében dr őrffy Imrét, dr Erdélyi Aladárt és Pesthy Gergelyt küldte ki. Az I. szavazatszedő bizottság elnöke lett Bodnár István, tagjai vitéz Simon Simon és vitéz Kiss Kálmán, jegyzője Sudár József; a II. szavazatszedő bizottság elnöke Fittler Béla, tagjai vitéz Mező László és Tóth Lajos, jegyzője dr Malonyay Elemér lettek. A tárgysorozat első pontjaként szereplő alispáni jelentéshez dr Örffffy Imre felsőházi tag, örökös törvényhatósági bizottsági tag szólalt fel elsőnek, megemlítve, hogy midőn a jelentés megemlékezik a főispán legfelsőbb kitüntetéséről, ez alkalomból ő is kitejezi a törvényhatósági bizottság és a vármegye közönségének szeretetteljes üdvözlését. Elismeréssel szólt a vitézi intézmény húszéves jubileumával kapcsolatban a vármegye vitézeiről, vitéz Tihanyi Szilárdnak, a kitűnő székkapitánynak apostoli munkájáról. E jubileum alkalmával örvendetesen tapasztalhatjuk ennek az intézménynek nagyszerű működését, amelynek imponáló eredményei a magyar nemzetet fenntartó három jellemző tulajdonságból folynak: a szabadság- szeretetből, a politikai bölcseség- ből és a vitézségből. Bár e három tulajdonság szinte Összefonódott, mégis a szabadságszeretet volt in- í ditéka a vitézségnek, amely a nem- | zetet megvédte és az egész világon megvetette becsületes hírünket. Vannak a vitézi gondolatnak katonái, apostolai, fenntartói és istápolói és ezek közt az első a Legfelsőbb Hadúr (óriási éljenzés, taps, a közgyűlés közönsége feláll) aki személyes tulajdonságainál fogva szinte szobrává vált a magyar vitézségnek. Hódolattal fordul fenkölt személye felé és javasolja, hogy a jubileum alkalmából a vármegye úgy a Kormányzót, a vitézi rend életrehivóját, fenntartóját és istápolóját, mint vitéz Hellebronth Antal ny. tüzértábornokot, a vitézek főkapitányának helyettesét táviratilag üdvözölje. A közgyűlés az indítványt egyhangú lelkesedéssel fogadta. Dr Erdélyi Aladár az alispáni jelentésnek ahhoz a részéhez szólt, amely szerint a minisztériumba berendelt és az erdélyi részekbe kinevezett tisztviselők pótlása nehézségekbe ütközik és hogy a jegyzői pályára nem kívánkozik a fiatalság. A legnagyobb elismeréssel emlékezett meg az egész közigazgatási tisztikar, különösen pedig a községi jegyzők óriási erőfeszítést igénylő munkájáról, majd a saját tapasztalatai alapján adatokat említett fel arra, milyen irtózatos lelki háborút kell folytatni a jegyzőknek. Arra kérte a vármegyét, világosítsa fel az illetékes köröket a helyzetről, mert ha a jegyzői kart meg nem szabadítják a gyűlöletet keltő ténykedések elvégzésétől, akkor erre a pályára nem jelentkeznek megfelelő emberek és a faluvezetés, az ország fennállásának ez a sarokpontja felmondja a szolgálatot. Dr Erdélyi Aladár nagy helyesléssel kisért felszólalását követően dr Klein Antal országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy bár a vármegye jelenlegi vezetőivel szemben nagyrabecsüléssel viseltetik és bár működésükkel meg van elégedve, mégis szóvá kell tennie a közellátás és a közigazgatás, valamint a kormányzat egyes kérdéseit. — Bár Európa egyéb országaiban súlyosabb ellátási bajok vannak, mint nálunk, mégis sok sérelmes intézkedés van. A nemzetiségi kérdésre áttérve hangsúlyozta, hogy Kárpátalja és Erdély visszacsatolásával egyidejűén a svábok mellett ruszin és román nemzetiségű állampolgáraink is vannak. Egyes szám ára 12 fillér
