Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-09-25 / 69. szám
2 TOLNAMEGYEI UJSlű 1940 szeptember 25. TANKÖNYVEK minden iskola részére beszerezhetők ii Molnár-féle m Hw és poplrHeresHedéséHen Telefon 37. Szekszárd, Kaszinó-bazár Telefon 37. Iskola- és egyéb könyvek kötését jutányos áron készítjük Hozzászólás Murga község névváltoztatásához Engedtessék meg nekem is, hogy Murga község névváltoztatásának kérdéséhez, illetve dr Széli Sándornak a Tolnamegyei Újság folyó évi szeptember hó 11-i számában közölt cikkéhez a Tolnamegyei Újság hasábjain hozzászólhassak. Nem akarok a kérdésbe politikát vegyíteni és méltánylom azt, hogy Murga község néhai Gömbös Gyulának, mint a község szülöttének emlékét meg akarja örökíteni; — semmi esetre sem tarthatom azonban helyesnek, hogy ezt saját nevének megváltoztatásával kivánja eszközölni. Murga neve ugyanis messze, a középkorba visszanyúló, patinás név, amelyet még a XVIII. század elején is Morga alakban ejtettek. Kimutathatólag először 1344- ben találkozunk vele Nagymartoni Pál országbírónak, a székesfehérvári káptalanhoz intézett parancsában, amelyben a Varsádi birtok felbecslésére és felosztására a vármegyei birtokos nemesek sorából kijelölt királyi emberek között Mor- gai Miklós fia Tamás (Thomas filius Nicolai de Morga) is fel van említve. (Zichy cs. okmánytára II. 142. 1.) A helység neve azonban kétségkívül még régibb és csak a török dulásnak tudható be, hogy korábbi oklevelünk a községről nem maradt fenn. A Morgai család vármegyénk életében a tőrök időkig élénk szerepet játszott. Tagjai gyakran emlittetnek mint királyi emberek (homo regius); kőzülök többen viseltek vármegyei tisztséget is. így 1487-ben Morgai András, 1488. és 1489-ben M. Miklós esküdtek, 1502-ben és 1507-ben M. Mihály, 1522—1524-ig M. Benedek, 1525-ben M. Miklós alispán. Morgai Miklós Tolna vármegye részéről jelen volt a hires 1505. évi rákosi országgyűlésen is; M. Mihály 1522- ben simontornyai várnagy, M. Miklós pedig 1525-ben Mária királyné titkára volt. A család tagjai 1507-ben királyi adománylevelet kaptak Mor- gára. A török időkben Morga a vármegye legnagyobb részével együtt teljesen elpusztult, de a neve fennmaradt s a község a XVIII. század 40-es éveiben újra betelepült és felépült. Ekkor módosult a régi Morga név Murga-ra. Vármegyénk múltja iránt érzett kegyeletünk tiltakozik tehát az ellen, hogy ezt az ősi nenevet kényszerítő ok nélkül megváltoztassuk. A község által óhajtott Gömbös- háza elnevezés ellen szól egyébként az is, hogy Gömbös Gyuláról már neveztek el helységet: a bor- sodvármegyei Szomolya község neve belügyminiszteri rendelettel Gömbös• falvd-tdL lett változtatva, Még kevésbbé volna elfogadható a dr Széli Sándor által ajánlott Gömbös Gyula elnevezés.— Abban igaza van ugyan a cikkírónak, hogy számos helynevünk voltaképpen személynévből eredt, de ezek régi j nevek, melyekben a személynevet i már nem is érezzük ki. Arra pedig nem volt és nincs is példa, hogy család- és személynév együtt szolgálna helynévül. Ilyen újítás kétségkívül mindenütt, elsősorban nyelvészeti körökben, megütközéssel találkoznék. Ne bántsuk tehát az ősi Murga nevet. Murga község bizonyára más, alkalmasabb megoldást is fog ta- találni, hogy jeles szülöttének emlékét megörökítse. Dr D5ry Ferenc ny. orsz. levéltári igazgató. Kollektív szerződések az olasz mezőgazdaságban Olaszország valamennyi mezőgazdasági munkását egy hatalmas szakmai szervezet, a mezőgazdasági munkások fasiszta szövetsége (Con- federazione Fascista Lei Lavoratori Agricoli) egyesíti magában^ A szervezetnek ezidőszerint 4,800.000 tagja van. A földbirtokosok és földbérlők saját külön szervezetükben tömörülnek. Úgy a munkaadók, mint a munkások országos szövetsége alosztályokra oszlik területi és szakmai szempontból. A területi szempont úgy érvényesül, hogy mindegyik szövetségnek valamennyi tartományban van egy- •gy hivatala és bizalmi embereket tart minden községben. A szakmai szempontnak megfelelően úgy a munkaadók, mint a munkások a szövetség kebelében alosztályokat alkotnak a mezőgazdaság terén gyakorolt szerepük természete szerint. Vannak például felesbe dolgozó munkások, napszámosok stb., mig a munkaadók közt megkülönböztetnek kisgazdákat, bér- | löket stb. 1 A testületi rendszer szellemében kötelesek a földbirtokosok és a földmunkások szervezeti kollektiv szerződéssel szabályozni a mezőgazdaság különböző munkafeltételeit. Az országos szövetségek adják meg az általános irányelveket a megkötendő kollektiv szerződésekre nézve s ily- módon az egész országban egységes szempontok érvényesülnek. A testületi minisztérium szervei minden egyes szerződést tanulmányoznak abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a törvény követelményeinek s csak ennek megtörténte után hagyják jóvá a szerződést. A kollektiv szerződéseket általában a mezőgazdasági munkaadók és mezőgazdasági munkások egyes tartományi hivatalai kötik meg egymással, hogy ilymódon a szerződés kikötései megfeleljenek a szó- banlévő vidék sajátos követelményeinek. A kollektív szerződés egyébként csak egy-egy meghatározott munka- viszonyra vonatkozik (például arató. Elv csipetnyi mosyac föld Irta: dr Balázs Győző Két éve, hogy a dunántúli orvosok és újságírók egy tanulmányi csoportját vezettem Jugoszlávia Magyarországgal határos fürdőibe. Varazsdtoplice rádiumos-kénes fürdőinek megtekintése után Perko Dragutin, Varazsd szab. kir. város polgármestere látta vendégül a magyar társaságot. Meglepetésemre hibátlan magyar nyelven üdvözölt bennünket. Bemutatta ősi városának nevezetességeit, tökéletes egészség- ügyi berendezéseit, európaszerte hires gyárait, régi várában — mely valaha a Zrínyieké volt — elhelyezett értékes múzeumát, mely sok értékes magyar vonatkozású emléket őriz. Végül a temetőbe mentünk. Firenze csodálatos temetőjével vetekszik, az ízlés és a kertészeti remekmű prototípusa. Itt is találtunk sok magyar vonatkozású sirt, patinás főúri neveket és még egy érdekességet: itt nyugszik Karger Titus őrnagy, ki az Orsovánál elásott Szent Koronát megtalálta. Külön parcellában nyugszanak a magyar hősi halottak. Minden szép ebben a csodálatos pompájú temetőben, de talán legszebb a maga egyszerűségében és harmóniájában a magyar hősi halottak sircsoport- ja. Úgy érzem, valami része lehetett ebben Perko Dragutin polgár- mesternek, ki a békeévekben Pécsett volt hadapródiskolái tanár. Hatalmas koszorút hoznak, melyet egyik tisztifőorvos kollégánk megható beszéd keretében tesz le az első magyar sirra. 64 magyar pihen itt szép sorjában. Megható- dottan, halkan, majd mind erősebben felcsendül az ima: „Isten áldd meg a magyart“. Fátyolosak a szemek, könnyesek az arcok. Mintha egy filmet pergetnének előttem. Megelevenedik a múlt... 1914 augusztus két napján, mikor a harctérre mentem. Elindulásunk előtt való este nálunk vacsorázott a zászlóalj-orvosom. Vigasztalta édesanyámat: „Ne féltse asszonyom a fiát, majd gondját viselem a kis kollégámnak. Meg azután meddig is tarthat egy ilyen modern háború ? Mire kimegyünk, már vége is van.“ Mikor elment, anyám könnyes szemekkel lefeküdt, én pedig apámmal tovább beszélgettem. — Ne hidd fiam, hogy igy lesz a háború. Mikor én a boszniai okkupációba mentem, azt mondta Andrássy külügyminiszter: Egy katonabandával foglaljuk el ... Másfél év múlva kerültem haza, de még akkor is ropogtak a puskák. Beteg vagyok: hogy milyen súlyos a bajom, te, mint medikus jól tudod. Úgy érzem, nem látlak többé. Bevallom kisfiam, téged szerettelek kilencetek közül a legjobban. Ha szigorú is voltam hozzád, te voltál legközelebb a szivemhez, a legkisebb, a vakarcs. Segítsen meg a jó Isten. Én is azokat a tanácsokat adom neked az útra, amivel engem bocsátott el apám a te korodban, mikor Boszniába mentem: Féld és szeresd az Istent és tartsd meg a tízparancsolatot.] Ez az emberi morál és etika alapja. Ezen (kívül én csak azokat a tanácsokat adom, amiket én kaptam apámtól: Ha neked van, adj belőle annak, aki rászorul, mert a legjobb érzés, ha segíthetünk. Ne nyújtózkodj tovább a takaródnál... az adósság ott ül veled az asztalnál, neki jut a nagyobbik falat Végül, ha megsegít az Isten, szerezz magadnak egy kis ingatlant — Jó és szép mindez apa. Meg is indokoltad az első kettőt, de nem a harmadikat. Fél életeden át gürcöltél, mire a kis szőlődet megve- hetted. Mindig azon panaszkodtál, hogy többe kerül a napszám meg az adó, mint amit hoz. Miért ragaszkodsz az ingatlanhoz? Az én falusi tanító drága őszfejü apám, ki még súlyos betegségében is mindennek csak a vidám oldalát nézte ... mosolyogva felelt: Azért, ha a fára mászol, más is maradjon a földön, mint az árnyékod. De te ugy-e a komoly oldalát is akarod ismerni. Kettő is van. Az egyik, hogy minden háború után nagy nyomor és pénzértékcsökkenés áll be. Minden elvesztheti az értékét, még az aranycsinálás titkát is feltalálják egyszer. Egy, ami reánk érték marad mindig: az ingatlan. A másik, a szebbik, a komolyabb. A föld az, ami megszeretteti velünk az életet. Abban az évben vettem a szőlőt, mikor te születtéL Az első őszön neked ültettem egy cseresznyefát. Akkor hozta az első termést, mikor járni kezdték Te szedted le róla az első piros szemeket Mikor gyermekkorotokban
