Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-03-06 / 17. szám

2 1940 március 8. ból is szerencsésen kikerültünk és partot értünk. Uraim I Zajló árban küszködik szegény hazánk ezer veszélytől fe­nyegetett kisded csónakja. Nem kell-e egy emberként valameny- nyiünknek a Kormányzó mögé fel­sorakoznunk, vele együtt dolgoz­nunk, hogy szegény hazánkat el ne nyelje az ár ? I Lehet-e, szabad-e a visszavonás, egyenetlenkedés, szét­húzás és testvérharc veszedelmét e nemzetre hozni ? A háború óta jártam Olasz-, Fran­cia*, Angol-, Németországban, sőt az eldorádónak képzelt Ameriká­ban is. Mindenütt kerestem érint­kezést gyárimunkástól, farmertől föl­felé washingtoni egyetemi tanárig és elfogulatlan kritikával mondha­tom, hogy aránylag jobb viszonyo­kat alig találtam valahol, mint ná­lunk. Itt 20 év óta van jogrend, jogvédelem, személy- és vagyon­biztonság, melynél külömbet sehol sem találtam. — Mikor a gyászos trianoni- tárgyalásokat folytatták, egyik tanácstag sokalta, hogy ép­pen szegény Magyarországot dara­bolják szét oly kegyetlenül. A fran­ciák hirhedt tigrise, Clemdhceau azzal vágott neki vissza: „Az elnyo­mónak a húsába kell vágni. Hadd érezze, mi az az elnyomatás 1“ — Azóta meggyőződtek róla a győzők, hogy nagy tévedésben voltak felő­lünk. De már későn I Ha előbb is­mertek volna bennünket, akkor más fogalmuk lett volna rólunk és más volna ma a helyzetünk 1 Ha Magyar- országot valamiben érheti a túlzás vádja, az legfölebb a túlzott loyali- tás vádja lehet. Ha nem lettünk volna oly túlságosan loyalisak, de sok csalódástól menekültünk volna meg I Éppen azért a mai diszgyűlésből folyóan minden itt jelenlevőnek, de különösen azoknak szeretnék egy j gondolatot utravalóul adni, akik békéjüktől megfosztott falvakba mennek vissza. Ez pedig az: hir­dessék otthon, ne üljön fel senki a hamis prófétáknak, akik akár val­lási, társadalmi, gazdasági vagy nemzetiségi jelszavakkal félre akar­ják vezetni e haza polgárait. Van nekünk kormányzónk, de nem elég a kormányzó. Kellenek hűséges alattvalók is. Ezekben az alattvalók­ban és polgártársakban kell jellem, kell gerinc, kell törvénytisztelet, kell hűség a hazához, bizalom a fel­sőbbség iránt. Keménykötésü férfiak kellenek, akik tudják, mivel tartoz­nak a hazának. Ha mind ilyen fér­fiak leszünk, akkor „Még jönni fog, még jönni kell egy szebb kornak, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajkán I“ Ezért a szebb jövőért dolgozott kormányzónk im­már 20 éve. Éppen ezért egy szív­vel, egy lélekkel kiáltsuk: Főméltó- ságu vitéz Horthy Miklós, Magyar- ország kormányzója sokáig éljeni Lelkes visszhangja támadt Braun István dr apátplebános hatásos szép beszédének, amely után az ünnepi díszközgyűlés sokáig igen melegen ünnepelte az államfőt. Ezutána tör­vényhatósági bizottság felkérte vitéz Madi Kovács Imre főispánt, hogy Tolna vármegye közönsége nevében hódoló üdvözlő táviratot intézzen a húszéves jubileumát ülő vitéz nagy­bányai Horthy Miklós Kormányzó Ur Ofőméltóságához. Ezzel az ak­tussal a díszközgyűlés véget ért Galetta Ferenc szekszárdi szín­társulata, március hó 15-én A pozsonyi fonant •. operettel kezdi meg előadásait TOLNANEGYEI ÚJSÁG A Szekszárdi Népbank Szövetkezet 67. évi közgyűlése A Szekszárdi Népbank Szövet­kezet, amely országos viszonylatban is a legnagyobb szövetkezetek egyike, február hó 25-én, vasárnap fél 11 órakor tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen az üzletrészes tagok igen szép számban jelentek meg. Jakab László miniszteri tanácsos, nyug. m. kir. pénzügyigazgató elnök üdvözölte a megjelenteket, a jegyző­könyv vezetésével dr Horvát György szövetkezeti helyettes ügyészt bízta meg, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig dr Halmos Andor és Kováts Zoltán üzletrészes tagokat jelölte ki. Schneider Elemér ügyvezető-igaz­gató ismertette az igazgatóság jelen­tését, kitérve az általános gazda­sági helyzetre és a szövetkezet gabona-osztályának működésére, mely 1939 augusztus hó 1-től 1940 január hó közepéig 56 200 q gabo­nát vásárolt meg és igy több, mint 1,126 000 pengőt jut­tatott főként kisgazdák kezeihez. Az igazgatósági jelentéssel kap­csolatosan dr Horvát Jenő szövet­kezeti ügyész-igazgató bejelentette, hogy múlt év november havában bensőséges ünnep keretében folyt le a szövetkezet feljtfretetlen emlékű vezérigazgatója: Schneider János arcképének a leleplezése. Miklósi M. Ödön festőművész kiváló művészi alkotása kifejező hűséggel jeleníti meg a megboldogultnak egyénisé­gét. Az ünnepség szükebb körben folyt le, amelyen a hatóságok fejei, a helybeii pénzintézetek vezetői, továbbá Jakab László intézeti elnök vezetésével az igazgatóság, fel­ügyelőbizottság és a tisztviselői kar vett részt. Az emlékbeszédet Tóth Lajos fel­ügyelőbizottsági tag mondotta. Ez a beszéd tartalomban és külső for­mában egyaránt hű és méltó jel­lemzése volt Schneider János egyé­niségének és élete munkájának. „Nincs senki sem — úgymond — a régi ismerősök között, aki átlép­hetné ennek az intézetnek a küszö­bét, vagy munkát végezhetne és vállalhatna itt, anélkül, hogy Schnei­der János jelenlétének a nyomaival ne találkoznék. Szinte úgy vagyunk vele, hogy amikor ide belépünk, várjuk, hogy alakja felmagasodjék előttünk, megjelenjék egy ajtóban, annyira erősen, csodálatosan és titokzatosan van összekapcsolva az ő lénye a mi intézetünkkel.“ Az emlékbeszéd a továbbiakban tömör, hű és igaz jellemzése Schneider Já­nos közéleti munkásságának, a mely jellemzésnek végső konklúziójába szónok ebben a mondatban sűríti össze: „Építő ember volt Schneider János.“ A hitelszövetkezet az elmúlt év­ben 514 esetben összesen 505.000 pengő uj kölcsönt folyósított, üzlet­rész tőkéje 14.000 P, alapjai több, mint 10.000 P, takarékbetét állo­mánya pedig több, mint 100.000 pengő emelkedést mutat. A tiszta nyereség is több mint 1000 pengő­vel emelkedett és igy üzletrészen­ként 1 pengő 80 fillér osztalék ki­fizetését határozta el a közgyűlés. Köszönetét szavazott a közgyűlés dr Schandl Károly titkos tanácsos, az OKH alelnök-vezérigazgatójának és Kovács János helyettes vezér- igazgatónak, továbbá Wéber Jenő cégvezetőnek a szövetkezet iránt tanúsított jóindulatukért és értékes támogatásukért. Köszönetét mondott továbbá Tolna vármegye és Szek- szárd m. város közönségének, mivel közpénzei elhelyezésével a szövet­kezet altruista törekvéseit szívesek voltak támogatni. A tárgysorozat 5. pontjánál a szövetkezet igazgatóságába Blum Mátyás, Hock István, dr Horváth Jenő, Horváth Károly, Jakab László, Majsai László, Pirnitzer Ede, Schnei­der Elemér, Takler József és Tóth Lajos, a felügyeiőbizottság tagjaivá pedig Horváth Ignác, Diczenty László és Gauzer Ádám választattak meg egyhangúlag. A közgyűlési beszámolónkkal kap­csolatosan megállapíthatjuk, hogy a Szekszárdi. Népbank Szövetkezet, amely a háború következtében össze­zsugorodott kis szövetkezetté vált, boldogult Schneider János vezér- igazgató 25 éves áldozatos mun­kássága következtében az OKH. kötelékébe tartozó szövetkezetek legnagyobbjai közé emelkedett, gabonaosztályának munkásságát is figyelembevéve pedig vármegyénk gazdasági életében nemcsak számot­tevő helyet foglal el, hanem túl­szárnyal igen sok nagyobb megyei pénzintézetet is. A Tolna vidéki Polgári Takarékpénztár 65. évi közgyűlése A tolnai pénzpiac vezető intézete, a Tolnavidéki Polgári Takarékpénz­tár (a Magyar Nemzeti Bank mellék­helye) e hó 24-én tartotta 65. évi rendes közgyűlését Tolnán, az inté­zet székházában. Forster Zoltán, az intézet elnöke helyett, aki akadályozva lévén Buda­pestről leutazni, dr Zsigmond Ferenc igazgatósági elnök látta el a köz­gyűlés elnöki tisztét. A rövid elnöki megnyitó beszéd után, Magyar Jó­zsef ügyvezető-igazgató ismertette a közgyűlésre kitűzött tárgysorozat egyes pontjait, — az igazgatósági jelentést, az 1939. évi mérleg és eredmény számlát, a 32.210*05 P-t kitett nyereség mikénti felosztására vonatkozó javaslatot. A közgyűlés az igazgatósági javaslatoknak meg­felelő egyhangú határozatot hozott. Majd a vezetőség megválasztására kerülvén a sor, az igazgatóságba: a , patronizáló "Szekszárdi taka­rékpénztár delegátjain, dr Zsigmond Ferenc elnök-igazgatón és Debulay Imre ügyvezető-igazgatón kívül, — Ékes István, dr Herczog Elemér, dr Hoffmann Imre, Nahm József, Schneringer József és Ádám Ferenc Tolna nagyközség életében vezető szerepet betöltő egyének, a fel­ügyelő bizottságba pedig Tőzsér Miklós, Steiner Jenő, Haspelt János, Pelczer Mihály és Schwendtner Jó­zsef választattak be, — nagyjából ugyanazok, akik az előző ciklusban már résztvettek az intézet vezetésé­ben. — Végül a közgyűlés, Steiner Jenő fb. tag indítványára, meleg ünneplésben részesilette az igazga­tóság régi és igen értékes tagját: dr Herczog Elemér gyógyszerészt azon örvendetes alkalomból, hogy a közélet terén hosszú időn keresz- 1 tül kifejtett önzetlen munkássága elismeréséül, legfelsőbb helyről ért ,Signum Laudisu kitüntetésben ré­szesült. Megemlítjük még, hogy a jó megítélésben részesülő Tolnavidéki Polgári Takarékpénztár, — melynek Dombóváron és Zombán vannak fiókjai, — ez évben is 70 fillér (7u/o) osztalékot fizet 10*— P névértékű részvényei után, amellett tartalék- alapjait is bőségesen dotálja. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Sorsunk ma itt: a résenállás Aki magyar, ma ne vitázzon, Kis, szfik körénél messzibb lásson, Meddő vitákon nincs ma áldás. Minden perc drága. Sorsunk ma itt: a résenállás. Aki magyar, ne legyen félszeg, Ne ülje lelkét gyáva félsz meg. Terhet megosztó őrségváltás Folyjék a poszton. Sorsunk ma itt: a résenállás. Aki magyar, ma bízva várjon, Kalandot balgán ne kívánjon. A józan ésszel perbeszállás Vakságra vall ma. Sorsunk ma itt: a résenállás. Aki magyar, ma tiszta fővel Hirdesse : egyesült erővel Győzhet csupán a csodavárás Fonódjunk eggyé! Sorsunk ma itt: a résenállás. Babay Géza. — A főigazgató Dombóváron. Dr Koch Nándor tankerületi királyi főigazgató a múlt héten megláto­gatta a dombóvári középiskolákat. — Egyházi áthelyezések. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök dr Kovács János bátaszéki káplánt át­helyezte Pécsre, a budai külvárosi plébániára, Baranyai Ernő hossztt- hetényi adminisztrátort Zombára, Regös Gyula kocsolai adminisztátort Ozorára káplánnak, kívülük Ágos­ton János mágocsi káplánt Báta- székre, Barcza Tivadart Zombáról Mágocsra, Szírt Istvánt Nagydorog- ról Ozorára, Hidasi János ozorai káplán nagydorogi helyi káplán lett, végül Hegedűs Jenő ozorai káplán betegszabadságot kapott. — Szekszárdi hittanár dombó­vári konferenciabeszédei. Patacsy József szekszárdi gimnáziumi hit- tanár, csütörtöktől vasárnapig lelkf- gyakorlatos konferenciabeszédeke tartqtt a dombóvári gimnázium nö­vendékeinek. Királyi diszérmek ozorai tűz­oltóknak. A belügyminiszter Pápai Jenő ozorai tűzoltó alparancsnok- nak, Piros Lajos szakaszparancs­noknak, Nickmann István szakasz­parancsnoknak, Kovács Miklós se­gédtisztnek, vitéz Gombos Miklós őrparancsnoknak, Szabó János cső­vezetőnek és Simon Lajos rajveze­tőnek a tűzoltás és mentés terén 25 éven keresztül teljesített érde­mes tevékenységük jutalmazására az I. Ferenc József által Gödöllőn az 1911. évben alapított úgynevezett királyi diszérmeket adományozta, k diszérmeket a kitüntetetteknek üm- nepélyes fonnák közt fogják át­adni. — ............................. i — i .I i. HU V1UA1<’1WIW HJVIUVW *o;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom