Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-08-22 / 60. szám

T01MÄECTO trjSÁS

RcMptkOnyveket kívánságára ingyen kaid: Dr Oetker gyár, Budapest, VIII., Conti-u. 25.

a raffia még teljesen ismeretlen volt Régi jó elődeink nyáron és az őszi hónapokban már gyfijtötték és készítették a jővő évre szükséges kötöző anyagot, — és nemrégén vármegyénk németlakta községeiben nagy mennyiségben készül és eladásra kerül a tengericső boritó leveleiből a kötöző és szükségletükön kívül sok család már szép keresethez is jutott.

Az osztrák szőlősgazdák igen régóta szalmával kötözték karókhoz a szőlők hajtásait, nekik már akkor is drága volt a raffia, zsupszalmá- juk megtermett, ezért pénzt nem kellett adni, de ott nem is okoz ma sent gondot és külön költséget a kötöző anyag úgy, mint nálunk.

Minden rossznak néha megvan az előnye is, ennek, a nagy európai

államok egymás közti küzdelmeinek kellett bekövetkezni, hogy mi is megtanuljunk sok mindenben takarékoskodni, a hazai nyersanyagok mikénti gazdaságos felhasználásával, — hisz napjainkban, mint tudjuk, az országok önellátásra szorulnak, kiadásaikat csökkenteni törekszenek, a parlagon heverő, vagy nem célszerűen felhasznált nyersanyagokkal eddig igen nagy nemzetgazdasági érték ment veszendőbe. A jelen esetben, ha számitásba vesszük, hogy csonka országunk

450.000 kát. hpld szőlőjének raffia- szükségletét katasztrális holdankint 3 kg-jával számítva és értékét ennek csak 1.40 fillérbe vesszük, milliókat fog kitenni a szorzás eredménye, ez a nagy Összeg évenkint — sajnos — külföldre vándorol ki.

Tolna vármegye hegyközségi tanácsa köriratban felhivta a hegyközségek vezetőségeit a raffiának különféle anyagokkal jövő évben leendő pótlására azzal, hogy ha egyes községekben hiány mutatkoznék az ajánlott anyagokban, vagy előkészítésük a gazdák előtt ismeretlen, akkor esetleges helyszíni bemutatásokkal fog igyekezni a gazdáknak ebben az ügyben is segítségükre lenni.

ParádfQrdö a Máira gyöngye

Már moit kell jelentkezni az őszi szezonra

A tündén szép Parádfürdő teljesen elkészült a gyönyörű őszi szezonra, amely mindig ragyogóan szép a Mátrában, akárcsak májusban a hatalmas hegyek és fenyvesek között a tavasz. Csodálatosan szépek a verőfényes meleg napok, a gyönyörű csillagos esték, az ózondús nagyszerű levegő és a nagy hatású fürdők a biztos gyógyulást keresők és pihenők ezreit vonzzák évente Párádra.

A Mátra gyöngye, a legszebb és legnagyobb gyógyhatású fürdőhely Parádfürdő, ahova szeptemberre is előkelő közönséget várnak, miért is már most kell lefoglalni és biztosítani augusztus 20-tól megüresedő és felszabaduló szobákat azoknak, akik ott akaiják eltölteni a csodaszép őszt.

Ez év nyarán is több ezer vendége volt Parádfürdőnek, ahol a többek között vendégek voltak: dr Hómon Bálint m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi miniszter és családja, Tirfi Béla ny. miniszter, a Közművelődési Alapítvány elnöke, Huszár Károly ny. miniszterelnök és családja, Varga Ferenc m. kir. titkos tanácsos, koronaügyész és neje, dr Vladdr Gábor m. kir. titkos tanácsos, curiai tanácselnök és neje, dr Ldng-Mitttzky Ernő m. kir. titkos tanácsos, a budapesti tábla elnöke, Jakab Mihály curiai tanácselnök és neje, dr Kindlovlts Gyula ügyvéd, kormányfőtanácsos és neje, báró Balds György ny. táborszernagy és ( neje, báró Kemény Árpád földbir- j tokos és neje, vitéz Bartha László

ny. tábornok és neje, Lugossy Géza gyáros és neje, dr Biró Henrik ny. tábornok, orvos és neje, Papp Antal cim. érsek, m. kir. titkos tanácsos, dr Czobor Gyula a Futura ügyv. igazgató és családja, dr Curry Richárd táblai tanácselnök, dr Leidenfrost Gyula egyetemi tanár és neje, özv. Fogler Béláné curiai bíró özvegye, özv. Hanvay Sándorné, Vörös Zoltán ny. miniszteri tanácsos, Demel Aladár az Országos Magyar Földhitelintézet vezérigazgatója és neje, dr Remenyik István ny. főispán, Purgly János földbirtokos és neje, dr Petri Mór iró, a Petőfi Társaság főtitkára, dr Madarassy Elemérné földbirtokos, dr Le Févre Dezső ny. curiai bíró és neje, Ja- kabffy Zoltán miniszteri oszt. főnök, dr Nyiry Zoltán közigazgatási bíró, dr Weiser István egy. tanár és neje, dr Oravetz Pál egyetemi magántanár és neje, Berkes Róbert a Központi Sajtóvállalat igazgatója és neje, Bún József a Magyar Leszámítoló Bank vezérigazgatója, dr Ja- ross Andor ny. miniszter és családja, özv. Feszty Árpádné, dr Hübner Emil kormányfőtanács 3s és neje, dr Bárány Tibor főorvos és neje, özv. Gerevich Emilné, Gerevich Géza miniszteri osztálytanácsos és neje, Görömbey István ny. törvénytahács- elnök, dr Bozóky Jenő ügyvéd és neje, dr Hegedűs Margit egyetemi tanársegéd, dr Kovdch Aladár min. osztálytanácsos, dr Hirsch Andor min. osztályfőnök és családja, dr Hainiss Elemér egyetemi tanár és és családja.

TíUeii

Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország!

Időjelzés.

Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1940 augusztus

8—20-ig.

Hőmérséklet:

30*3 C° augusztus 10-én, 12*8 C° augusztus 14-én.

maximum: minimum:

Csapadék:

eső 0 2 mm augusztus 8-án, eső 18 6 mm augusztus 12-én, eső 0'4 mm augusztus 13-án, eső 1*6 mm augusztus 18 án, eső, jég 20 5 mm augusztus 20 án.

összesen 41*3 mm

— Dr Pékár Mihály egyetemi tanár kitüntetése. A Kormányzó Ur öfőméltósága a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére az egyetemi oktatás és a*tudományos irodalom művelése terén kifejtett értékes munkássága elismeréséül dr Pékár Mihálynak, a pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetem nyilvános rendes tanárának, az országgyűlés felsőháza tagjának, a Magyar Érdemrend középkeresztjét adományozta. Dr Pékár Mihálynak ez a kitüntetése vármegyénkben is nagy Örömet keltett, mert a fiziológia tudós professzora nemcsak a pécsi, egyetem elhelyezésének és fejlesztésének óriási munkájával szerzett nagy érdemeket, hanem nagy szeretettel irányította az egyetem diákjóléti intézményeit is, amelyek révén sok megyebeli egyetemi hallgató jutott tekintélyes anyagi támogatáshoz.

— örffy Imréék gyásza. Előző számunkban megírtuk, hogy dr Orffy Imrének, vármegyénk felsőházi tagjának anyósa, Özvegy dr simontornyai Magyar Károlyné meghalt. Ezzel a halálozással kapcsolatban több közleményt írtak az újságok és a „Tapolczai Lapok" az alábbiakban emlékezik meg a gyászesetről: „Egy igaz, nemeslelkü nagyasszony távozott az élők sorából. özv. dr simontornyai Magyar Károlyné, született babonyi-bérci Isoó Vilma hunyt el, súlyos» rövid szenvedés után Budapesten, életének 62. évében. A megboldogult hitvese volt néhai dr Magyar Károly- nak, Veszprém vármegye egykori főispánjának, aki a forradalmakat; követő legnehezebb időkben, - a nemzeti újjászületés kezdetén töltötte be ezt a felelősségteljes méltóságot. Az az osztatlan tisztelet, ami férjének, a lelkes, derék hazafinak e vármegyében még a politikai ellenfelek részéről is kijutott, körül övezte hitvesét is, aki hazafias ér-í zésében egy volt férjével s amikor; erre társadalmi téren szükség és' alkalom volt, előljárt az élen. Ami-j kor pedig férjét elveszítette, a hű-! séges élettárs kötelességtudásával I igyekezett a reáhárult feladatokat! a kiskamondi birtokon, ahol lakott; a badacsonyi szőlőben, mely a;

család nyár-őszi tartózkodási helye volt, — megoldani s az ügyeket továbbvinni. Váratlan halála mély megilletődést és nagy részvétet váltott ki Veszprém vármegyében és széleskörű ismeretségében s Badacsonyban is. Nagy részvéttel temették el Nagykamondon, ahova hazaszállították és az ottani plébániatemplomban történt beszentelés után a családi sirboltban helyezték nyugalomra".

— Uj orvos a vármegyében. Dombóváron letelepedett dr Goróczy Mihály magánorvos.

— Esküvő. Pártái (Pitz) Karolin Fröhlich Gyula folyó hó 8-án tartották esküvőjüket a kölesdi ág. h. ev. templomban. (Minden külön értesítés helyett.)

— A Mezőgazdasági Kamara

közgyűlése. Az Alsódunántuli Mező- gazdasági Kamara folyó hó 27-én délelőtt tartja évi rendes közgyűlését Kaposvárott, az Erzsébet piactéren lévő városi mozgóképszínház helyiségében dr báró Mirbach Antal elnöklésével. A közgyűlés tárgy- sorozatán szerepel többek közt a kamara 1939. évi működéséről szóló jelentés, a kamarai választmány ülésén tett javaslatok tárgyalása, jelentés a vármegyei, járási (városi) és községi mezőgazdasági bizottságok működéséről, a kamarai szolgálatban beállott változásokról és ezek során áthelyezett tisztviselőkről. — Mivel a kamara közgyűlései nyilvánosak, azon mindazok résztvehet- nek, akik a mezőgazdasági kamara munkássága, illetve a kamarai kerület mezőgazdaságának és gazdatársadalmának helyzete iránt érdeklődnek. . v*

— Eljegyzés. Kemenes Etelka okleveles tanítónő Kápolna-szőlőhegy és nagykállói Totth Pál uradalmi intéző Kökényes-puszta jegyesek.

—■ Előléptetés. A vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter Hága József paksi kőzs. elemi népiskolai helyettes tanítót, mostani állomása helyén rendes tanítóvá léptette elő.

— Vármegyénk további villamosítása. A Komlói Magyar Királyi Állami Kőszénbánya megkezdette Bonyhádvarasd, Kisdorog, Döry- zomba, Kölesd, Sárszentlőrinc, Sza- kály, Gyuíaj, Ozora, Tolnanémedi és Nagyszékely községek villamosítását, úgyhogy ez a tiz község ebben az évben a villamos áramszolgáltatásba már be is kapcsoíódhatik. A vármegye 107 községéből ezzel a munkával ebben az évben 50 község viliamositása fog befejezést nyerni. J

~ Hídépítés. A duna földvár— dunakőmlődi th. ut 20-f-770 km. szelvényében építendő 4 m nyílású ^vasbeton fedlapos áteresztő építési . munkálataira tartott versenytárgyalást; a szekszárdi államépitészeti hivatal. Ajánlatot adtak be: Posta Lajosi 1.362*20, Horvai János 11.128 iP;f72 ?f, Szerday István 12.794*80, .Fábián Mátyás 12*342*94 P-veL Valamennyien szekszárdi lakosok.

1940 augusztus 22.