Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-08-14 / 59. szám
TOLNAMEGYEI DJSlO 1940 augusztus 14. Exportra kész hízott sertéseket vesz és szállít Szuprics Jenő földbirtokos, állatértékesltő vállalata Gerjeti Telefon: Fadd 11. Központi iroda: DUNASZENTOYÖROY Telefon: Táviratcím: Állatexport Dunaszentgyőrgy * is, fenn. Az angolok már egyszer felépítettek egy világbirodalom maradványaiból egy másodikat. S ha ál- lamférfial nem fogják elrontani a helyzetet, népének egészséges ösztöne, azt hiszem, át fogja gyúrni a másodikat harmadik birodalommá**. Csakhogy az angol államférfiak nagyon is elrontották a helyzetét és igy a második birodalmat, — Európa újra rendezése idején, — a tengelyhatalmak fogják átgyurni uj birodalommá, mely azonban már nem lesz a tengerek, a kereskedelem és a világ negyedrészének ura. A mi tudós miniszterelnökünk jóslata tehát be fog válni. Teleki Pál gróf valójában tudós is, hiszen jogi doktori oklevele mellett bölcsészeti és gazdasági akadémiai hallgató, sőt egyetemi tanár is volt és földrajzt adott elő. A Societé de Geographie értékes dijjal is kitüntette. De irt a magyar népesedésről angol könyvet is. Bejárta Afrikát és Ázsiát. A trianoni béke után maga kért fegyelmi vizsgálatot maga ellen, a kommün idején pedig Svájcba menekült. A Teleki családban egyébként Öröklődik a magyar irodalom és tudomány iránt való szeretet. Csak néhányat emlitünk fel. A 18. században : József franciául is irt könyveket. László esztétikus volt, Domokos pedig Németországban is ismert természettudós volt. Egy másik Domokos költő volt. A 19. században: Domokos és Ferenc iró volt. József irta meg „a Hunyadiak kora** cimü nagy művet. Egy Teleki László esztétikus volt, egy másik hasonló nevű irta a „Kegyenc“ cimü tragédiát, melyet most fognak a Nemzeti Színházban feleleveníteni. Samu gróf volt a híres Afrika utazó. Sándor gróf pedig iró és Petőfi barátja. & Ezenkívül igen sok vitéz katonát és államférfiut adott a nemzetség, mely a Garázda nemzetség egyik leányát vevén feleségül, már a 16. században is szerepel. Nevét a békésmegyei Telek falu után kapta, mely 1408-ban már a Garázda család birtoka volt. Teleki Mihályt a hires erdélyi kancellárt, Lipót király emelte 1685- ben grófi rangra, azóta a nemzetségből sok nagy ivadék sarjadzott a magyar hadi dicsőség és a magyar közélet számára. jj^f EonyhiMl TnKnrtlro&izMr 8. T. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete (Alaplttatott az 1889. évben) I A legelőnyösebb feltételek mellett nyújt kölcsönökeftj betéteket a legkedvezőbben gyümölcsözhet, foglalkozik a banküzlet minden ágával, megbízásait gyorsan és előzékenyen bonyolítja le« 2 A Közigazgatási Bizottság ülése Vitéz Madi-Kovács Imre főispán elnöklete alatt f. hó 13-án délelőtt tartotta Tolna vármegye Közigazgatási Bizottsága augusztus havi rendes ülését, melyen a hivataluknál fogva szereplő tagokon kivül megjelentek: Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, báró Jeszenszky József, Knefély Ödön, Michéli Mihály és Tóth Lajos rendes tagok, mig Pongrácz Lajos és Schneider Gábor kimentették távolmaradásukat. A főispán üdvözlő szavai után Szongott Edvin alispán terjesztette elő havi jelentését, majd báró Jeszenszky József a petróleumigénylés módozataira vonatkozóan intézett kérdést és panaszolta, hogy a bevonult lovak és gépjárművek után egyes tulajdonosok már 6 hét óta nem kapnak térítést. Döry Frigyes ugyancsak a petróleumigénylés kérdését tette szóvá. Előbb az alispán adott felvilágosításokat, majd a főispán kijelentette, hogy a térítések ügyében eljár a honvédelmi minisztériumban. Báró Fiáth Tibor őrömmel állapította meg, hogy a vármegyében járt Bonczos államtitkár megelégedését fejezte ki afölött, hogy Tolna- vármegye az árvízkárok helyreállítása terén az élen jár. Ezért javasolta, hogy a Közigazgatási Bizottság a vármegye közönsége köszönetét fejezte ki a főispánnak, az alispánnak és mindazoknak a tisztviselőknek, akik ebben a kitűnő munkában részt vettek. Szólt azután a hadbavonult arató munkások támogatásának részleteiről. Vitéz Madi-Kovács Imre főispán úgy a maga, mint Szongott Edvin alispán, László Aladár ny. műszaki főtanácsos, dr Bátsmegyey Lajos és dr Bekker János tb. főszolgabirák nevében is köszönetét mondott az árvízkárok helyreállítása terén végzett munkájuk elismeréséért, azonban ezt az eredményt a vármegye közönségének áldozatkészsége segítségével sikerült elérniök akként, hogy ezt az áldozatkészséget a kormány is méltányolta és nagyobb segítséget is adott. — Báró Fiáth Tibornak válaszolva hangoztatta, hogy a hadbavonult aratók megsegítésének előirt módozataival a kormány a szolidáris érzés meg- szoktatását kívánja elkezdeni. Szongott Edvin alispán pedig közölte a bizottsággal, hogy az aratók keresménye ügyében első fokon a járási főszolgabirák döntenek. — Schultheisz Rezső főjegyző felolvasta az év I. feléről a kormányhoz intézendő jelentést, dr Sudár József tb. főszolgabíró pedig az 1941. évi közúti költségvetést és közmunkaelőirányzatot, amelyeket a bizottság Döry Frigyes hozzászólása és Szongott alispán felvilágosításai után elfogadott. Az egyes szakelőadók megnyugtató jelentéseinek tudomásul vétele során Döry Frigyes örömét fejezte ki afölött, hogy a Sión megnyílt a szekszárdi gőzhajóállomás és ezzel a gazda és kereskedő közönség régi kívánsága teljesül. Mivel a 18 kamarazsilippel tervezett Siószabályozás befejezéséig ez csak fél megoldás, javasolja hogy a vármegye sürgesse a gemenci és a Sárvíz torkolati zsilipek megépítését, amelyekkel a Sió Agárdig állandóan hajózható lenne. Ha a Tiszántúlon lehet vizszabályozáso- kat és öntözőműveket csinálni, akkor a Dunántúl számára is kell a kormánynak fedezetet találni. A főispán a felszólalás kapcsán jelentette, hogy maga is többszőr eljárt már a földmivelésügyi minisztériumban a Siószabályozás ügyében, ahol azt a felvilágosítást nyerte, hogy a tervezett 18 kamarazsilipből kettőnek a megépítése máris elő van irányozva. A plenáris ülést kővetően a gyámügyi, pénzügyi, útügyi, egészség- ügyi és iskolaügyi albizottságok tartottak ülést. Síremléket állítanak Szekszárd kiváló szülöttének Dltrűlnénak, az országosMrü nagy színésznőnek Egy évvel ezelőtt hunyt el Ditrói Mórnak, a Vígszínház alapitó igazgatójának a felesége. Egyik leg- ünnepeltebb drámai színésznője volt a régi Magyarországnak a szekszárdi származású Ditróiné Eibenschütz Mari, kedves és megnyerő művészi egyéniség, akiről úgyszólván minden szerepében megállapította a kritika, hogy: »Hangja rokonszenves, keresetlen bensőség- gél játszik, teljesen átéli szerepét 1“ TELEFON: 149 0ILÁS Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: feétkOziapokoa: V, 7 és 9 órakor, vasár- és leeepeap: I, S, 7 és 9 órakor Szerdák, agg. 14 én. Csütörtökön, ang. 15 Csak 16 éven felülik részéree! Érdemes örökölni? Francia vígjáték Főszerepben ; Fernandel, a francia „Chaplin“, aki ebben a filmben 22 féle alakban jelenik meg. Többi főszereplő: Elvira Popesclu és Jules Berry. Világhiradó Szombaton, ang. 17. Vasárnap, ang 18. Vasárnap 3 órakor a helyár 40, 60 és 80 fillér. Ai Égi Titánok tostvérfilmje: Ui bálványok Főszerepekben : Clark Cable, Spencer Tracy, Myrea Loy Lionel Barrymore Magyar világhiradó Mint annyi művészi tehetség, Ditróiné is véletlennek köszönhette szép és sikeres művészi pályafutását. Tizenháreméves korában föllépett Szekszárdon egy műkedvelő előadás keretében, amelyet a Szekszárdi Nőegylet rendezett. Ezen az előadáson megjelent az épp Szekszárdon tartózkodó Újházi Ede is. Olyan elragadtatással nyilatkozott az ifjú leányka tehetségéről, hogy a Nőegylet — a nagy művész tanácsára — sziniakadémiába küldte és saját költségén képeztette ki. Először Kolozsvárott lépett fel, az „Ármány és szerelem** Lujza szerepében, 1874 májusában. Már egy év múlva a budapesti Nemzeti Színházban vendégszerepeit. A fiatal művésznőt annyira szivébe zárta a főváros közönsége, hogy az 1883-ik évben a Budai Színkörben aranykoszoruval ajándékozta meg. Ditróiné Eibenschütz Mari 1856 augusztus 8-án született Szekszárdon. Születésének és halálának év* fordulója alkalmából Szász Károly titkos tanácszos, Balázs Árpád, Makai Margit, Góth Sándor, Gabányi László és Hidvéghy Ernő emlékbizottságot alakítottak. — Október i elején emlékelőadást fognak rendezni Ditróiné E. Mari síremléke
