Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-06-28 / 46. szám
1940 junius 28. TOLNANEGYEI ÚJSÁG I Heghali a Kormányzó leánya I Ifj. gróf Károlyi Gyuláné szül. Worthy Paulette, Kormányzó Urunk leánya, szerdán este elhunyt. Pár év előtt gyilkos betegség támadta meg a boldog házasságban élő fiatal asszonyt és bár erős szervezete sokáig birkózott a kórral, az év elején már közölték az orvosok a Főméltó- ságu Úrral és a Főméltóságu Asz- szonnyal, hogy a beteg menthetlen. A felettünk őrködő és sorsunkat irányitó Isten kifürkészhetetlen akarata nemcsak a Horthy családot j döntötte gyászba, hanem a nemzetet is, hiszen a magyar nép nemcsak az örömben, hanem a gyászban is együtt érez a Kormányzóval és családjával. Fájdalmas visszhangot keltett a nép millióinak szivében ez a gyászeset, melyben valamennyien együtt gyászolunk a Kormányzóval és a Kormányzónéval és kérjük az Egek Urát, enyhítse a magyar nép Atyjának és a nyomorgókról megértő sziwel gondoskodó Anyának gyermekük elvesztése felett érzett nagy fájdalmát. Országzászlót avatott Tolna Tolna község, a Tolnai Ifjúsági 'Közművelődési Egyesület, a tolnai luriasszonyok és a Tolnai Textil- művek r.-t. hozzájárulásából, illetve adományából létesített Országzászlót a község közönségének impozáns részvétele mellett folyó évi junius 23 án avatták fel. Az ünnepségen megjelent vitéz Madi-Kovács Imre főispán, Szongott Edvin alispán, Polgár István járási főszolgabíró. Dr Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke vezetésével az ünnepség közönsége reggel 9 órakor a r. k. templomban misét hallgatott, majd onnan az Országzászlóhoz vonult. A Himnusz hangjai .után Wiedemann Anna okleveles tanítónő Mécs Lászlónak: Hiszek a vérszerződésben c. versét szavalta nagy átérzés- sel. Vitéz Makray Lajos prépostplébános, országgyűlési képviselő pompás ünnepi beszédében a magyar nemzeti zászló jelentőségére hívta fel a hallgatóság figyelmét. A tolnaiak kiváló szónokának lelkesítő beszéde után Szabady István zeneművészeti akadémiai növendék Szabolcska Mihálynak: „A hazaszeretetről“ c. versét szavalta nagy hatással. Dr Cselényi Pál országgyűlési képviselő, a Nagybizottság társelnöke avató beszédében az Országzászlót lelkes szavakkal adta át Tolna községnek azzal a kívánsággal, hogy Tolna közönsége Trianon összeomlása után most már minél előbb ünnepelhesse az egész magyar nemzet feltámadását. Csik Jenő főjegyző vette át az Országzászlót a község nevében. Koszorúk elhelyezése és a Hiszek- j egy hangjai után a közönség haza- • fias érzésében megerősödve hagyta el a szép ünnepség helyét. Tíliek i s Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Valóra váró álom. .... Eltelt ez is, a pokol száz sebe, mely emésztő tflzében égete!-Eltelt ez is és kiderült az ég, ■itt a tavasz, a rügy, a tarka rét... ' Kém látok már bús, komor arcokat, .csúf sebeket és könnyhullásokat, a fellegek s a bánatos dalok nyomán szivemben uj élet ragyog ... Napsugár nevet, vágy, derű ölel, magamhoz rég nem voltam ily közel, — hit hittel tölt, szép remény altatgat... mem irigylem a nálam boldogabbat! Az élni vágyás torkomon ragad, s acélba önt egy erős akarat, — a lemondással gyorsan felhagyok, — nem fáj semmi és semmi sem sajog I Mi történt vélem? Hogy e változás? /Nem délibáb, vagy bohó látomás? Elhódított talán a képzelet $ gyönyörüket csak azért képzelek ? I . Mégsem lehet, mert rohan a vonat VALAHOVA velem valahonnat; Tavaszon túl...,hol perzsel már a nyár.,, hol CSIK-ORSZÁG szent ölelésre vár... Erdély szive lüktet most mély-bennem székely hazám, örök-hfi szerelmem, 'bűvös tudat emelt két karjába s repít most az ŐSI SZENT HATÁRRA I Vitéz Gereőffy Géza. — Szekszárd védszentjének finnepe. A magyar katolikus egyház e hó 27-én ülte Szent László király ünnepét, amely egyúttal a lovagias hős király születésének 900 éves fordulója. Szekszárd régi idők óta védszentjének választotta a legendás nagy királyt, a hun pogányság megfékezőjét, aki megnagyobbította a magyar birodalom határait s megszilárdította a magyarok apostolának, Szent Istvánnak diadalmas szellemét. A szekszárd- belvárosi templomban ez alkalomból ünnepi szentmise volt és részt- vettek azon a polgármester vezetésével a városi tisztviselői, valamint a hatóságok küldöttségei is. Szek- szárdot ez alkalomból — mint minden évben — most is fellobógózták. — Aranymise. Czernohovszky József pécsi-budai-külvárosi apát- plebános (múlt század utolsó tizedében évekig szekszárdi káplán) e hó 30-án, vasárnap délelőtt 9 órakor tartja aranymiséjét a pécsi Ágoston-téri plébánia templomban. Ez alkalommal kettős jubileumát üli közéleti eredményekben gazdag működésének, mert 25 évvel ezelőtt választották meg budai-külvárosi plébánossá. — A Vármegyei Gazd. Munka- bérmegállapitó Bizottság vezetőivé a Vármegyei Mezőgazdasági Bizottság legutóbbi közgyűlésén a kővetkezőket választotta: Elnök Schneider Gábor ny. kúriai biró (Szekszárd), h. elnök dr Zsigmond Ferenc ügyvéd (Szekszárd), rendes tagok a munkaadók közül: Szieb András kisbirtokos (Szekszárd), Borbély János kisbirtokos (Nagydorog), Tolnay-Knefély Ödön földbirtokos (Tolnasziget), Ribiánszky József urad. tiszttartó (Iregszemcse), rendes tagok a munkavállalók közül: Baka Mihály földmives napszámos (Szekszárd), F. Szabó Lajos földmives napszámos (Tolnanémedi), vitéz Föl- desi József irodalmi gazda (Fácánkert), Orsós Ferenc földmives napszámos (öcsény); póttagok a munkaadók közül: Zrínyi István kisbirtoA iatfyóqo fattyú' TUNGSRAM '/ ■ HTOTOK! kos (Iregszemcse), Lezsdk Ferenc I kisbirtokos (Szakály), báró Schell { József nagybirtokos (Katalinpuszta), Zeöld Márton nagybérlő (Nyéki- j puszta); póttagok a munkavállalók 1 közül: Mohai István mezőgazdasági | munkás (Nagydorog), Magyar Lajos mezőgazdasági munkás (Iregszemcse), Lengyel Mihály gazdasági cseléd (Tüskepuszta), Szávai János mezőgazdasági munkás (Ozora). Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1940 junius 20—26-ig. Hőmérséklet: maximum: 28'5 C° junius 24-én, minimum: 15'0 C° junius 26'án. Csapadék; eső 3'5 mm junius 23-in, eső 0 5 mm junius 24 én, eső 18'4 mm junius 25-én, eső 6 0 mm junius 26-án, összesen 28‘4 mm — Kinevezés. Vitéz Madi-Kovács Imre főispán kinevezte vármegyei közigazgatási gyakornokká dr Perl Gyula pincehelyi lakost. — Rádióelőadás Jugoszláviáról. Dr Balázs Győző pécsi főorvos vasárnap, junius 30-án Budapest I.-en „Tréfás utiemlékek Jugoszláviából* címmel rádióelőadást tart délután 18 órakor. Dr Balázs neve nem ismeretlen olvasóink előtt, hisz több érdekes cikkben számos már be jugoszláviai utazásairól és Szekszárdon előadást is tartott vetített és mozgóképekkel. A dunántúli orvosok és újságírók részére rendezett tanulmányi utazásain városunkból többen résztvettek. Ezekről a társasutazásokról, melyek megvetették a két ország közötti baráti és idegenforgalmj kapcsolatok alapját, annak idején cikksorozatokban számoltunk be. Rádióelőadása különösen érdekelni fogja azokat, kik részt vettek a tanulmányi utazásokon, vagy hallgatták a két év előtt tartott érdekes előadását. — Halálozás. Kicsiny gyermekkora óta sokat szenvedett szív szűnt meg dobogni. Folyó hó 26-án éjjel Kiskunhalason 40 éves korában váratlanul meghalt Kricsfalussy- Hrabár Sándor m. kir. őrnagy neje, sz. Hirling Katalin, Szekszárd város első polgármesterének, néhai dr Hirling Adámnak a leánya. A megboldogult egy éves korában veszítette el édes anyját és még nem volt tiz éves, mikor édesatyja is elhunyt Mint serdülő leánykát nagynénje, néhai Szabó János szekszárdi takarékpénztári igazgató felesége nevelte és a huszas évek elején tőlük is ment férjhez dr Hódossy Sándor szekszárdi ügyvédhez. Házasságában sok csapás érte. Egymás után meghalt két apró gyermeke, majd hamarosan a férje is. Az özvegyen egyedül maradt fiatal asszony tiz évvel ezelőtt ment újból férjhez Krícsfalussy-Habán Sándorhoz, akivel a legnagyobb boldogságban élt. Szivbénulás okozta halálát férje két gyermekével és a kiterjedt rokonság gyászolja. — Áramszünet Szekszárdon. Hungária Villamossági r.-t. máza- szászvári telepén történő javítások miatt f. hó 29-én szombaton reggel 3 órától 8-óráig és 30-án vasárnap reggel 4 órától 8 óráig áramszünet lesz. BonnliMl TnhnrÉltpénztiíf H. T. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete (Alaplttatott az 1869. 6vben) A legelőnyösebb feltételek mellett nyújt kölcsönöket» betéteket a legkedvezőbben gyümölcsöztet, foglalkozik a banküzlet minden ágával, megbízásait gyorsan és előzékenyen bonyolítja le. 2 I