Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-03-20 / 21. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1940 március 20. nekik is a feltámadást. Éppúgy meg vagyok győződve arról, hogy nekfink magyaroknak Is jönni fog egy jobb kor, mert a márciusi gondolatok és az a csodálatos ösztön, mely ezt a nemzetet veszély esetén az összes nemzeti erőtényezők egyesítésére tette a történelem folyamán számtalanszor képessé, képessé fogja tenni nemcsak a most fenyegető vészé- I ' lyek átélésére, hanem egy boldogabb intéger Magyarország meg- érésére is. Én ennek a jobb kornak mielőbbi elkővetkezésére emelem poharam ! A főispánt beszéde után az egy- begyölt előkelő társaság — amely a késő éjjeli órákig maradt együtt — melegen és lelkesen ünnepelte. Szekszárd szabadságünnepe A téliesre fordult hideg idő miatt Szekszárd város közönsége nem Isten szabad ege alatt, az Istenháza előtt ünnepelte Március Tizenötödikét, hanem az Istentiszteleteket követően a Szekszárd Szálló emeleti termében gyűlt össze, hogy áldozzon az 1848. évi események emlékének. Lapunkban már közöltük ennek a megemlékezésnek a programját, amely művészi tökéletességgel pergette le, sok elismerést hozva a kiváló szereplőknek. Az ünnepély kimagasló műsorpontja Szakdts Pál dr országgyűlési képviselő ünnepi beszéde volt. Ez a gondolatokban gazdag beszéd egészen uj megvilágításban állította az ünneplő közönség elé március idusának jelentőségét, örök értékeit. Mindvégig lebilincselő beszédében március 15-ről mint emlék- ünnepélyről és a magyar nemzet őrök erőforrásáról emlékezett meg. — Történelmi visszapillantásaiban élénk színekkel ecsetelte a márciusi eseményeket az 1848—49-i szabadságharcot megelőző reformtörekvéseket, Széchenyi és Kossuth szerepét. — Széchenyi Istvánt, mint az anyagi jólét megteremtésén« és a társadalmi különbségek kiegyenlítésén a közállapotok javításán munkálkodót, Kossuth Lajost, mint a nemzet lelki vezérét, a magyar szabadságharc hősét jellemezte. — Megemlékezett e két nagy magyar munkatársairól s köztük is elsősorban a világ legnagyobb lyrikusáról a hazafias költészet minden idők nagy költőjéről Petőfi Sándorról A magyar szabadságharc lélektani Összetevőinek taglalása közben meggyőző erővel mutatott rá arra, hogy a magyar szabadságharc a szabadságharcok legnemesebbje volt 1 Ebben a szabadságharcban — úgymond — nem az elégedetlenek tömegei vonultak fel a kiváltságosokkal szemben, hanem a kiváltságok élvezői, a magyar nemesség döbbent rá a testvéri együttérzés parancsára és emelte magához az elnyomott magyar tömeget, hogy ezt a nagyszerű önzetlen joglemondását az uralkodóval is szen- tesittesse. Tovább ment, az igy testvéri közösségben egyesült magyarság egy szivvel-lélekkel ragad fegyvert a márciusi szabadság megvédéséért és aratja sorozatos világraszóló győzelmeit az előnyomással szemben. így született meg a nemes értelemben vetett magyar nemzet, mely hősi elbukásán keresztül is diadalra jutatta 1848 nagyszerű szabadságmozgalmát! Ezek az események, ezek a lelki rugók adják meg március 15-nek igazi jelentőségét. — Ezért legyen március idusának ünnepe a magyar áldozatkész hazafiság ünnepe, mely- melytől — mint a görög mithologia Antaiosa a földtől — mi is évről- évre uj erőt merítsünk 1 A magyarságot széjjelszaggatták. A nemzet két összetevője: népe és földje darabokra tépve került le a világháborút követő rövidlátás — Páriskörnyéki u. n. békekonferenciájának asztaláról, de ha a márciusi érzelmek jegyében híven azt az utat követjük, amit Kormányzónk: vitéz nagybányai Horthy Miklós jelölt ki s kivesszük becsületesen részünket abból az újjáépítő munkából, melyet Kormányzó Urunk legfelsőbb irányítása mellett Szeged óta hű munkatársai s köztük vármegyénk nagy szülöttje: Gömbös Gyula állított legfőbb feladatként a magyar nép minden tagja elé, ha megteremtjük a magyar testvéri egységet, akkor az első igazi eredmények után elérjük minden magyarok célját, a boldog magyar feltámadást, Hazánk régi dicsőségéti Adja Isten, hogy úgy legyen 1 A Vöröskereszt ápolónőképző tanfolyamai A Magyar Vöröskereszt Egylet egy felső és öt rendes ápolónőképző iskolát tart fenn. Úgy a felső, mint a rendes ápolónőképző iskolában a tanulókiképzés mellett nevelésben is részesül s ezért a bentlakás kötelező a Budapest, I., Győri-ut 17—19. szám alatti anyaházban, vagy a kórházzal kapcsolatos iskolában. Az első és második tanév alatt a tanuló a betegápolás minden ágában teljes kiképzést nyer és annak leteltével sikeras vizsga esetén állami érvényű ápolónői oklevelet kap. A következő két évben, mint okleveles ápolónő köteles a kórteremben Ápolónői munkát végezni, mely idő alatt teljes ellátásban és ápolónői kezdőfizetésben részesül. A két év eltelte után a felső iskolában végzett tanuló tovább képezheti magát különböző szakokra, mint oktató testvér, intéző testvér, műtős, laboráns, physikoterapiás, lélekgondo- zónő stb. Egészségügyi védőnői tanfolyamot is végezhet, melyet a tanuló a m. kir. állami ápolónőképző és védőnőképző intézetben nyernek és a végzetteket a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézet helyezi el. Az ápolónői iskolát végzettek a zárt köteléket alkotó vöröskeresztes ápolónői kar tagjaivá lesznek és róluk mindenkor a Magyar Vöröskereszt Egylet gondoskodik. — Az iskola elvégzése tehát mindenképpen elhelyezést jelent. Az első évfolyamot megelőző két hónapi előkészítő tanfolyam alatt minden jelölt tartozik tandíj és ellátási költség fejében a budapesti felső ápolónőképző iskolában havonta 60 pengőt, valamint orvosi vizsgálatok címén egyszersminden- korra 80 pengőt az iskola pénztárába előre befizetni. — A felvételi vizsga után három tanéven, vagyis a két évi ápolónői és egy év szakképzésen keresztül az egész fizető havonta 30 pengőt fizet Ezért az összegért a tanuló teljes ellátáson kívül kiképzést, a szükséges közlekedési eszközök diját és az első év végével teljes egyenruházati felszerelést kap. Iskolai szünidő alatt ! tandijat nem fizet, azonban-köteles különböző osztályokon négy heti szabadság leszámításával helyettesként működni. A befizetett havi 50 pengő csak hányadát képezi annak az összegnek, amibe havonta egy tanuló kerül, éppen ezért félfizetéses és ingyenes kedvezmények csak egészen kivételes esetekben pl. hadiárva, hadirokkant gyermeke — adható meg. Ugyancsak ezért a kötelező két év szolgálati év letelte előtt való távozás esetén a tanuló vagy hozzátartozója a felmerült kiképzési és ellátási díjkülönbözetet az előirt százalékarányban visszamenőleg a Magyar Vöröskereszt Egyletnek — megtéríteni köteles. A pályázó az iskolának csak az első évfolyamára vehető fel. Pályázhat minden olyan magyar állampolgárnő, aki a pályázati év január hó 1-től számítottan 18. életévét már betöltötte és 30. életévét még túl nem haladta és érettségi bizonyítvánnyal, tanítónői oklevéllel vagy ezeknek megfelelő előképzettséggel rendelkezik. Férjnél lévő vagy önhibájukból elvált asszonyok nem pályázhatnak. A felvételi kérvény a Magyar Vöröskereszt Egylet elnökéhez'intézve — a Magyar Vörös- j kereszt Egylet Központi Ápolónői ' URAM Ha ide nézel és törődsz velem, add, hogy piros bor néhanapján legyen, itt, e víztől fertőzött tárötalan pohárban. Add, hogy a testem a jobbnál jobb jónak ne val[ja kárát s add, hogy formába formálhassam a szent izgulásban születő gondolatok habzó sokaságát, az enyhülést lesők és szomjas szivem boldog örömére-----------Uram, ki kigondoltad a boldogságot és — szörnyű párját — add, ha bensőm a fájdalmak ekéi szántják; piros bor akkor — legalább akkor, legyen itt e kifosztott asztalon, hogy ne a keserűség izét érezzem ajkamon, hogy dalos szájjal szólhassak Veled, hogy rózsaszínben láthassam a rám hulló barna árnyakat-----------MIK LÓSI M. ÖDÖN Intézete címére, Budapest, I., Győri- ut 17—19. szám alá küldendő be. Mivel azonban személyes bemutatkozás a felvétel szempontjából kívánatos, tanácsos a felszerelt kérvényt az Ápolónői Intézet főnökasszonyánál hétköznapokon 9—l óra között személyesen bemutatni. A sajátkezüleg irt kérvény tartozékairól felvilágosítást ad a Magyar Vöröskereszt Egylet Központi Ápolónői Intézete, Budapest, I., Győri- ut 17—19. hétköznapokon 9—1 óráig vagy válaszbélyeges levélben. Az iskola minden év szeptember havában kezdődik s a teljesen felszerelt kérvény május hó 31-ig küldhető be. Ápolónőképző iskolába való pályázathoz szintén az előbbiek vonatkoznak a kővetkező eltéréssel : A kórházzal kapcsolatos ápolónőképző iskola időtartama 2 tanév. A tanuló bentlakása tehát az iskolafenntartó kórházban kötelező. — Az iskola tanulói egyöntetű ápolónői kiképzést nyernek. Az előkészítő tanfolyam alatt minden jelölt tandíj és ellátási költség fejében havonta 30 P-t fizet, felvételi vizsga után két éven át havi 25 P-t. A felvételhez közép, vagy középfokú iskola (gimnázium, lyceum, polgári) négy osztályának elvégzéséről tanúskodó bizonyitvány szükséges. Árvlzveszedelem vármegyénkben A szokatlan erős havazás okozta forgalmi akadályok leküzdése után újabb baj szakadt az országra és a veszedelem leginkább Dunántúlt sújtja. Az óriási tömegű hó gyors olvadása révén keletkezett vizet a vízfolyások és csatornák nem tudván egyszerre levezetni* árvizvesze- delem keletkezett és ez a körülmény igen nagy kelemetlenségeket és egyelőre még fel sem becsülhető károkat okozott. A Kapos, Sió, Koppány és Baranya csatornák kiléptek medrükből és nemcsak a mellettük elterülő földeket árasztották el, hanem utakat, vasuttőlté- seket és hidakat is elmostak úgy, hogy nagyfokú és tartós forgalmi akadályokat is okoztak. Simontor- nya és Kurdcsibrák, Mágocs-Alsó- mocsolád és Ujdombóvár, továbbá Ujdombóvár és Sásd közt történt áradások következtében Dombóvár nemcsak a vasútvonalon, hanem egyébként is megközelíthetetlen és Budapestnek Pécsei való vasutfor- galmat most Sárbogárd—Szekszárd —Bátaszék—Pécsváradon keresztül kell lebonyolítani Szekszárdor keresztül közlekedik az MÁrpád14 sinautóbusz is. Puszta- szabolcs és Dunaföld vár .közt egy vasúti hidat sodort el az ár. Eddig átszállással tartották fenn a forgalmat, amelyet azonban a folyton növekvő viz miatt be kellett szüntetni. Kiöntött a Lajvér patak is, amely különösen Bátaszéken és határában okozott károkat. Vármegyénk területén legnagyobb kárt az okozta, hogy a Sió. töltése a simontornyai hídnál kiszakadt és elöntötte a községet, ahol éjjelnappal felváltva állandóan 500 ember dolgozik, azonkívül katonaságot is vezényeltek ki. A lakosság már teljesen kimerült, úgy hogy Szongott Edvin alispán újabb katonai osztagok kirendelését kérte. — A föld- mivelésügyi minisztérium részéről Csernyák Pál miniszteri tanácsos, a kultúrmérnöki hivataltól pedig Zord Lőrinc mérnök vezeti a mentési munkálatokat, amelyek jórésze arra irányul, hogy a simontornyai bőrgyárat meg lehessen menteni. Ha ugyanis a gyárat az ár megrongálná, az üzembeszüntetés súlyosan érintené az egész ország közgazdasági életét. Szakály, Regöly és Űzd határa igen veszélyeztetett. Tárná sí el volt zárva a világtól addig, amíg egy ideiglenes gyaloghidat nem sikerült ott készíttetni. Dunaszentgyörgy és Paks közt
