Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-03-13 / 19. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 9. Quarckezelés történt................ .........................•............................. 10 . Kórházi felvételt nyert.......................................................................... 11 . Szanatóriumban, illetve iskolaszanatóriumban elhelyeztünk .... 12. Röntgen szakvizsgálatban részesült óvodás és iskolás gyermekek sz. 13. Egyéb csoportosan vizsgáltak száma................................................. II. Nemibeteggondozó Intézel: 1. Tanácsadások száma.......................................................................... 2. Megjelentek száma . . . . .................................................... 3. Ezek közül először jelentkezett........................................................... 4. M „ nemibetegnek találtatott. . ;...................,..................... 5. „ „ kórházban helyeztünk el, mint uj beteget. .................... í» 13 »3 f| tt it ft régi „ ....................... 7. Vérvételek száma Wa R. ra ................................................................ 8. Antilueses kezelésben részesült . .................................................... 9. Injekciók száma.............................................................................. 10. Varmegyei betegek részére adtunk teljes antilueses kúrára elegendő gyógyszert. . . • , ......................................... ^ ................... II I. Zöldkereszt Egészségvédelmi munka: a) Iskola egészségvédelmi munka. 1. Iskola orvosi vizsgálatok száma .......................................................... 2. Megvizsgált óvodás gyermekek száma ..................................... 3. ' „s iskolás „ „ ............................................. 4. Röntgen szakvizsgálatban részesült iskolás gyermekek száma . . . 5. Sebész szakorvosi vizsgálatban részesült iskolás gyermekek száma . 6. Szemész szakorvosi vizsgálatban részesült isko'ás gyermek .... 7. Sérvműtétben részesült a »Zöldkereszt« tanácsra *........................... 8. Mandula műtétben részesült a »Zöldkereszt« tanácsra ....................... 9. Egyéb műtétben részesült a »Zöldkereszt« tanácsra ........ 10. Védőnő tisztasági vizsgálatot tartott.. 11. Védőnő egészségügyi előadást tartott.................................................. 12 . Zöldkereszt tej*, illetve cukorutalvány kiadása céljából megvizsgált 407 óvódát, 675 iskolát...................................... 13 . Zöldkereszt cukrot óvodás és iskolásnak kiutalt kg-ban................ 14. Zöldkereszt-tejet óvodás és iskolásnak kiutalt literben ....... 15 Ebédet osztott ki szegény iskolás gyermekek részére 1939. november és december hóban, adagban......................................................... b) Védőnői munka: 1. Meglátogatott családok száma 2. Szaklátogatások száma . . . Ezekből kisgyermek .... Iskolás ...... Tüdőbeteg .... Nemibeteg .... Szociális ..... Egyéb................... c) Szociális munka: 1. Tejsegélyben részesült tbc.-s beteg családja...................................... 2. K iosztott ej literben (Zöldkeresztes tejen kivül) *.................. 3. Egyéb élelmiszer kg ban...................................*................................. 4. Keresethez juttattunk egyént................................................................ 5. Ruhaneműt szereztünk ............................................................................ 6. Útiköltséget, könyvre pénzsegélyt és ruhaneműt.................................. d) Iskolafogászat: 1. Megvizsgált tanulók száma (Túlnyomóan csakl—III. tanulókat vizsgáltunk) 2. Megvizsgált tanulók fogazata egészségesnek bizonyult....................... 8. „ ,, n egészségessé vált a kezelés folytán . . 4. Végzett fogászati munkák: a) tömés ...........................•..................................................... b) gyökér-kezelés ................................................................... c) foghúzás ........................................................................... . 10 30. 1039. ÓT ÓT 197 352 76 104 1 1 488 637 • 14 37 70 97 327 733 — 168 — 65 — 28 — 33 89 199 12 12 538 334 — 37 29 34 209 258 481 471 488 637 13 31 58 39 6 7 58 62 2 6 119 167 117 167 __ 1082 — 600 — 442 — 1101 2094 1924 2076 1976 113 83 501 533 1352 1245 34 60 12 18 60 37 29 17 27375 1697 55 100 2 3 2 8 1 751 _ 33.777. 58.447« — 253 14 14 A cél az általános egészségvédelmi munkálatok (Zöldkereszt), a tüdőbeteggondozás és felkutatás, valamint a nemibeteggondozás tovább bővítése és fejlesztése. Ezekbe a szolgáltatásokba be akarják vonni az elemi iskolákon kivül a középét szakiskolákat, valamint a leventéket is. így érik el azt, hogy mindenki, a serdülő koron túl egészen a katonakőteles korig, közegészségügyileg ellenőrzés és időszaki sorozatos átvizsgálás alá kerül. További lépés az lesz, hogy úgy az ipari, mint a háztartási, főleg pedig a gyermekgondozói alkalmazottakat kivizsgálják arra vonatkozólag, hogy nem szenvednek-e olyan ragályos betegségben, amely munkástársaikat vagy a munkaadó családtagjait veszélyezteti. Ezek a tervek csak úgy valósíthatók még, ha az antivenereás és és tuberkulózis törvény szellemében bizonyos központokban szakintézetek (Tüdőgondozók, Nemibeteggondozó) állíttatnak fel megfelelő mun- kakörrel és szakszemélyzettel. így kell majd leválnia a Zöldkereszt Egészségvédelemről a tüdőgondozásnak, valamint a nemibeteggon- dozónak és így kell megszervezni, alapszabályszerűen felállítani a »Központi Tüdőgondozó Intézetet“, valamint a »Nemibeteggondozó Intézetet“, miután az egyes intézmények létalapja nagyjában biztosítottnak látszik. Az előbbi mágja lesz az í egész vármegye területére tervezett ( kb. 3—5 u. n. járási tüdőgondozónak. Az utóbbi pedig az az intézmény lesz, amelynek működése alapján derül világosság arra, hogy milyen szervezésre lesz szükség megyei viszonylatban. « Hogy a tuberkulózis elleni küzdelem érdekében feltétlen szükség van Tüdőgondozó Intézet Fentartá- sára, ma már mindenki tudja. Megyénkben kerek számban évente 400 ember pusztul el tuberkulózisban, vagyis annyi, mintha tíz év alatt őcsény, 40 év alatt pedig Szekszárd tűnne el az élő földről. Egész megyénkben kb. 1600—2000 azoknak a száma, akik súlyosan fertőző tu- berkulótikusoknak tekintendők s kb. 28.000-re tehető azoknak a gyermekeknek a száma, akik 15. életévük betöltéséig fertőzést kapnak. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy nem maradhatunk tétlenül evvel a népbetegséggel szemben. A nemibeteggondozó intézet felállítását, megfelelő szakemberrel ellátását semmi sem indokolja jobban, mint az, hogy antivenereás törvényt már hozott a képviselő- ház/ megyénkben pedig még egyetlen szakorvos sincs ebből a szakmából. Nem kell-e hát minden módot megragadni arra, hogy legalább egyetlen szakorvos letelepe dését biztosítsuk, aki szakismereteinek minden áldását megyénk betegeire és szegényeire szórja azzal, ha nemibeteggondozó intézetet állítunk fel Szekszárdon? Aki a fenti jelentést figyelemmel áttanulmányozza, meggyőződhetik arról, hogy bármennyire soknak is látszik a jelentett munka, annak fokozása létérdek és a betegségek elleni küzdelem komolyságának fel- | 1940 március 13, tétele. Aki tisztában van az egészségvédelmi munkák fontosságával, ellenőrizze az intézmény munkáját, de segítse is és legyen szószólója az építő munka sikeres befejezésének. A Szekszárdi ipartestület télszázados fennállásának évfordulóját ünnepelte f. hó 10-én díszközgyűlés keretében, amelyen ott láttuk vitéz Madi Kovács Imre főispánt, Szón- gott Edvin alispánt, vitéz Vendel István polgármestert, dr Szakáts Pál országgyűlési képviselőt, dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelőt, dr Zsigmond Ferenc ügyvéd, takarékpénztári elnököt, dr Szakáts István királyi közjegyzőt, Hangéi Andor máv. műszaki tanácsos vezetésével az iparos tanonciskola felügyelő bizottságát, dr Bátsmegyey Lajos tb. főszolgabírót, az egyházak lelkipásztorait, Wallacher László igazgató vezetésével az iparostanonciskola tantestületét, Komlösi József máv. állomásfőnököt, a helybeli pénzintézetek igazgatóit, több megyebeli ipartestület kiküldöttjét, a pécsi kereskedelmi és iparkamara képviseletében Morvay Ferenc társelnököt, Vétek János kamarai főtitkárt, Püspök Pállal élén a Kát. Legényegyletet s igen sok egyesület s hivatal képviselőjét. A Magyar Hiszekegy eléneklésével a Szekszárdi Daloskör nyitotta meg a lélekemelő ünnepélyt, majd Marth Sándor elnök tartalmas megnyitójában emelte ki a félszázados ünnep jelentőségét, köszönettel adózva a főispánnak, alispánnak s a többi notabilitásnak a megtisztelő megjelenésért, üdvözölte a vendégeket s a nagy számban megjelent iparosokat, megnyitva a díszközgyűlést. Ezután vitéz Vendel István polgármester mondotta el ünnepi beszédét, kegyelettel emlékezve meg az ipartestület alapítóiról, volt elnökeiről, rámutatva azokra a küzdelmes időkre, melyeket e félszázad alatt az iparosság átélt. Külön kiemelte dr Zsigmond Ferenc ügyvédnek a Szekszárdi Takarékpénztár elnök-igazgatójának több mint három évtizedes iparhatósági biztosi lelkes és fáradságot nem ismerő munkásságát. A mindvégi élvezetes és tetszéssel fogadott ünnepi beszéd után a polgármester átadta Kutasy István kosárfonó mesternek a m. kir. iparügyi miniszternek elismerő oklevelét, mig Morvay Ferenc kamarai elnök Marth Sándornak, Vétek János kamarai főtitkár Botos Imre asztalosmesternek nyújtotta át a kamara elismerő okiratait, kik mindannyian hálás szívvel köszönték meg a nem várt kitüntetést, mig a díszközgyűlés Debulay Imre lakatosmestert az ipartestület örökös disz- élnökévé választotta meg, ki szintén meghatva köszönte meg a megválasztását Miután dr Szakáts Pál országgyűlési képviselő, a leventeegyesület nevében dr Szakáts István elnök, továbbá dr Zsigmond Ferenc elnökigazgató és a társtestületek üdvözölték még a jubiláló ipartestületet, az ünnepi közgyűlés Marth Sándor elnök zárószavainak elhangzása után a Szekszárdi Daloskör által előadott Himnusszal ért véget. A diszülés után az ipartestület évi közgyűlését tartotta meg, mely után a székházban társasebéd volt, — melyen dr Tóth Béla iparhatósági biztos a vendégeket éltette, — mig dr Szakáis Pál orsz. képviselő az iparosság fontos feladatairól szólva, a jubiláló ipartestület vezetőire és tagjaira ürítette poharát. Gaál János apátplebános a róm. kát. legényegylet üdvözlését tolmácsolta lélekemelő szavakkal. A lezajlott szép és elismerést kiváltott félszázados ünnepség is tanúbizonyságot tett arról, hogy vármegyénk s városunk vezetősége szeretettel és megbecsüléssel viseltetik az iparosság iránt s megbecsüli annak arra érdemes vezetőségét is. étitek V Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországul — Tolna vármegye közigazgatási bizottsága március havi rendes ülését folyó hó 12-én tartotta meg vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklete alatt, melyen a hivatalos tagokon kivül megjelentek dr Ber- náth Béla, Dőry Frigyes, báró Fiáth Tibor, dr Gőzsy Tibor, báró Jeszenszky József Michéli Mihály, báró Schell József, Schneider Gábor és Tóth Lajos választott bizottsági tagok. Vármegyénk elnöklő főispánja üdvözölvén a megjelenteket, az ülést megnyitotta s bejelentő, hogy Pon- grácz Lajos bizottsági tag kimentette elmaradását. A szakelőadók jelentéseinek megnyugtató tudomásul vétele után megbeszélés tárgyát képezte a közlekedés rendes helyreállítása, melyre vármegyénk alispánja adott megnyugtató választ. Egyúttal bejelentették, hogy Szekszárd megyei városnál a pénztáros által elkövetett sikkasztásból kifolyólag a városi számvevőség három tagja ellen a m. kir. belügyminiszter elrendelte a fegyelmi vizsgálatot s vizsgálóbiztosul dr Haypál Sándor vármegyei árvaszéki elnököt küldötte ki a közigazgatási bizottság. — A köz- igazgatási bizottság ülésének végeztével az adóügyi, közegészség- ügyi, gazdasági, útügyi és népoktatásügyi albizottságok tartották meg üléseiket. wviinu* iiíiw ujvumtu ujuj u »vacti vu u vm '5J *** ■ Ml IWKwaaV-M.
