Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-03-09 / 18. szám
I HU Ofolwn. szekafM, 1940 nlrttai 9. (Szonlnt) 18. síim. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Pel elős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a 1‘60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. Horthy Hlblfis a közgazdaságért Irta: Uovszky János, a Baross Szövetség titkára. Az életnek lázasan lfiktető folyama az elmúlt napokban megcsendese- sedett, a küzdelem moraja elhalkult, a teremteni akarás lendülete egy pillanatra megállt, hogy a nemzet testében feszülő erők tanúi lehesse- nek annak a ritka jelenségnek, — amikor minden gondolat és minden figyelem egyetlen pontra: az emberek feje felett magasan kiemelkedő egyetlen markáns arcélre szegeződik. A munkás letette kalapácsát, a gépek kattogása elpihent. A polgári élet ütemes zajának helyébe a történelem szavának csendülő zenéje lépett és elhalkult az egyéni küzdelem zaja, amikor hazánk uj korszaka egyik nevezetes időszakának záróköve ereszkedett rá vitéz nagybányai Horthy Miklós huszévi megfeszített munkájának nagy művére. Évekkel ezelőtt történt, hogy egy közgazdasági jellegű országos esemény keretében, a következő nagyjelentőségű szavakat mondotta: „Nem először hangoztatom hogy mennyire fontos lenne, ha értékes magyar fiatalságunk legyőzné azokat az üres előítéleteket, amelyek a kereskedelmi és általában az üzleti pályáktól visszatartják és megmuBodnár István: • Béri Balogh ádám a vértanúhalált halt kuruc brigád ér os. Hazai történettudományi irodalmunknak nagy nyeresége Bodnár Istvánnak, a kitűnő költőnek, számos igen értékes életrajz szerzőjének Béri Balogh Ádámról irt és nemrég megjelent munkája. Bár országos vonatkozásokban is nagy érdeklődésre tarthat számot a Rákóczi szabadságharc egyik legvitézebb katonájáról szóló ez a nagyszerű tudományos irás, azonban elsősorban mégis a mi vármegyénk az, ahol mindent illik tudni a megyebeli — faddi — földesurról, a hervadhatatlan dicsőséget szerzett kuruc brigadérosról, akit a kuruc csillag lealkonyultakor Szekszárd határában fogtak el a „császár cselédei“ s innen vitték a hadbíróság elé, amely a vérpadra juttatta. Kötelességet teljesítünk tehát, ha ismertetjük vármegyénk közönségével ezt az igazán nagy tárgyszeretette], alapos hozzáértéssel, az adatok szorgos felkutatásával és avatott tollal megirt művet, amelyhez igen lendületes előszót irt dr vitéz Thurndszky László miniszteri osztályfőnök, a 'miniszterelnöki sajtóosztály főnöke, Tolna vármegye volt kitűnő főispánja. Rengeteg anyagot kutatott fel tatná, hogy erre is megvan a rátermettsége. A népek boldogulásának egyik leghatásosabb eszköze a kereskedelem. Ez az ut előttünk is nyitva áll és ezzel a jólét és gazdagság forrását nyithatjuk meg a nemzet számára. Ehhez azonban munka kell 1 Becsületes, komoly munka, sőt a munka szeretete. Itt van a helyzet kulcsa és csakis itt, nem pedig az utcán és demagóg szólamokban.* Ma már tisztán áll minden elfogulatlan szemlélő előtt, — hogy akkor ezek a szavak egy felragyogó uj nemzetideál kikristályosodását jelentették. A magyar faj értékes elemeihez szólt a figyelmeztetés, hogy vegyék kezükbe hazánk gazdasági felvirágoztatásának szent ügyét. Mi megértettük Lehel kürtjének uj szavát és mi voltunk az elsők, a Baross Szövetségbe tömörült keresztény kereskedők, iparosok, vállalkozók, valamint termelők, akik Magyarország kormányzójának irányt mutató felhívására készeknek mutatkoztunk arra, hogy a magyar és keresztény elemeket az ország gazdasági életének átformálása által ősi jusshoz hozzásegítsük, hogy a nemzetet ebben a vonatkozásban is uemzetivé tegyük. Hálás köszönettel kell visszaemlékeznünk a Kormányzó Urnák akkori buzdító szavaira. Mert azok a szavak adtak megbecsülést a és tiszteletet azoknak a polgári foglalkozásoknak, melyek a mai soraink- I ban levő magyar testvérek minden- | napi tevékenységét jelentik. Akkor tanulta meg minden más I foglalkozású hazafi, hogy a kereskedő nem egyszerű kalmár, aki ad és vesz, számit és mérlegel, hanem I a kereskedő a nemzet javainak | éppen olyan értékes gyarapítója, mint az, aki a szent közösség ügyét az eszével, tollával, kardjával | I vagy a hazafis ágának bármely más eszközével szolgálja. Az iparos nem a gazdagok kényelmének előmoz- | ditója, nemcsupán munkájának j béréért dolgozó egyszerű Handwerker, hanem egyrészt az értelem és ízlés öntudatos formálója, a népi ás faji erő kidomboritója, másrészt I az értéktermelő nemzeti munka I j fontos tényezője. És mindenki, aki ! ebben a hazában az alkotásnak, 1 tóketermelésnek, vagyonosodásnak, j nevelésnek, életszinvonalfokozásnak i hasznos munkása, az egyúttal építője az uj magyar történelemnek is, 1 annak a korszaknak az épitője, amely a múlt viharai felett egy nagyszerű második magyar honfoglalásnak nyújt keretet a legelső magyar ember bölcs vezetése alatt. Hogy a magyar kereskedő, iparos és vállalkozó munkája megbecsült érték ebben a hazában, azt elsősorban a mi bölcs kormányzónknak köszönhetjük, aki a törzső- kös magysr családok ivadékait a 1 gazdasági pályák felé irányitotta. Saját családi körében is egyik fiát a diplomáciának, másikat a magyar gyáriparnak adta és ezzel példát mutatott arra, hogy csak, az a nemzet tudja a maga jövendő nagyságát megteremteni, amelyben az nj nemzedék a hivatalok helyett a gyakorlati pályákat keresi fel és ott akar a nagy társadalmi közösségnek értékes szolgálatokat tenni. Ez a példamutató cselekedet a diplomás fiatalok ezrei előtt nyitotta meg az érvényesülés és uj célkitűzés nagy távlatait. Hogy pedig ma itt állunk és hogy a magyar keresztény fiatalság egyre több őrhelyen nyitja meg üzleteit, egyre nagyobb örömmel és szeretettel áll oda az esztergapadok, a zakatoló gépek és a tervező műhelyek forgatagába, az elsősorban annak köszönhető, hogy a mi régi törekvéseink, a Széchenyi István nagy reformpolitikája, a Ba- ross-gondolat a leghivatottabh magyar Vezér elgondolásában és célkitűzésében elnyerte a méltó helyet. Ezek a gondolatok hatnak át bennünket, amikor hazánk uj életének első húsz esztendeje elmúltával, hálás szeretettel emlékezünk meg annak a magyar hazafinak az egyéniségéről és élete munkájáról, aki 1920 március l én elindult az alkotmányosság ösvényén, hogy a háború és forradalmak viharai által megtiport nemzetet visszavezesse a jogszerűség, a békés törvényuralom és alkotó munka korszakába. Bodnár István a vasvármegyei születésű Béri Balogh Ádámról, akit büszkén vall magának Tolna vármegye. Ismerteti előkelő családjának történetét, neveltetését, iskolázottságát, polgári hivatali működését, vagyoni körülményeit, Festetich Júliával való házasságát, családi viszonyait és rámutat mindazokra az érdemekre, amelyek alapján a nagyobb katonai méltóságokat középnemeseknek nem igen osztogató Rákóczi alatt ezredes lett- Bravúrosan rajzolja meg a Rákóczi szabadságharc kitörését és azokat a kísérleteket, amelyekkel Béri Balogh Ádámot el akarták tántorítani Rákóczitól. Végigvezeti ezután Bodnár István az olvadt az egész kuruc háborún, bemutatja Rákóczi minden nevezetesebb katonáját és részletes, mindenre kiterjeszkedő, teljes képet ad azokról a ragyogó haditettekről, amelyeknek hőse ez a rettenthetetlen bátorságu, kiváló műveltségű, katonai lángelméjü magyar ur volt. Leleplezi az ellene szőtt intrikákat és hátramaradt leveleivel világit rá ennek a zseniális embernek a lelki nemességére éppúgy, mint lángoló haza- és fajszeretetére, továbbá a Fejedelemhez való tántoríthatatlan hűségére. Bár a könyv majd minden lapja történelmi források adatainak egész tömegére hivatkozik, mégis annyira érdekes és annyira vonzó Bodnár Istvártnák ez az Írása, hogy az olvasó nem tudja letenni addig, amig végig nem olvasta ezt a j regénynél is izgalmasabb történetet. 1 Különösen azok a részek kötnek le igazában bennünket, amelyek a mi vármegyénk területén lejátszódott kuruc hadieseményekről szólnak és megható az a fejezet, amely megemlíti, hogy Rákóczi Ferenc Béri Balogh Ádámnak, kedvelt bri- gadérosának adományozta a Szekszárdi Múzeumban látható azt a kardot, amelyet a Fejedelem XIV. Lajos francia királytól kapott ajándékba. Megismerjük a Béri Balogh Ádámról szóló kuruckorí hősi költeményeket és különösen tájékozódhatunk a kurucok éveken keresztülfolyt dunántúli haditetteiről. Érsekújvár eleste és a Romhány melletti ütközet eldöntötte a kuruc szabadságharc sorsát és a „császár cselédei* addig vadásztak Béri Balogh Ádámra, amig a szekszárdi határban, a csatári toroknál, a megáradt Cinka-patak iszapjában összerogyott lova alatt el nem fogták. Ezzel megkezdődött az urához való becsületes hűségű kuruc brigadéros kálváriája. Előbb Eszékre, majd Budára vitték és ott hadbirósági ítélet alapján a bécsi udvari Haditanács utasítására kivégezték azért, mert nem akart a császár hadseregébe átlépni, pedig ott tábornoki rangot és 30.000 hold földet ígértek neki. Közli ezután Bodnár István munkája a mártírhalált szenvedett vitéz magyar hős végrendeletét, melyből kitűnik, hogy Béri'Balogh Ádám, a gazdag, vagyonos magyar ur milyen önzetlenül áldozta családi javait Is a magyar szabadság oltárára. Költői szépségű fejezetekben emlékszik meg a kiváló szerző a nagy szabadsághős tragikumáról, végül családfáját levezetve nemcsak Tolna megye történetében szerepelt leszármazóit és rokonságát ismerteti, hanem azokat a most élő családokat és egyéneket is, akik Béri Balogh Ádám vérének továbbvivői. Számos kép, fotografikus oklevél- másolat, stb. díszíti ezt a jeles művet, amelyért e vármegye közönségén tűi az egész ország magyarsága is hálával tartozik Bodnár Istvánnak, aki mint szépiró nagy áldozatot hozott a Múzsának, amikor ezt az anyagot nem a mostani időkben oly divatos életrajzregény alakban dolgozta fel. Pedig az tekintélyes anyagiakat is jelentett volna neki. ő azonban — híven puritán meggyőződéséhez — inkább a tudománynak, a történetírásnak akart szolgálni és összehordta azt az óriási anyagot, amelyből nálánál élelmesebb valaki súlyos pénzeket fog annakidején elővarázsolni. Az érdekes könyv, melynek címlapját Garay Ákos művészi szépségű címlapja disziti, a szekszárdi Molnár Nyomda R-T. műintézetében készült. A könyvárusi forgalomban 3 pengőért kapható és megrendelhető vagy a szerzőnél (Szekszárd), vagy a szekszárdi Molnárféle könyvkereskedésben. Egyes szám ára 12 fillér.
