Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-02-21 / 13. szám

1940 február 21. — Dr vitéz Thuránszky László és helyettesének német kitünte­tése. Hitler birodalmi vezér és kan­cellár dr vitéz Thuránszky László miniszteri osztályfőnöknek, a mi­niszterelnökségi sajtóosztály veze­tőjének, vármegyénk volt főispán­jának a Német Sas Rend I. osztályát € csillaggal, dr Dulin Elek minisz­teri tanácsosnak, am.e.-ségi sajtó- osztály helyettes vezetőjének pedig a Sas Rend I. osztályát adományozta. Dr vitéz Thuránszky Lászlót és dr Dulin Eleket ért kitüntetés annak a nagyszerű eredményű munkásság­nak az elismerése, melyet a német­magyar sajtókapcsolatok kimélyi- tése terén végeztek. A kitüntetés vármegyénkben különös és osztat­lan örömet kelt, mert dr vitéz Thu- fánszky László nagy koncepciójú, kiváló tudásával, tapintatos és diplo­matikus egyéniségével társadalmunk minden rétegében mélyen gyöke­rező rokonszenvet szerzett magának. — Áthelyezés. Am. kir. honvé­delmi miniszter vitéz dr gyergyóal- fálvi Gereöffy Géza csendőrőrna­gyot, lapunk költő munkatársát, a dombóvári és szekszárdi úri társa­dalom volt kedvelt tagját Szegedről áthelyezte Pécsre. ■— Vonatforgalom korlátozás. ■A MÁV igazgatósága ideiglenesen beszüntette a Szekszárdról 6 óra 30 perckor induló, Sárbogárdra 8 ]éra 02 derekor, Budapestre 9 óra 49 perckor érkező, — valamint a Budapestről 19 órakor induló, Szek- szárdra 22 óra 10 perckor és Báta- székre 22 óra 40 perckor érkező vonatpárt. A reggeli vonat Báta- széktől Szekszárdig mint iskola- vonat közlekedik. — Egy érdemes tanító ünnep­lése Bátaszéken. A vallás- és köz­oktatásügyi m. kir. miniszter Rully Gusztáv bátaszéki tanítót a VII. fize­tési osztályba nevezte ki. Folyó hó 10-én este 7 órakor Pongrácz Lajos Országgyűlési képviselő jelenlétében ér Hauser Imre iskolaszéki elnök, az összes iskolaszéki tag ünneplő részvételével, adta át a közszeretet­ben álló kitüntetett tanítónak a ki­nevezési okmányt. Dr Hauser Imre beszédében rámutatott arra, hogy a liberális korban a tanító volt az, aki a mételyező eszmeáramlatokkal szemben mindenkor a vallás és tiszta erkölcs alapján állva hazafias szel­lemben nevelte az egymás után következő nemzedékek egész sorát. Rully Gusztáv azonban nemcsak az Iskola falai között dolgozott a sző­kébb haza, a község javára, hanem orésztvett minden olyan megmozdu­lásban, amellyel a község lakosai­nak javát szolgálhátta. 36 évi szol­gálati idejéből 16 évet töltött a Báta- székhez tartozó Lajvérpusztán, meg­alakítva a Lajvérpusztai Olvasókört ás lelkes, fáradságot nem ismerő munkássággal kápolnát épitett a pusztai lakosok számára. További 20 évet Bátaszéken töltött, ahol a község népművelésében, egyletek 'vezetésével mindenkor tevékenyen részt vett. Utána a Galli-féle nagy­vendéglőben társasvacsorát rende­zett tiszteletére a tantestület. Vacsora közben Tóth Nándor igazgató, kör­zeti felügyelő mutatott ra arra a szeretette, mellyel a megjelentek körfilővezik az ünnepeltet. Lányi Samu igazgató pohárkőszőntőjében a bátaszéki származású Höman Bá­lint kultuszminiszterre ürítette po­harát, akit a jelenlévők hosszasan és melegen ünnepeltek. Lovas M. János polgári iskolai igazgató, szak- felügyelő a tanító hivatásáról be­széde köszöntötte a kitüntetett ta- ■hitót, A pohárkőszöptők után Rully Gusztáv tanitó mondott meghatott Utt i szavakkal köszönetét a szívből jövő, lelkes ünneplésért. — Tisztujitás Gyönkön. A na­pokban volt Gyönk községben a községi bíró és elöljáró választás, örvendetes jelenség, hogy a község lakosságának osztatlan bizalma — Gaál Sándor felé fordult, akit meg is választott birájának. Gaál Sándor 45 éves, ref., magyar ember, kis­birtokos. Ez a választás bizonyí­téka annak, hogy Gyönk község­ben a németajkú és magyarajka lakosság között a legteljesebb meg­értés és összetartás uralkodik, mit nem is engednek semmi körülmé­nyek között sem megbolygatni. A választás eredménye: Biró: Gaál Sándor, II. bíró: Wolf Ádám, pénz­táros : Resch Ádám, közgyám: Muth Henrik. Elöljárók: Neidert Henrik, Stósz Henrik, Weil Ádám, Guter- muth Henrik, Sebestyén Zsigmond, Lerch Henrik, Müller Ádám, Gerth Ádám, Gutermuth András, Gerth Henrich, Müller Henrich, Bocher Ádám. Érdekes, hogy 40 éve nem volt Gyönk községnek magyar bírája. — A dombóvári református egyház uj fögondnoka. A Csery István halálával üresedésben volt főgondnoki állásra a dombóvári re­formátus egyház legutóbbi évi ren­des közgyűlése megválasztotta dr Csia Sándor egészségügyi főtaná­csost, a MÁV igazgató főorvosát. — Felvételek az orvosi kama­rába. A pécsi orvosi kamara leg­utóbbi választmányi ülésén a ka­mara tagjai közé telvették: dr Lő- rincz Árpád (Szekszárdi, dr Nagy Ilona (Szekszárd), űr Rétfalvi An­dor (Szekszárdi, dr Weisz Gyöigy (Szekszárd-Pecs) orvosokat. A vá­lasztmány a budapesti orvosi ka­marához átjegyezte dr Kozák An­drást (Szekszárdi, dr Szimonidesz Aladárt (Szekszárdi, a miskolci or­vosi kamarához dr Tél Ferencet (Paks) és az ersekujvárihoz dr Tókos Bálintot (Ujdombóvár). — Egy érdekes tanfolyam záró- Qnnepelye volt f. hó 16-án a szek­szárdi Iparosszékházban. Az ipar­testüket vezetősége a mestervizsgáz­tató bizottságok tagjai részére ren dezett továbbképző tanfolyamot 38 órában január 2- töl február 16-áig. A tanfolyam veze.öje Gerse József tanitó volt. Előadók voltak még Kovács György, dr Tarlós Károly, dr Kelemen József.— A tanfolyam tárgykörei voltak: ipari könyvelés, levelezés, kalkuláció, adózás, köz- igazgatás, számolás és mérés, O. T. I. tudnivalók g ipari egészség­mmmmm tan. A tanfolyamot 33 mester láto­gatta, hogy felújítsa mindazokat az elméleti ismereteket, amelyeket mint vizsgáztatók a mesterjelöltektől meg­kívánhatnak. A tanfolyam ünnepé­lyén részt vett dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, mint a vármegyei népművelési bizottság ügyvezető el­nöke, Rajczi Péter népmüv. titkár, dr Takács László városi főjegyző­helyettes s Majnay József, mint a városi népművelési bizottság veze­tői, az ipartestület elnöksége s a hallgatók teljes számban. Gerse József s Kovács György vázolta rö­viden a tanfolyam lefolyását, majd dr Halmos Andor tanügyi tanácsos intézett hatásos beszédet a hallga­tósághoz, megemlékezvén az ipa- rosság jelentős szerepéről a gazda­sági, a társadalmi s kulturális élet­ben. Marth Sándor az ipartestület nevében méltatta a tanfolyam jelen­tőségét, célozván arra is, hogy a jövőben az ipartestület csak oly mesterek megbízatását fogja java­solni a vizsgáztató bizottságba, akik ilyen továbbképző tantolyamot vé­geztek. — A Vas Gereben kulturestélye Bogylszlón. A múlt napokban a Vas Gereben Kör Bogyiszlón ren­dezett nagysikerű kulturestéiyt a községháza zsúfolásig megtöltött tanácskozótermében. A levente da­lárda lelkes bevezető éneke után Gerenday Endre ref. lelkész magas szárnyalásu megnyitóját Lovas M. János polg. isk. igazgató tanul­mányfelügyelő lebilincselően érde­kes előadása követte az emberiség jövőjéről. A lelkesen megtapsolt előadás után a leventezenekar pom­pás zeneszáma : „Szép vagy, gyö­nyörű vagy Magyarország- gyö­nyörködtette a hallgatóságot Szívós Jázon gondnok vezérletével. Kőny- nyekig meghatották Kesseril Edit mű­vészien elszavalt Huszár Jolán ver­sei a közönséget. Tóth Nándor hu­moros novellája sok derűt okozott Az előadás Gyöke József szépsé­gekben gazdag záróbeszédével ért véget A vendégek tiszteletére tér« sasvacsora volt, amelyen Flach Alt« drás rk. plébános mondott pompát pohárköszöntőt a Vas Gereben Mű« vészeti Kör két kiküldöttjére, melyrt úgy Lovas M. János, mint Tóth Nándor válaszoltak. — Halálozások. Bizub Béla szek­szárdi állampénztári főtiszt, (volt tanitó), életének 64-ik, boldog hé« zasságának 35. évében, rövid szen­vedés után elhunyt. Földi marad« ványait folyó hó 20-án a róm. kit egyház szertartásai szerint temették a Horthy Miklós-közkórház halót* tasházából és az újvárosi uj tente« tőben levő családi sírboltba helyez* ték örök nyugalomba. A megbol* dogultat özvegyén kivül gyászolja fia, Bizub Béla mérnök. Orosz István alsónyéki községi főjegyző és neje Nagy Ilonka 27 hónapos Ildikó leánykája f. hó 16-án elhunyt. Temetése f. hó 17-én volt nagy részvet mellett. — Dörögnek a fegyverek, ba­jók sülyednek örökös hullámsirbai farkasszemet néz egymással a Nyn« gat. Mindenki a háború borzalmai­ról beszél, mérlegelik a lehetősége« két, várják a legújabb háborús talál­mányokat. Mesélnek, olvasnak, de nem tudhat semmit az, aki a német hadszíntér nyugati vonalán húzódd „Siegfried vonal“ rejtelmeiről, tit­kairól, zsenialitásairól szemével meg nem győződhetett. A „Világ* film­színház szerdán és csütörtökön két órás előadásban mutatja be az annyit emlegetett „Siegfried vonal“ szen­zációs csodáit, a háborús technika páratlan, felülmúlhatatlan találmá­nyait. Ez az a film, amelyre min­denki kiváncsi, mert a „Siegfried vonal'* ma a legizgatóbb aktualitás. Ha látni kívánja, biztosítsa jegyét el ővételben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom