Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-02-21 / 13. szám
BEUL fttolran. IHKMHPtiaNSflRPflMifYiS tttksilrd, HM felniír 21. <Jtenh)> RWiIMMOMMilMn TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kéts/kr megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztősé? és ki adóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árai: I A legkisebb hirdetés dl|a 150 pengő. — A hirdetés egy 6* raiUtmétev széles hasábon mílllmétersoronként 10 fillér. Előfizetési dli: Id«« .x . . 7’ .. .' . , . ' * I Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. „ . __ II p.u’ x „„„.I ^lőflzelésl dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető IA hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl. családi hír, volandat a Ég ést évre — 12 pengő || Felévre— — -— 6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyfltfér soronként 60 fillérbe kerü I. ^ ^ Az erő nyugalma Varga József kereskedelemügyi és Iparfigyi miniszter az ország nagy politikai és gazdasági kérdéseiről mondott beszédet Szegeden. Amint megjegyezte, sok teendője közepette is azért látogatott el az ország második legnagyobb városába és egyben a ipagyér mező- gazdaság fontos centruméba, hogy véleményt hangoztasson és véleményt alakítson. Erre valóban szükség van ma, amikor á káros és fölösleges demagógia az országban uralkodó mélységes nyugalmat és bizalmat tespedésnek és gyengeségnek szereti feltüntetni. Az eféle téves és célzatos politikai balhiedelmekre méltó választ adott Varga miniszter, amikor megmagyarázta, hogy miért uralkodik ma Magyar- országon nyugalom és miért . hatjai át a gazdasági életet a bizalom érzése. Hiszen soha népi volt piég korszak Európában, amelynek eseményei világszerte annyi riadalmat, félelmet és bizonytalanságot okoztak volna, mint a mai. Magyarország mégis higgadtan és józanul szemléli az eseményeket és bizalommal készül a jövőre, amely hite szerint szántunkra csak jobb, lebet. A higgadtság és a józanság ősi magyar erény, ez sugárzik ki népünkből az ország vezetői felé és pz ország vezetőinek higgadtsága biztosítja számunkra a mindennapi élet egészséges menetét. Hajdanában» amikor a magyar nép idegen érdekekért viselte a kockázatot és yittevállain az áldozat nehéz súlyát, nrás volt a néphangulat.* Ma azonban a legkisebb ember is érzi, bogy a politikai Magyarország élén álló férfiak egy érdeket és csakis egy érdeket ismernek: a magyar pemzet megerősödését A nagyhatalmaknak abból a hadakozásából, amely körülöttünk folyik, minden valószínűség szerint uj világ támad fel s ez más lesz, mint az eddigi volt. A mi népünk szempontjából más már azért is, ipert magatartásunkat, politikánkat és az Ország belső békéje érdekében foganatosított reformjainkat nem idegén, hánem magyar széliem hatja át. A magunk magyar módján épit- jük fel immár az ország katonai védelmét, éppen ügy, mint társa- dalmának igazságra törekvő rendszerét és gazdasági életének minél több kenyérre irányuló útjait. Ezt a nagy átalakulást .végre kell hajtanunk. Idegen módszerekkel, vagy a korcsma asztal mellett viruló és a dolgok nem ismérvéből fakadó szellemmel soha sem fiiunk egy lépéssel sem előre jutni Szakszerűség, nyugodtság és józanság l$ll az erősebb és, nagyobb Magyar- ország megieremtésébeZ; Hiszen még egy, egyszerű fawsi hajlékot sem lehet izgatottan, feldúlt lélekkel, kellő előrelátás nélkÜÍ tető alá hozni. Mennyivel több józan higgadtság, mennyivel több szilárd és férfias nyugalom kell egy ország jövőjének megalapozásához. Magyarországon ma valóban a termékeny munka nyugalma uralkodik. A törvényhozás most fejezi be például a minimális mezőgazda- sági munkabérekről szóló javaslat tárgyalását — Ezzel a reformmal Európának legtöbb államát megelőzzük. De a termékeny és munkás nyugalom bizonyítéka a kormány gazdásági programjának mid* den eddig befejezett és folyamatban lévő ujitása is. Országszerte a kilométerek ezrein épülnek az utak, a földbirtoktörvény uj lehetőségeket nyit meg, a falusi hajlékok valóban mélyreható kérdések megoldására, gyáraink soha nem látott magas munkáslétszámmal dolgoznak és szociális törvényeink évszázadok óta elhanyagolt területeken nyújtanak segitő kezet a kisember felé. Magyarország felelős tényezői közül senki sem Ígért földi paradicsomot, könnyű gazdagodást és gondtalan életet. Az élet valósága mégis azt mutatja, hogy népünk egyre inkább érzi azt a mélységesen magyar és emberségesen segitő szellemet, amely a földi gyarlóság nehéz utjain kézzelfogható előnyök formájában elindult feléje. Ez a politika nem társadalmi osztályokat, érdekcsoportokat, vagy idegen törekvéseket szolgál, hanem az egyetemes magyarság sokszor hangoztatott ügyét viszi előbbre. Veszedelmek és világtörténelmi viharok között folyik a munka — mindnyájunkért. Érzi ezt ma már mindenki, mert lépten-nyomon látja, hogy a magyar nyugalom — az erő megnyilatkozása. nyelven jelentek meg, e hó 16-án hajnalban 80 éves korában szülővárosában Szekszárdon meghall A nagyszorgalmu és rendkívüli tudásu ember az 1859. évi június hó 18-án született Szekszárdon, ahol atyja ügyvéd és a Szekszárd- Bátai Ármentesitő Társulat jogtanácsosa volt A középiskola elvégzése után a a budapesti József műegyetemen folytatott kémiai és fizikai tanulmányokat, majd a természetrajzból szerzett a tudomány egyetemes tanári diplomát és doktorátusi Az 1891. évben került tanárnak a kecskeméti állami főreáliskolához és sokoldalú tudományos működést'* nek a java erre az időre esik. Előbb archeológiái, majd geológiai általános chemiai és növénytani cikkeket irt, —r végül a gombakutatásra adta magát és mint ilyen, az egész világ gombaszakértői között ismertté tette nevét Az 1904. évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává Választotta és több megbízást adott neki, Az 1897. évben Décby Mórral együtt résztyett a kaukázusi expedícióban is, de már előzőén 27 magyarországi vármegyében gyűjtött növényeket és főleg gombákat A Magya Tudományos Akadémia megbízásából megírta Magyarország gasteromícetái, Magyarország földalatti gombái és szarvasgomba- féleségei, Kaukázus gombái, Kecskemét és vidékének gombái, Szefc- szárd vidékeinek gombái cimü munkáit. Azonkívül százszámra jelenték meg tanulmányai és kutatásainak eredményei, különböző kül- és belföldi szakfolyóiratokban. Szekszárd és vidékének gombáiról a Mate- matekai és Természettudományi közlönyben, a Botanikai Közleményekben, a Magyar Botanikai lapokban 11 nagyobb tanulmánya jelent meg. Igen nagysikerű kutató munkát végzett és több ezer uj gombát fedezett fel. Csupán Szekszárd környékén 130 uj gombafajt irt le, tudományosan. Neve az egész világ gombakutató tudósai közt ismert volt és mindenfelől küldtek horxi gombákat, tudományos meghatározásra. Viszont az általa felfedezett gombákból ő küldött mindenfelé példányokat, amelyekért cseréké sok igen értékes ritkaságot küldtek a gyűjteménye számára. Mint a kecskeméti főreáliskola tanára az 1911. évben összekülön- bözött dr Kacsóh Pongráccal, az intézet ui fiatal igazgatójával, a János vitéz örökszép dalmű zeneszerzőjével Ez összetűzés követkéz* ményeképpen nyugdijaztatta magát és szülővárosába, Szekszárdra költözött az édesanyjához. Dr Kacsóh Pongráccal való esetét a zeneszerző tragikus halálé alkalmából e sorok írójának eképpen mesélte ej: „A kecskeméti főreáliskola az 1911. évben uj igazgatót kapott Egyes szám ára 12 fillér. Szózat a társadalomhoz I Főméltóságu Kormányzó Urunk a következő levelet intézte hozzám, illetve rajtam keresztül a magyar társadalomhoz: || Kedves Gróf Teleki! Március elsején lesz húsz éve annak, hogy a nemzet képviselete meg választott Magyarország kormányzójává. Miután valószínűnek tartom, hogy lesznek, akik erről a napról megakarnak emlékezni, nagyon kérem, hogy mindenki mindennemű ünnepléstől eltekinteni szíveskedjék. Ahhoz hozzájárultam, hogy a magyar királyi honvédségnek egy küldöttsége felkeressen és hálás köszönettel értesültem Budapest székesfővárosnak arról a tervéről, hogy a Kassán elhelyezett honvédrepülőakadémián és a Budapestene Ihelyezelt honvéd műszaki akadémián két két alapítványi helyet kíván létesíteni. Ezenkívül szívesen látom az évfordulón a miniszterelnököt, akivel úgyis jóformán naponta van átbeszélni valónk. Az ö szerencsekivár nataiban jutnak majd kifejezésre mindazoknak a jókívánságai, akik az évforduló alkalmából reám gondolnak. Ma komoly időket élünk, amidőn mindnyájan együtt örülünk és együtt bánkódunk szótlanul is. Most nincs helye ünneplésnek! Bízom a gondviselésben, hogy az ünnepeknek is megjön az idejük. HORTHY MIKLÓS Budapest, 1940. évi február hó 17. napján. Főméltóságu Urunk kívánsága mindnyájunknak parancs. Nem lesz tehát semmi hangos ünneplés minden magyar és magyarhoni szívnek ezen az ünnepén. De azt nem tiltotta meg Főméltóságu Urunk, hogy templomainkban és otthonainkban adjunk mélységes ragaszkodással hálát Istennek, hogy Őt nekünk adta; és nem tiltotta meg azt, hogy össze-* jöjjünk ünnepünk előestéjén az ország minden városában és falujában minden cicoma és hangosság nélkül, bensőséges formák között szeretettel hódolni Kormányzónknak. Az országos egyesületek kiküldöttei a fővárosi Vigadóban, más egyesületek és általában a magyar társadalom más helyeken összejövünk csendesen, egyszerűen és méltóságteljesen, hogy ne sértsük Főméltóságu Urunk óhaját. Ezen összejöveteleinken senki nem lesz hivatalos, senki hivatalánál fogva nem lesz meghiva. Mindnyájan, csak mint a nemzet* nek és Főméltóságu Urunknak fiai és leányai jelenünk meg. Budapest, 1940 február 20'án. Teleki Pál gróf. Meghalt a szekszárdi gombahidós Előző számunkban röviden már megemlékeztünk, róla, — hogy dr , Hollós, László, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, — I számos bel- és külföldi tudományos társaság tagje, ny. reáliskolai tanár, c. középiskolai igazgató, a világszerte ismert gombahidós, akinek könyvei és dolgozatai magyar, német, latin, olasz, francia és angol
