Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-02-14 / 11. szám
nu. mom. Szekszírd, 1948 február 14. (Szerda) 11. szán. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dij: Égész évre 12 pengő |[ Félévre». ___6 pengő| Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árai: HS____________ZT] egy 60 sz éles hasábon millimétersoronként 10 fillér. ÁllástkeresOknek 50 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valandst nyilttér soronként 60 fillérbe kerti II közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hóvihar dúl egész Európában és a tomboló ’ orkán talán nálunk, Magyarország közepén dühöng legborzasztóbban. Ebben a pillanatban, amikor lapunkat zárjuk, arról értesülünk; hogy megbénult a Dunántúl forgalma, mert az elemek rettentő játéka hótorlaszokat emel úgy az országutakon, mint az acélsínek mentén. -Hóekék, hólapátoló munkások ezrei dolgoznak' a közlekedés szabaddá- tételén, munkájuk azonban csak igen lassan halad, mert a szél pokoli erővel újra befújja a szabaddá tett szakaszokat. Mikor a szél ebben a szörnyű hideg időben az arcokba csapkodja a szikrázó hóport, fütött lakásunkban jóleső meleg járja át szivünket, olvasva azokat a nyilatkozatokat, amelyeket Hóman és Varga miniszterek tettek a kormánynak a nép megsegítésére irányuló munkájáról. Hóman Bálint a jászapáti kerületben Fáy államtitkár programbeszéde alkalmából ismertette a kormánynak elsősorban a kisemberek megsegítésére hivatott intézkedéseit. A kormány gazdasági politikája — úgymond — a termelés fokozására, .a termények értékesítésének előmozdítására, általában a gazdasági élet fellendítésére törekszik, aminek következménye a dolgozó magyarok milliói helyzetének gazdasági téren való javulása. A kormány —úgymond Hóman— arra törekszik, hogy a magyar nép minden rétege részesüljön a gazdasági virágzás és a gazdasági jólét áldásaiban, amely azonban akkor nem következhetik be, ha a különböző osztályok között ellentétek keletkeznek. A nemzeti keresztény néppolitika útját kell követni Teleki Pál vezetése alatt, gondolni kell a nép széles rétegeire,* a falusi lakosságra, mert ebből a nagy tartályból jön elő minden nemzeti érték. Ezért minden magyarnak testvéri érzéssel egységesen kell egymást azon az utón támogatni, amelyet Horthy Miklós Szegeden kijelölt. Egységesen kell állanunk a nagy viharban, hogy megszerezzük magunknak a megbecsülést, a tiszteletét és a tekintélyt a külföld előtt. Varga József iparügyi és kereskedelmi miniszter a szegedi kereskedelmi és iparkamara félszázados jubileumán mondott beszédében ugyancsak az érdekek kiegyenlítésének munkája szükségességére hívta fel a figyelmet, majd a kormány népi politikáját ismertetve hangoztatta, hogy ha azt akarjuk, hogy a magyar népet mostani el- esettségéből felemeljük, azon kell munkálkodni, hogy a magyar ember necsak altiszt és kisgazda lehessen ebben az országban, hanem vezető is. All ez a munkában küszködő kereskedőre és iparosra is, mert a kormány felkarol mindenkit, aki elsősorban magyar és másodsorban nem önmagáért dolgozik. A kormány két tekintélyes tagjának ez a megnyilatkozása nemcsak a népi politika nagyszerű elgondolásairól ad tájékoztatót, — hanem figyelmeztet arra is, hogy belső egységre van szükség, mert igen nagy erőfeszítés előtt áll az ország és csak akkor tudja a kormány feladatát teljesíteni, ha a nép zárt sorokban áll azok mögött a térfiak mögött, akiket a kormányzó és a nép akaratát képviselő magyar parlament bizalma a vezető helyre állított. Masyar Asszonyok konsresszusa Budapesten Szokatlan és páratlan ünnepségek színhelye lesz február 22—28 között Budapest. Ezidőben rendezi ugyanis az Egyesült Női Tábor a nagyszabású Magyar Asszony Kongresszust, ameiyen a magyar vidék városainak és faluinak asszonyai találkoznak egymással. Erre a kongresszusra az Egyesült Női Tábor 50 százalékos vasúti jegykedvezményt biztosit mindazoknak, akik részt akarnak venni a kongresszus ünnepségein és «előadásain. A kedvezményes utazáshoz jogosító jegyigazolványok máris kaphatók az Egyesült Női Tábor központi irodájában, — (Budapes, Eskü-ut 6.) valamint,az IBUSz és MÁV összes jegyirodáiban. A kongresszus műsora és programja szokatlanul gazdag és változatos. Egymást követik a komoly előadások, a magas színvonalú művészi számokkal. Nagy magyar írók és művészek nevei mellett a közélet vezetői és irányítói szólalnak fel az egyes előadásokon, — melyek felölelik a mai és a jövendő magyar élet legsürgősebb és legszükségesebb tennivalójának programját. De ezenkívül gondoskodik a rendezőség, az Egyesült Női Tábor, hogy szépirodalmi, egészség- ügyi, háztartási és magyaros irányú divatlap kiadásával is szolgálja a kongresszus céljait Honvédelem, családvédelem, háziipar, falu és egészségvédelem, — nemzetnevelés főbb szempontok mellett a magyaros ruhabemutatókat, művészi estéket is rendez a kongresszus, amelyre hivatalos minden magyar leány és asszony, akinek fontos az ország jövendője és aki alkotó munkára önként vállalkozik. A Kongresszus Rendezőség gondoskodik arról is, hogy a résztvevők ellátási kedvezményhez jussanak. Csoportos elhelyezésnél már napi 3 50 P-ért tud ellátást biztosítani, de a féláru utazási kedvezményt az ellátástól függetlenül is igényelni lehet. Két kitüntetés vármegyénkben A Kormányó Ur Őfőméltósága a m. kir. belügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy Pongrácz Lajos országgyűlési képviselő, bá- taszéki gyógyszerésznek és dr Her- czog Elemér tolnai gyógyszerésznek a közélet terén kifejtett munkásságukért elismerése tudtul adassák. A Budapesti Közlöny vasárnapi számában megjelent jól megérdemelt kitüntetés vármegyeszerte, sőt azon túl is őszinte őrömet keltett és úgy Pongrácz képviselőt, mint dr Herczogot mindenfelől elhalmozták szerencsekivánatokkal. — A kitüntetettek életrajzi adatait az alábbiakban közöljük: Pongrácz Lajos az 1884. évben született a békésmegyei Gádoroson. Főiskolai tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetemen végezte. Az 1910. évi január hó 1-én lett a bátaszéki gyógyszertár tulajdonosa. Nyomban belekapcsolódott a község életébe és kezdettől fogva részt vett minden társadalmi, művészi, jótékonysági, szociális és politikai megmozduláson. Minden cselekedetét és munkáját az izzó hazaszeretet, önzetlenség és a nemes emberi j szív jellemzi és mindig a legna- ■ gyobb lelkesedéssel kérőit fel minden olyan ügyet, amely nemesen gondolkozó, vallásos leikéhez közel áll. 1919 óta vezérigazgatója a Bá- taszék-Sárközi Takarékpénztár és Hitelbank R. T.-nak. Mint bank- igazgatónak talán az volt a legnemesebb és legszociálisabb cselekedete, hogy az 1925. évben, amikor a bátaszéki épitőmunkások a Törökországban uralkodó nagy épitőipari fellendülés következtében oda ki akartak vándorolni, azonban a pénzpiacon akkor uralkodó hitel- megszükités miatt sehol sem tudták az utazáshoz szükséges kölcsönt előteremteni, Pongrácz Lajos a saját felelősségére többszáz épitőmun- kásnak utalt ki egyenként 150 pengős kölcsönöket és ezáltal lehetővé tette azt, hogy Bátaszék 700 épitő- munkása 8 éven keresztül igen tisztességes keresethez jutott és a községbe ezen idő alatt egymillió pengőnél több török valuta került. Pongrácz Lajos elnöke a Bátaszéki Kaszinónak, amely egyesület a legerősebb keresztény szellem és nemzeti irány képviselője. A Bátaszéki önkéntes Tűzoltó Testületnek főparancsnoka, elnöke a községi iskolaszéknek. A háború alatt élénk részt vett a bátaszéki 100 ágyas Vörös Ke- resztkórházmegteremtésében, nagymennyiségű gyógyszert ajándékozott a kórháznak és az intézmény ügyeinek adminisztrálásában önzetlen munkával vett részt Ezért a Vörös Kereszt hadiékitményes érdemérmét nyerte el. Izzó hazafias viselkedése miatt a szerb megszállók egy ízben Baján, (hátam ízben pedig Pécsett börtönbe csukták, majd állandóan rendőri felügyelet alatt tartották. A kommunizmus elől a határon át menekülő nemzeti [érzelmű magyar tiszteket, birtokosokat, magas- rangú tisztviselőket a lakásán rejtegette, pénzösszegekkellkisegitette, napokon át megvendégelte mindannak dacára, hogy a szerb katonai hatóságok halálbüntetéssel is megfenyegették. .Hogy megsanyargatott magyar testvéreinek feltűnés nélkül segítségére lehessen, saját költségén sportkört alakított, melybe beszervezte a kommunizmus elől Budapestről Bátaszékre hazamenekült egyetemi ‘ifjúságot. A szerb megszállás után megindult hazafias és nemzetépitő munkából igen lelkesen és áldozatkészen vette ki részét. A felszabadulás után megalakult Levente Egyesületnek azóta is elnöke. Az egyesület életében tevékeny részt vesz és igen nagy anyagi áldozatokkal jutalmazza a törekvő és szorgalmas levéntéket. Közéleti szereplése, különösei pedig az egyesületekben viselt elnöki tisztsége jelentékeny anyagi áldozatokat is kíván. Körülbelül évi ezer pengővel rendszeresen segélyezi a tüzoltótestületet, a leventeegyesületet, az inségakciót és a cserkészcsapatot. Ezenkívül úgy a helyi polgári és elemiskolát, továbbá az óvodát díjtalanul látja el gyógyszerekkel és különböző szegényeknek is többszáz pengő értékű gyógyszert ajándékoz. Általánosan ismert jótékonysága köztudomás szerint állandóan igen sok könnyet töröl le. Közel három évtizedes közéleti szereplés alatt tagja lett Tolna vármegye törvényhatóságának, köz- igazgatási bizottságának, kisgyülé- sének, kórházbizottságának, közegészségügyi és testnevelésügyi, valamint isicolánkivüli népművelési bizottságának. Elnöke a Magyar- országi Gyógyszerész Egyesület Tolnamegyei és Bajavidéki kerületének s mint ilyen, tagja a Magyar- országi Ggógyszerész Egyesület központi (Budapest) igazgatóságának és választmányának. Elnöke és igazgatósági tagja ezenkívül igen sok helyi és országos jellegű intézménynek. A május hóban tartott választások során Tolna vármegye lajstromot országgyűlési képviselőjévé választották a MÉP listáján. Dr Herczog Elemér 1886. évi április hó 9-én született . Békésen. A középiskolát Hódmező- I vásárhelyen és Békéscsabán végezte. Egyes szám ára 12 fillér.
