Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-12-14 / 91. szám
XXII. ftfolvom. SI. szám. Szekszttrd, 1940 december 14. (Szombat) TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ■nmalNT fcftlfafiKK MEOJFTENÖ KERESZTÉMT POIJTnrAi fte Tlimnu mi t a» SzerkesztOaes; is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Blóflzetósl dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Felelős szérkesztő , BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmétersoTonként 10 fillér;* Állást keresőknek 80 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzés!, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti 1, Jugoszlávia világérdeklődés homlokterében áll abból az alkalomból hogy gróf Csáky István külügyminiszter a magyar— jugoszláv állandó béke* és örökbarátsági szerződés megkötésére nagy és előkelő kísérettel Belgrádba utazott. Nemcsak az európai, hanem még az amerikai lapok is foglalkoznak ezzel a szinte felbecsülhetetlen jelentőségű látogatással, mellyel kapcsolatban külügyminiszterünk kijelentette, hogy a magyar— jugoszláv viszony alapja a földrajzi fekvés, a kölcsönös megbecsülés és az a tény, hogy a sors évszázadokkal ezelőtt szomszédokká rendelt bennünket. Azt is hangoztatta a külügyminiszter, hogy Magyarország külpolitikája békepolitika és végeredményében ezt a cél szolgálja ez a mostani utazás is. Gróf Csáky Istvánt és kíséretét a nagyfontosságu eseménynek kijáró ünnepélyességgel fogadták a jugoszláv fővárosban és zászlódiszbe öltözött Belgrád, melynek lakossága annál inkább is örömmel várta ezt a látogatást, mert a béke biztositékát látja mindenki abban, hogy a magyar és jugoszláv külügyminiszter eszmecserét folytatott az ösz- szes délkeleteurópai problémák rendezéséről. Maga a jugoszláv sajtó szinte egyértelműen megállapítja, hogy gróf Csáky István belgrádi látogatásának az a legfőbb jelentősége, hogy a két ország most már az egész világ nyilvánossága előtt megkezdi azt az együttműködést, melynek ötletét vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó vetette fel az 1926. évben tartott mohácsi beszédében. Tizennégy évvel ezelőtt ugyanis a magyar államfő annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy déli szomszédainkkal a hagyományos barátság kapcsolatait egykor fel tudjuk venni. Ez most meg is történt." Belgrád- ban aláírták az állandó béke- és őrök barátsági szerződést és ennek a révén mindjobban kiépülhetnek a magyar—jugoszláv kapcsolatok és mindkét ország együtt dolgozhat azoknak a közös feladatoknak a teljesítésén, amelyek annak idején a magyarságot és déli szomszédait európai feladat betöltésére állították egymás oldala mellé. Ennek az együttműködésnek a szükségességét frappánsan világította meg vitéz Kolozsváry-Borcsa Mihálynak, a Magyar Sajtókamara elnökének a belgrádi ujságiróegyesület ebédjén tartott nagyszabású rögtönzött beszéde. Ebben többek közt ezeket mondotta. „A szerb és magyar nép, amely átélt egy Koszovopoljét és egy Mohácsot és amely egy Du§an cárral és egy Mátyás királlyal dicsekedhetik, fel tud emelkedni minden szerencsétlenségből Az ilyen bátor és hősies nemzeteknek kezet kell fogniok egymással és — mint egykoron a tőrök időkben a kereszténység védelmére — úgy most is együtt kell működniök közös jobb jövőjük érdekében“. A közös történelmi emlékeken és az érzelmi alapokon túl reális támaszpontjai is vannak a belgrádi egyezménynek és ez többek közt a béke biztosítása is. Most, amikor a háború láza gyötri egész Európát, akkor Magyarország és Jugoszlávia összefogása a Kárpátoktól az Adriáig hárommillió szuronnyal őrzi a békét, a nyugodt munkát s a biztonságot és ezzel hasznos szolgálatokat tesz Európa uj rendjéért, egy boldogabb, szociálisabb, igazságosabb világért harcoló nagy barátainknak. A magyarság déli szomszédai idegen érdekekért többször ontották egymás vérét. Hála az Egek Urának, hogy igazi hivatásukat, az örök barátság szükségességét felismerték és ezentúl egymás kezét fogva haladnak. Mindkét ország őszinte örömmel és nagy megelégedéssel veszi a régóta várt kapcsolatok létrejöttét és a magyar sajtó kivétel nélkül hangot is ad ennek az örömnek. — Szerényen ugyan, de azért mégis a becsületes munka öntudatával, leszögezzük, hogy ez alkalomból a Tolnamegyei Újság őrömé talán nagyobb lehet mint sok más lapé, mert mi már évekkel ezelőtt és igen hosszú cikksorozatokban többszőr is felhívtuk olvasó közönségünk figyelmét a jugoszláv—magyar kapcsolatokra és csekély erőnkkel lelkesen dolgoztunk e kapcsolatok kimélyitésén. E sorok Írója még a századforduló idején kezdődően éveket töltött Jugoszlávia különböző vidékein. — Ismeri a népet, érzéseit, gondolat- világát és ott szerzett tapasztalatai alapján hazafias lelki szükségességét érezte annak, hogy a két ország I együttműködésének előnyeire rá- I világítson. Jóleső érzés, hogy ez { az együttműködés a két vitéz nép között most megkezdődhetik. Dr Szakáts Pál országgyűlési képviselő látogatása kerületében Dr Szakáts Pál, a szekszárdi kerület képviselője folyó hó 5-én Szek- szárdra érkezett, hogy a közvetlen érintkezés felvételével tájékoztasson és tájékozódjék. Mindenekelőtt vármegyénk és városunk vezetőivel folytatott beható tárgyalásokat és megbeszélte a legsürgősebb tennivalókat, de közvetlen megbeszéléseken érintkezésbe lépett a kerület választópolgárainak legszélesebb rétegeivel is. December 6-án délután kezdte meg a kerület községeinek a meglátogatását. Résztvett Bogyiszlö községben a Vármegyei Gazdasági Egyesület által rendezett kukorica- és burgonyatermelési verseny eredményeit tárgyaló megbeszélésen s ennek keretében és ezt követően megbeszélte a község vezetőségével és a megjelent gazdaközönséggel azokat a legidőszerűbb kérdéseket is, amelyek Bogyiszló községet közelebbről érintik. A termelés, a vizlecsapolás kérdését, a katonai szolgálatot teljesítettek és árvízkárosultak megsegítését tárgyalták meg behatóan. Bogyiszlóról Mözsre ment át dr Szakáts Pál, ahol ugyancsak a termelési verseny eredményének megbeszélésén és a dijak kiosztásán vett részt. Utána a község vezetőivel és a gazdákkal beszélte meg az időszerű kérdéseket. Nagy jelentőségűvé emelte látogatását mindkét helyen a központi járás főszolgabirájának, Polgár Istvánnak és Eordogh Zoltán vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőnek képviselőnk társaságában való megjelenése, mert igy alkalom volt a legsürgősebb kérdéseknek az illetékesekkel való megtárgyalására is. December 7-én Sárköz két községében: Decsen és Alsónyéken tett látogatást dr Szakáts országgyűlési képviselő. Mindkét helyen a község vezetőivel folytatott megbeszélést. Megbeszélése az érintett községek konkrét kívánalmaival volt kapcsolatos. Emellett Decsen felvetette az állandó jellegű gazdasági iskola tervét, mig Alsónyéken a Sárközi Népfőiskola függő kérdéseit tisztázták, úgyhogy tárgyalásainak eredményeként a Népfőiskola megnyitásának utolsó akadályai is elhárítottnak tekinthetők. Nyolcadikán került sor Tolna meglátogatására. A kerület képviselője itt a Polgári Olvasókört, az Iparoskört, Katholikas Kört és Munkás Otthont látogatta meg. Mindenütt ismertette az egyes körök tagjait legelső sorban érdeklő kérdéseket. Meghallgatta a kívánságokat és közölte azok teljesítésének módját. — A Polgári Olvasókörben megjelent Csik Jenő községi főjegyző Tolna község egész közönségének köszönetét nyilvánította az árvizveszede- lem elhárítását célzó munkálatokra biztosított 65.000 pengős államsegélyért és azért a készségéért, mellyel dr Szakáts Tolna község polgárainak ügyét mindig szívesen és eredményesen képviseli. A tolnai iparosság köszönetét Petrlts Kálmán ipartestületi elnök tolmácsolta, kérve további hathatós közreműködését és támogatását. Dr Szakáts Pál nagy figyelemmel hallgatta meg a Munkás Otthon elnökének: Müller József közléseit és több konkrét munkáskérdésben helyezte kilátásba sürgős közbenjárását. Dr Szakáts Pált a kerületben mindenütt nagy szeretettel fogadták. Ez a ragaszkodás szól a képviselő országszerte ismert parlamenti munkásságának és annak az eredményes tevékenységnek, mely mindenütt érezteti hatását. Az egyes megbeszélések központjában képviselőnk bel- és külpolitikai tájékoztatója állott. Ez az ismertetés kiterjedt a megnagyobbodott Magyar- országnak a háborús Európában való helyzetére. A kerület meglátogatott községeinek a vezetői és polgárai a? szakavatott politikus előadásából meggyőződhettek mindazoknak a kormányintézkedéseknek a helyességéről, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a háború súlyos és gondterhes idején népünk életfeltételei gazdasági és kulturális szempontból is biztosítva legyenek és honvédségünk korszerű felszerelésével Magyarország tekintélye, egyenrangúsága biztositlassék. A megbeszélések közvetlensége újabb bizonyitéka annak a mélyen gyökerező kapcsolatnak, mely a szekszárdi kerület és képviselője között fennáll. Egyes szám ára 12 fillér