Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-12-14 / 91. szám

XXII. ftfolvom. SI. szám. Szekszttrd, 1940 december 14. (Szombat) TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ■nmalNT fcftlfafiKK MEOJFTENÖ KERESZTÉMT POIJTnrAi fte Tlimnu mi t a» SzerkesztOaes; is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Blóflzetósl dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Felelős szérkesztő , BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmétersoTonként 10 fillér;* Állást keresőknek 80 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzés!, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti 1, Jugoszlávia világérdeklődés homlokterében áll abból az alkalomból hogy gróf Csáky István külügyminiszter a magyar— jugoszláv állandó béke* és örök­barátsági szerződés megkötésére nagy és előkelő kísérettel Belgrádba utazott. Nemcsak az európai, ha­nem még az amerikai lapok is fog­lalkoznak ezzel a szinte felbecsül­hetetlen jelentőségű látogatással, mellyel kapcsolatban külügyminisz­terünk kijelentette, hogy a magyar— jugoszláv viszony alapja a földrajzi fekvés, a kölcsönös megbecsülés és az a tény, hogy a sors évszázadok­kal ezelőtt szomszédokká rendelt bennünket. Azt is hangoztatta a külügyminiszter, hogy Magyarország külpolitikája békepolitika és vég­eredményében ezt a cél szolgálja ez a mostani utazás is. Gróf Csáky Istvánt és kíséretét a nagyfontosságu eseménynek ki­járó ünnepélyességgel fogadták a jugoszláv fővárosban és zászlódiszbe öltözött Belgrád, melynek lakossága annál inkább is örömmel várta ezt a látogatást, mert a béke biztosi­tékát látja mindenki abban, hogy a magyar és jugoszláv külügymi­niszter eszmecserét folytatott az ösz- szes délkeleteurópai problémák ren­dezéséről. Maga a jugoszláv sajtó szinte egyértelműen megállapítja, hogy gróf Csáky István belgrádi látogatásának az a legfőbb jelentő­sége, hogy a két ország most már az egész világ nyilvánossága előtt megkezdi azt az együttműködést, melynek ötletét vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó vetette fel az 1926. évben tartott mohácsi beszédében. Tizennégy évvel ezelőtt ugyanis a magyar államfő annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy déli szomszédainkkal a hagyo­mányos barátság kapcsolatait egy­kor fel tudjuk venni. Ez most meg is történt." Belgrád- ban aláírták az állandó béke- és őrök barátsági szerződést és ennek a révén mindjobban kiépülhetnek a magyar—jugoszláv kapcsolatok és mindkét ország együtt dolgozhat azoknak a közös feladatoknak a teljesítésén, amelyek annak idején a magyarságot és déli szomszédait európai feladat betöltésére állították egymás oldala mellé. Ennek az együttműködésnek a szükségességét frappánsan világította meg vitéz Kolozsváry-Borcsa Mihálynak, a Magyar Sajtókamara elnökének a belgrádi ujságiróegyesület ebédjén tartott nagyszabású rögtönzött be­széde. Ebben többek közt ezeket mondotta. „A szerb és magyar nép, amely átélt egy Koszovopoljét és egy Mohácsot és amely egy Du§an cárral és egy Mátyás királlyal dicse­kedhetik, fel tud emelkedni minden szerencsétlenségből Az ilyen bátor és hősies nemzeteknek kezet kell fogniok egymással és — mint egy­koron a tőrök időkben a keresztény­ség védelmére — úgy most is együtt kell működniök közös jobb jövőjük érdekében“. A közös történelmi emlékeken és az érzelmi alapokon túl reális tá­maszpontjai is vannak a belgrádi egyezménynek és ez többek közt a béke biztosítása is. Most, amikor a háború láza gyötri egész Európát, akkor Magyarország és Jugoszlávia összefogása a Kárpátoktól az Adriáig hárommillió szuronnyal őrzi a bé­két, a nyugodt munkát s a bizton­ságot és ezzel hasznos szolgálatokat tesz Európa uj rendjéért, egy boldo­gabb, szociálisabb, igazságosabb világért harcoló nagy barátainknak. A magyarság déli szomszédai idegen érdekekért többször ontot­ták egymás vérét. Hála az Egek Urának, hogy igazi hivatásukat, az örök barátság szükségességét fel­ismerték és ezentúl egymás kezét fogva haladnak. Mindkét ország őszinte örömmel és nagy megelé­gedéssel veszi a régóta várt kap­csolatok létrejöttét és a magyar sajtó kivétel nélkül hangot is ad ennek az örömnek. — Szerényen ugyan, de azért mégis a becsületes munka öntudatával, leszögezzük, hogy ez alkalomból a Tolnamegyei Újság őrömé talán nagyobb lehet mint sok más lapé, mert mi már évekkel ezelőtt és igen hosszú cikk­sorozatokban többszőr is felhívtuk olvasó közönségünk figyelmét a jugoszláv—magyar kapcsolatokra és csekély erőnkkel lelkesen dolgoz­tunk e kapcsolatok kimélyitésén. E sorok Írója még a századforduló idején kezdődően éveket töltött Jugoszlávia különböző vidékein. — Ismeri a népet, érzéseit, gondolat- világát és ott szerzett tapasztalatai alapján hazafias lelki szükségessé­gét érezte annak, hogy a két ország I együttműködésének előnyeire rá- I világítson. Jóleső érzés, hogy ez { az együttműködés a két vitéz nép között most megkezdődhetik. Dr Szakáts Pál országgyűlési képviselő látogatása kerületében Dr Szakáts Pál, a szekszárdi ke­rület képviselője folyó hó 5-én Szek- szárdra érkezett, hogy a közvetlen érintkezés felvételével tájékoztasson és tájékozódjék. Mindenekelőtt vár­megyénk és városunk vezetőivel folytatott beható tárgyalásokat és megbeszélte a legsürgősebb tenni­valókat, de közvetlen megbeszélé­seken érintkezésbe lépett a kerület választópolgárainak legszélesebb ré­tegeivel is. December 6-án délután kezdte meg a kerület községeinek a meg­látogatását. Résztvett Bogyiszlö köz­ségben a Vármegyei Gazdasági Egyesület által rendezett kukorica- és burgonyatermelési verseny ered­ményeit tárgyaló megbeszélésen s ennek keretében és ezt követően megbeszélte a község vezetőségé­vel és a megjelent gazdaközönség­gel azokat a legidőszerűbb kérdé­seket is, amelyek Bogyiszló közsé­get közelebbről érintik. A termelés, a vizlecsapolás kérdését, a katonai szolgálatot teljesítettek és árvíz­károsultak megsegítését tárgyalták meg behatóan. Bogyiszlóról Mözsre ment át dr Szakáts Pál, ahol ugyancsak a ter­melési verseny eredményének meg­beszélésén és a dijak kiosztásán vett részt. Utána a község vezetői­vel és a gazdákkal beszélte meg az időszerű kérdéseket. Nagy jelentőségűvé emelte láto­gatását mindkét helyen a központi járás főszolgabirájának, Polgár Ist­vánnak és Eordogh Zoltán várme­gyei m. kir. gazdasági felügyelő­nek képviselőnk társaságában való megjelenése, mert igy alkalom volt a legsürgősebb kérdéseknek az ille­tékesekkel való megtárgyalására is. December 7-én Sárköz két köz­ségében: Decsen és Alsónyéken tett látogatást dr Szakáts országgyűlési képviselő. Mindkét helyen a község vezetőivel folytatott megbeszélést. Megbeszélése az érintett községek konkrét kívánalmaival volt kapcso­latos. Emellett Decsen felvetette az állandó jellegű gazdasági iskola ter­vét, mig Alsónyéken a Sárközi Nép­főiskola függő kérdéseit tisztázták, úgyhogy tárgyalásainak eredménye­ként a Népfőiskola megnyitásának utolsó akadályai is elhárítottnak tekinthetők. Nyolcadikán került sor Tolna meg­látogatására. A kerület képviselője itt a Polgári Olvasókört, az Iparos­kört, Katholikas Kört és Munkás Otthont látogatta meg. Mindenütt ismertette az egyes körök tagjait legelső sorban érdeklő kérdéseket. Meghallgatta a kívánságokat és kö­zölte azok teljesítésének módját. — A Polgári Olvasókörben megjelent Csik Jenő községi főjegyző Tolna község egész közönségének köszö­netét nyilvánította az árvizveszede- lem elhárítását célzó munkálatokra biztosított 65.000 pengős állam­segélyért és azért a készségéért, mellyel dr Szakáts Tolna község polgárainak ügyét mindig szívesen és eredményesen képviseli. A tolnai iparosság köszönetét Petrlts Kálmán ipartestületi elnök tolmácsolta, kérve további hathatós közreműködését és támogatását. Dr Szakáts Pál nagy figyelemmel hallgatta meg a Munkás Otthon el­nökének: Müller József közléseit és több konkrét munkáskérdésben helyezte kilátásba sürgős közben­járását. Dr Szakáts Pált a kerületben min­denütt nagy szeretettel fogadták. Ez a ragaszkodás szól a képviselő or­szágszerte ismert parlamenti mun­kásságának és annak az eredmé­nyes tevékenységnek, mely min­denütt érezteti hatását. Az egyes megbeszélések központ­jában képviselőnk bel- és külpolitikai tájékoztatója állott. Ez az ismertetés kiterjedt a megnagyobbodott Magyar- országnak a háborús Európában való helyzetére. A kerület meglátogatott községeinek a vezetői és polgárai a? szakavatott politikus előadásából meg­győződhettek mindazoknak a kor­mányintézkedéseknek a helyességéről, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a háború súlyos és gondterhes ide­jén népünk életfeltételei gazdasági és kulturális szempontból is biztosítva legyenek és honvédségünk korszerű felszerelésével Magyarország tekin­télye, egyenrangúsága biztositlassék. A megbeszélések közvetlensége újabb bizonyitéka annak a mélyen gyökerező kapcsolatnak, mely a szekszárdi kerület és képviselője kö­zött fennáll. Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom