Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-11-27 / 86. szám

Mai lapszámunkban bentföglaltatik a „Tolnamegyei Gazda1 ML klóim Bemart, 1940 november 27. (Berta) 86. szám. LNAMEGYEI ÚJSÁG SE3SMKÉNT MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLUXKÁl ÉS tápsatutjiít LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|o 1‘BO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmétersoronkéni 10 fillér, Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. Trianontól a BeMrtt Nem túlzás, nem üres szólam, hanem élő valóság, hogy történelmi időket élünk. Éspedig egy olyan szélvészként rohanó kornak törté­nelmét, amely váltakozva mutatja a siralmas hullámvölgyek és az emel­kedő hullámhegyek képét. Nekünk magyaroknak pedig különösen ta­nulságos ez a kép, mert azt látjuk, hogy hazánk kis hajója az egyetlen igazi vezér kormányzata alatt a Scylla és Gharybdis mélységes ör­vényéből diadalmasan kiszabadulva, bontott vitorlákkal érkezett bizton­ságos vizekre. Huszonkét esztendő előtti elesettségünk, fegyvertelen gyengeségünk és társtalanságunk után eljutottunk Trianontól a Belve- dereig, ahol mint egyenlő jogú és rangú felek ülhettünk le a kerek asztalhoz, hogy sorsdöntő elhatá­rozás után megtegyük azt a sors­döntő lépést, ami az előzmények természetes következménye volt. Részesei vagyunk annak az im­már négyhatalmi egyezménynek, amely uj, boldogabb világrendet, uj Európát akar a nemzet régi jogainak bástyájára építeni, ezentúl pedig békét óhajt az emberiségnek biztosítani, az alkotó, termelő munka becsületes és igazságos békéjét. Az a tény, hogy Magyarország elsőnek csatlakozott a német-olasz­japán háromhatalmi egyezményhez, bizonyára nemcsak országunk tekin­télyét és súlyát növelte kifelé, ha­nem olyan gesztus is volt a baráti nagyhatalmak részéről, amely a „primus inter paresw-ként történt felvételellel honorálni kívánta Ma­gyarországnak eddigi nyílt, őszinte és hosszú esztendők óta változatlan külpolitikáját. És erre a megtisztel­tetésre mi valóban megszereztük a jogcímet, mert ott voltunk a tengely­politika bölcsőjénél és sohasem titkoltuk, hogy Berlin és Róma felé orientálódunk. Most pedig, amikor annak a Teleki Pál gróf miniszter- elnöknek kormánya irta alá Bécs- ben a háromhatalmi paktumot, akinek annakidején a sors azt a súlyos feladatot juttatta, hogy a parlamentben bejelentette a trianoni békekényszert, a jó magyar sors irányitó kezét kell látnunk abban a történelmi momentumban, hogy mint európai középhatalom pozíció­hoz jutottunk, tényezővé váltunk az óvilág újjáépítésének munkájában. Hajtsunk ebben a pillanatban fejet a legelső magyar ember előtt, aki Trianontól a Belvedereig vezette népét és állapítsuk meg az utókor számára, milyen elismerés illeti meg azt a magyar kormányzatot, amely soha le nem térve az egyenes útról, soha kalandokba nem bocsájtkozva, mindig a békét hirdetve, a bécsi okmány aláírásával egyidejűleg most is azt a szándékát hangsúlyozta, hogy békében kíván élni minden szomszéd néppel, aki nem tagadja meg az ezeréves Magyarországtól az őt megillető helyet Isten ege és napja alatt. A külföldi sajtó, barátainké is, a semleges országoké is bőségesen kommentálta Magyarország elhatá­rozásának és csatlakozásának jelen­tőségét, kivétel nélkül megállapítva azt, hogy hazánk súlya és tekintélye ezzel a lépéssel növekedett. Meg­állapította a külföldi sajtó azt is, hogy Magyarországot, mint a ten­gelypolitika legrégibb hívét más államok is követni fogják, a mi csatlakozásunk tehát Európa hatalmi Magyarországöh az utolsó nép- számlálás 1930 december hó 31-én volt. Most azonban technikai okok­ból 1941 január 31 ike és február elseje közötti éjjel számlálják ösz- sze az egész ország lakosságát. A Központi Statisztikai Hivatal végzi a népszámlálást. Az előké­születek máris megindultak minde­nütt, igy Szekszárdon és az egész megyében is. — Természetesen az összeíró biztosok nem éjszaka és nem ezen az egyetlen napon, ha­nem valószínűleg három-négy na­pon keresztül házról-házra, lakás- ról-lakásra járva, töltik ki a nép­számláló lapot. Már készen állanak az összeíró ivek és azok a kérdőívek, amelyekre felelnie kell az ország te­rületén mindenkinek. Egyéni szám­láló lapból és házgyűjtőivből áll az összeírás. A számláló lapon huszon­négy kérdésére kell felelni. Ezek között szerepel az a kér­A képviselőház költségvetési vi­tájában napirendre kerültek a két fontos gazdasági tárca: az ipar és a kereskedelem problémái. Néhány évvel ezelőtt Magyarországon még sűrűn lehetett hallani iparellenes hangokat. Sokan voltak, akik szem- beállitani igyekeztek az ipart és a mezőgazdaságot és kifogásolták a egyensúlyának kialakulásában kez­deményező lépés is volt. Ezek a megállapítások logikusak, tényeken alapulnak, tehát helyesek. Ám, ha ez az igazság, akkor ennek további következményeit a belső politikai életben is értékesíteni, belőle a tanulságot levonni olyan kötelesség, amely alól senki nem térhét ki, aki politikai életünknek tényezője. Fel kell tenni a kérdést nyiltan mindazokhoz, akik idebent a poli­tikai ellentéteket szítják és külön utakon homályos célok törekszenek, mondják meg világosan, érthetően mit akarnak? Világos, érthető választ kell erre követelnünk és ha nem kapunk, amint hogy ilyent a múlt tapaszta­latai szerint alig várhatunk, akkor pedig még határozottabban kell követelnünk azt, hogy ne zavarják a felelős és rátermett tényezők építő munkáját. Mert ha valaha, akkor ma van szükségünk egységre, fegyelemre, vállvetett munkára, nem­csak a magunk, hanem barátaink érdekében is. dés is, hogy az összeirott milyen vallásu és zsidónak tekinthető-e. Megkérdezik a nemzetiséget, amely­re az utasítás szerint — „minden befolyástól mentesen, anyanyelvre való tekintet nélkül kell felelni, hogy a megkérdezett milyen nem­zetiségűnek érzi, vallja magátu. Felelni kell arra a kérdésre is, hogy az összeirott 1938 előtt hol lakott- Kérdést találunk, hogy az illetők rendes munkahelye milyen távol van a lakásától. A házgyűjtőiv az épületviszo­nyokra tesz fel kérdéseket. Vála­szolni kell arra, hogy az épület alá van-e pincézve és van-e ideig­lenes vagy végleges berendezett légoltalmi óvóhelye a házban. Ezen a nyomtatványon tizenhá­rom kérdéscsoport található, de külön összeírás készül a lakások nagyságáról, kényelméről, stb. is, a népszámlálással kapcsolatban. kormány iparpártoló politikáját. — Ezek a hangok a legutolsó eszten­dőben már örvendetesen elhalkul­tak. Belátta mindenki, hogy az ipa­rosodás nincs ellentétben a mező- gazdaság érdekeivel. Az iparban foglalkoztatott népesség jó fogyasz­tója a magyar mezőgazdaság ter­mékeinek s az iparosítás hasznát — helyes gazdaságpolitika mellett — nem egyes kiváltságos körök, ha­nem az egész nemzet közgazdasága érzi. De ha voltak is még egyesek lelkében kételyek, ma már teljesen eltűntek. A világot végigszántó vi­har elvágta a nemzetközi kereske­delem szálait s a napnál világosab­ban bebizonyította, hogy az egyes országok önmagukra vannak utalva, gazdasági tekintetben is. A magyar ipar ma az országnak, felbecsülhetet­len értéke, amely nélkül lényegesen több, súlyosabb, szélesebbkörü nél­külözéseknek lennénk kitéve ak­kor, amikor a behozatal csatornái lezárultak, nem is beszélve arról, hogy a magyar honvédség korszerű kifejlesztése egyenesen lehetetlen lett volna fejlett iparosodás nélkül. De nem kisebb a jelentősége a kereskedelemnek sem. A gazdasági életnek ez az ága nem termel ha­nem javakat közvetit. De azáltal, hogy felkutatja a piacokat s az áru­kat oda juttatja el, ahol arra szük­ség van, felbecsülhetetlen szolgála­tokat tesz úgy a termelésnek, mint a fogyasztásnak. Természetesen a háború mind­két gazdasági ágazat tevékenységére messzemenő kihatással van. — A nyersanyagbeszerzés nehézségei, a meglévő készletek takarékos és egyenletes felhasználása, a fogyasz­tás szabályozása, az árak ellen­őrzése, mély belenyúlást jelent az ipar és a kereskedelem életébe. Ezek azonban elkerülhetetlenül szük­ségesek és rendkívül megnyugtató, hogy mindezeket az intézkedéseket sikerült megtenni anélkül, hogy iparunk és kereskedelmünk fejlő­désének útját vágták volna. Ellen­kezőleg, a két tárca költségvetésé­ből és Varga József miniszter büd­zsébeszédeiből az az örömteljes kép tárult a közvélemény elé, hogy a magyar ipar és kereskedelem vi- hartállónak bizonyult, sőt a súlyos viszonyok között is fejlődni tudott. Kiderült a miniszter beszédéből, hogy a magyar ipar, a régeMű ki­sebb határok között is, már közel egymillió embernek adott munkát és kereseti lehetőséget s termelésé­nek értéke a mostani esztendőben minden eddigit felülmúlt. A nyers­anyagbeszerzési gondokkal eddig sikeresen megbirkóztunk és egyre széhsebb körben folyik a munka a hazai föld nyersanyagkincseinek i feltárására. Uj gyárak is létesültek I az elmúlt évben, amelyek ismét Megkezdődött a népszámlálás előkészítése A magyar Ipar és kereskedelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom