Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-11-23 / 85. szám

TOLNMEŰYH DJSlfl 1940 november 23. saihoz, egyenként is üdvözölte a megjelent notabilitásokat. A megnyitó után vitéz Madi Ko- vdts Imre főispán, majd Halmos Andor tanügyi főtanácsos köszönték meg az üdvözlést és ez alkalmat dr Halmos arra is felhasználta, hogy a vármegyei tanítóság nagy nyilvánossága előtt adja át Bajor János bonyhádi elemi iskolai igaz­gatónak a TESz díszjelvényét és kitüntető okmányát azokért a ha­zafias fáradozásaiért, amelyekkel a gondjaira bízott gyermekek leikébe' belelopta a magyar szót és szivükbe beleoltotta a hazaszeretetet. Bajor János meghatottan mondott köszönetét a TESz kitüntetése ilyen megtisztelő külsőségek közt történt átadásáért dr Halmos tanügyi fő­tanácsosnak, aki valóságos atyja, testvére volt mindig a vármegye tanítóinak. Ez a kitüntetés — úgy­mond — rajta keresztül szól azok­nak a tanítóknak is, akik a kisebb­ségi falvakban működve tudják, mit jelent magyarnak lenni, magyarnak maradni és a hazafiságról tanú­bizonyságot tenni. A mostani idők­ben felvetődő aggodalmaknak jobb kifejezést sem adni, mert azzal az ügynek úgysem használnánk. Végül azzal fejezte be óriási tetszést ki­váltó szavait Bajor igazgató, hogy a tanító élete áldozathozatal, elég, hogy másnak világítson. Ezt a ki­tüntetést a tanítóság nevében veszi át, mint a múltra vonatkozó elisme­rést és a jövőre való biztalást. Á gyönyörű beszédet követő tet­szészaj elcsitulta után Kerék Péter Országos Tanító Egyesületi elnök köszönte meg az üdvözlést, hang­súlyozva, hogy a magyar tanítóság mindig a magyar nemzeti érzések őre marad. Drozdy Gyula kormánytanácsos tartott ezután igen tanulságos elő­adást a népiskola V—Vili. osztályá­ról, miközben nagy tetszéstől kísérve szögezte le a hitvallásos iskolák nagy nevelő értékét és megállapi­I totfa azt, hogy a magyar tanítók mind az Isten katonái, a hazafias­ság parancsainak harcos megtartói, akiket semmiféle fajelmélet el nem | csábíthat és meg nem félemlithet. örömmel mutatott rá, hogy az is­kolai munkában csak az az érték örök és maradandó, ami krisztusi és éppen ezért kell a magyar tani- i tóságnak a szentistváni alapon ma­radnia. Bdrd Ferenc naki plébános tar­tott ezután M Kartársi szellem peda­gógiai megvilágításban** címen ma­gas színvonalú előadást, melyre, ké­sőbb még visszatérünk. Ezt az elő­adást kővetően az közgyűlés a Ma­gyar Hiszekegygyei bevégződött. fi __ If I if____I_____1 > 1 __ # . « Ml ^ Sz őlősgazdák országos gyűlésé Az ország valamennyi borvidéke képviseletében tartotta vasárnap az átszervezett Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete tisztújító köz­gyűlését. Báró Waldbott Kelemen elnöki megnyitó beszédében mél­tatta Magyarország kormányzójának országgyarapitó munkásságát, majd vázolta a magyar szőlőgazdaság helyzetét. Az idei rendkívül rossz időjárás, a különböző*elemi csapá­sok csaknem teljesen megsemmisí­tették a termést. A rettenetes csa­pás nemcsak az idei haszontól ütötte el a szőlősgazdákat, de kér­désessé teszi a jövő évi termést is. Közölte, hogy az elmúlt napok fo­lyamán küldöttség járt a pénzügy- miniszternél és a jövő évi termés biztosítására segélyt kért a szőlős­gazdák számára. A jelentéshez töb­ben szóltak hozzá, majd az elnök válaszolva a felszólalásokra, kifej­tette, hogy a szőlősgazdákon már csak azért is kell segíteni, mert egymilliárd pengő érték fekszik a szőlőkben s a szőlősgazdák által foglalkoztatott és eltartott lélekszám meghaladja az egymilliót. Megtudtuk báró Waldbott Kele­men elnök jelentéséből, hogy mig az 1939. évben a 394.532 kát. hold szőlőterületen 4,284.409 hl. must termett, az idén a termés alig kö­zelítette meg a 700.000 hl-L Jelen­tette az elnök, hogy a jövő évi réz- gálic biztosítás és a szőlőbirtoko­sok megsegítése érdekében küldött­ség járt a pénzügyi és földmivelés- ügyi minisztereknél, ahol a leg­nagyobb megértéssel fogadták az előterjesztett kérelmeket és nem csak azt helyezték kilátásba, hogy a szőlőgazdálkodáshoz szükséges minden anyagról lehetőleg gon­doskodnak, de tervbe vették az anyagi megsegítést is. A földmivelésügyi miniszternek a közgyűlésen jelen volt képviselője, dr Nyíri Károly miniszteri osztály- tanácsos bejelentette, hogy a rá­szoruló szőlősgazdák egész mini­mális áron kapni fognak szőlővesz- szőkét, indokolt esetekben ingyené? sen fognak vesszőket kiosztani. Letárgyalta a közgyűlés az előző számainkban már ismertetett alap­szabálytervezetet, azt elfogadta és így az egyesület most már, mint a Magyar Szőlősgazdák és Hegyköz­ségek Országos Egyesülete fog mű­ködni. A megejtett tisztujitás során elnökké egyhangú lelkesedéssel új­ból báró Waldbott Kelement válasz­tották meg, majd 4 alelnökőt vá­lasztottak. A 30 tagból álló elnöki tanácsnak tagjai lettek vármegyénk­ből dr Gaal Dezső kir. ügyészségi elnök, a Tolnavármegyei Hegyköz­ségi tanács elnöke, dr örffy Imre felsőházi tag és dr Szakdts Pál or­szággyűlési képviselő, akik|egyszers- mind az országos választmányban is helyet foglalnak. Beválaszfották a választmányba dr báró Jeszenszky Andort, a szekszárdi Pinceszövet­kezet igazgatóját is. JlUeU Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1940 novem­ber 14—20-ig. Hámérséklet maximum: 19*6 C° november 15*én, minimum: 5*8 C° november 14-én. Csapadék; eső l'O mm november 16 én, es6 9*6 mm november 18-án, es6 1*4 mm november 19-én, es6 0*1 mm november 20*án. összesen 12*1 mm — Tolnamegyei tisztviselők ki­nevezése az erdélyi közigazga­táshoz. A m. kir. belügyminiszter kinevezte dr Nádor (Nikitíts) Sándor szekszárdi adóhivatali főnököt Mára- marossziget megyei városba tanács­nokká, dr Tarlós Károly előbb szek­szárdi városi nyilvántartót, majd rozsnyói megyei városi aljegyzőt Szatmárnémeti törvényhatósági jogú szabadkirályi városhoz II. osztályú BonjluMI MfflWllZtft H. T. a Festi Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete (Alaplttatott az 1869. évben) A legelőnyösebb feltételek mellett nyújt kölcsönöket, betéteket a legkedvezőbben gyümölcsöztet, foglalkozik a banküzlet minden ágával, megbízásait gyorsan és előzékenyen bonyolítja le. 2 Tb'ihjCLnua^ lYiwnd/AjfáA- dütetriénij Hozzávalók: 7 deka vaj, ö'/i deka darált mandula, 6‘/. deka cukor, 13 deka liszt, Vi citromhéja finomra vágva, 2 főtt tojássárga szitán áttörve, 1 teáskanálnyl j Or. Oetker-féle sütőpor. Készítése: Fenti anyagokat jól össze, gyúrjuk, aztán kistortócskákat formá­lunk belőle, melyek közepébe ribizkeut teszünk. Pirosra sütjük. Kívánságra receptkönyvet ingyen küld: dr. Oetker A. gyár, Budapest, Vili., Contl-u. 25. j aljegyzővé, dr Arany László várm. közigazgatási gyakornok, tolnavár­megyei tb. szolgabirót Csik vár­megye törvényhatóságához várme­gyei aljegyzővé, dr Leopold Ferenc tolnavármegyei közigazgatási gya­kornok tb. szolgabirót Szatmár vár­megye törvényhatóságához szolga- bíróvá, dr Hajas Dezső tolnavár­megyei közigazgatási gyakornokot tb. szolgabirót Szatmár vármegye törvényhatóságához szolgabiróvá, dr Simon Ferenc tolnavármegyei közigazgatási gyakornokot — előbb szakadáti jegyzőt Szolnok-Doboka vármegye törvényhatóságához — szolgabiróvá, dr Györffy Béla ko- csolai jegyzőt Csik vármegye tör­vényhatóságához szolgabiróvá. — Csik vármegye egészség­ügyi előadója. A m. kir. belügy­miniszter dr Babócsay Pál ódalmandi községi orvost kirendelte Csik vár­megye katonai parancsnokságához egészségügyi előadónak. — Pénzügyi kirendelések. A m. kir. pénzügyminiszter dr Gerő Károly pénzügyi titkárt a szekszárdi pénzügyigazgatóságtól — kirendelte Kolozsvárra, dr Barabás István se­gédtitkárt a szekszárdi pénzügy­igazgatóságtól Kolozsvárra, — dr Faragó József pénzügyi segédtitkárt Szekszárdról Zilahra, dr Papp Ödön pénzügyi fogalmazót Szekszárdról Besztercére, dr Zsigmond Ferenc állampénztári tanácsost a szekszárdi állampénztártól Zilahra, Kiss Gyula szekszárdi pénzügyi számgyakor­nokot Zilahra, továbbá az évekkel ezelőtt Szekszárdon szolgálatot tel­jesített dr Herczeg Lajos pénzügyi tanácsost a kassai pénzügyigazga­tóságtól Székelyudvarhelyre, Csankö Imre esztergomi pénzügyi szám­ellenőrt pedig Marosvásárhelyre. — A vármegye adománya a budapesti Népművészeti Házra. Az Országos Mezőgazdasági Kiállí­tás és Tenyészállatvásár rendező­bizottsága elhatározta, hogy a mező- gazdasági kiállítás területén külön népművészeti bemutatót is rendez, abból a célból, hogy a népművészeti szempontból különösen figyelembe jövő vármegyék népművészeti anya­gát külön erre a célra stylusosan építendő házacskákban mutassa be

Next

/
Oldalképek
Tartalom