Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-02-07 / 9. szám

XXII. iPlolmm. Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda Snkntrl, 1940 február 1. (Szerda) 9. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség es kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán is szombaton. Hirdetések árai: I A legkisebb hirdetés dija 1‘50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter egy széles hasábon mtlllmétersoronként 10 fillér. Előfizetési dii* I ? ■ I Állást keresőknek tO százalék kedvezmény. _ , I Előflzeiesi dijak es hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint BgédZ evre _ 12 pengő || relevre_ — — O pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyiHtér soronként 60 fillérbe kerü 1. Világos szó, határozott útmutatás A közgazdasági élet keresztény szellemű átállításáról és az állás­halmozások kérdéséről — mondott ! rendkívül érdekes beszédet Teleki ! Pál gróf miniszterelnök. Világos j és őszinte szavakat, határozott út­mutatást kapott a közvélemény ezek- beu a kérdésekben, amelyekben a jogos kívánságok és helyes törek­vések mellett igen sok félreértés, helytelen elgondolás, téves fogalom röpköd. Ami mindenekelőtt az álláshal- mozások kérdését illeti, a miniszter- elnök, mint erkölcsi tételt szögezte le: „általában helyes az, hogy a törvényhozó és más közfunkciót betöltő ember két-három munkakört ne lásson el — s ez nyilvánvalóan arra vonatkozik, ha az illető ezért fizetést is kap". Ez tehát az alap­vető elgondolás. A társadalmi életet azonban sémák szerint megszer­vezni nem lehet, vagy ha igy szer­veznék meg, annak mindig a tár­sadalmi fejlődés látná legnagyobb kárát. Az általános! elgondolás alól tehát vannak kivételek és ha van valaki, aki két-három munkakört betölt, ráadásul pedig éppen ő tudja legjobban betölteni, akkor nem szabad megakadályozni, sőt egye­nesen be kell tölteni a két állást ugyanazzal az emberrel. Teleki Pál gróf tehát, mint az élet más területén, úgy itt is elutasítja az egyenlősítést, az uniformizálást, az áthághatatlan jogszabályalkotás gondolatát s az ember természet és képességek különbözőségének kö­vetkezményeit levonva, egyéni el­bírálást kíván. Kétségtelen, hogy «z az egyetlen helyes megoldás. A magyar törvényhozás egyébként három évvel ezelőtt rendezte ezt a kérdést és amióta a zsidótörvény végrehajtásával uj és széles kapuk nyíltak a keresztény középosztály előtt, nem lehet többé olyan szük­ségessé tennének. A miniszterelnök nagyon hatá­rozott formában fejtette ki vélemé­nyét a zsidótörvény végrehajtásánál bekövetkezett őrségváltásról is. „Rá kell nevelni az embereket arra, — mondotta— hogy ki-ki képességei­nek megfelelő helyet töltsön be“. Ebből következik az, hogy a köz- gazdasági életben végbemenő őrség­váltás során nem lehet (iiSzkeresz- tényeket állítani fontos pozíciókra, akik a vállalat ügyéhez semmit sem értenek. Ilyenekre' szükség sincs, mert van elég keresztény ember, kép­zelt munkás', a maga szakmáját ki­tünően értő tisztviselő, aki a fontos pozíciókat maradéktalanul be tudja tölteni. Ezeknek kell elfoglalnipk a vézetŐ pozíciókat, mert ezt kívánja a közgazdasági' vállalat érdeke, de ezt kívánja a közérdek is. Termé­szetes viszont, hogy ilyenekkel szem- ben teljésén jogosulatlan volna a közvélemény részéről ellenszenvet táplálni és zsidóvédelem jelszavával dobálózni. A zsidótörvényt azért alkották meg, hogy a közgazdasági élet vezető pozícióit a mostaniak helyett a keresztény magyarság foglalja el. Teleki Pál gróf ebben a kérdés­ben is az egyéni elbírálást jelölte meg helyes irányként s az ő emel­kedett gondolkodása, széles látó­köre és pártatlansága biztosíték arra, hogy elbírálásában mindenki megnyugodhat. A MÉP országos elnökének kitüntető köszöneté Azoknak, akik a páitszervezés te- j rén kiváló eredményeket mutattak fel és a párton keresztül a nemzet egy­sége, megerősödése érdekében rend­kívül értékes szolgálatot tettek, báró Vay László kifejezte őszinte köszö­netét és elismerését. Az országos pártelnök köszönetével vármegyénk­ben kitüntetettek névsora a követ­kező : Schneider Elemér, szekszárdi vá­lasztókerület. Dr Koralevszky Géza, dr Szenczy Sándor, dombóvári vá­lasztókerület. Szikora Lajos, dr Sántha Gergely, Monostory Géza, tamási választókerület. — Solymár Gábor, Székely Sándor, paksi választókerü­let. Fauszt Mihály, Bitter Kálmán, Apar. Propszt Ferenc, Ritter Ferenc, Hant. Környei Frigyes, Hőgyész. Bea Mihály, Somos Antal, Kisdorog. Schuller János, Hepp Ferenc, Ka- kasd. Koch Henrik, Diszberger János, Kalaznó. Weber János, Becker Henrik, Mórágy. Vitéz Lamberti Ádám, Gutt- i ján Ádám, Mőcsény. Hansel Péter, j ifj. Schmidt Péter, Murga. Pápay István, Szálka. Wiesner János, Vár­alja, Ndgocsi István, Viddkovics Jó­zsef, Bedeg. Zrínyi István, dr Dénis Béla, Felsőireg. Dr Piroska Árpád, Szigethy Mihály és Andok József, Kánya. Kovács Gábor, dr Dorner Ferenc, Horváth József, Kocsola. Papp Ándrás, Pálmai Ferenc, Kop- pányszántó. Dr Zámbolt Kálmán, Fuhrmann Ernő, Kurd. Tóth Pál, őrszigethy Lajos, Magyarkér. Kauf­mann János, Erb Ántaí, Mucsi. Sudár Imre, Fleisch Henrik, Nagy- kónyi. K. Nagy Mihály, Nak. Mauser Ferenc, Propszt József, Pári, Fiilöp János, Nagy György, Szakcs. Dé- nesy Jenő, Dobos István, Ujdombó- vár. Szendey Ferenc, Abbay György, Bölcske. Siposs Ernő, dr Bozóícy József, Dunafőldvár. B. Dömötör Ferenc, vitéz Vincze István, Duna- szentgyörgy. Szíjártó Sándor, Né­meth Béla, Fácánkert. Szabó József, Marosy György, Fadd. Dörmer György, Purth Lajos, Felsőnána. Muraközy Tibor, Paul Sándor, vitéz Madi Kovács Árpád, Gerjen. Idősb Bierwarth Fülőp, Marth Péter, Györ- kőny, Wolf György, Weitert Heréik, Kety. Gerzsey József, v. Zsigmond József, Madocsa. Orosz Ede, dr Kisfaluffy Kálmán, Medina, Gungl János, Polgár József, Németkér. . Veress Gábor, Jandtner József, Paks. I Szolga István, Mßday Gyula, Ten- * gelic. Turnup Henrik, Pfeiffer Hen- I nk, Alsónána. Papp János, Zeke Lajos, Alsónyék. Vitéz Pirisa István, Liebháuer József, Báta. Nyiry Andor, Rideg Lajos, Bogyiszló. Schadt György, Erdélyi József, Mözs. Ma­gyar Pál. ifj. Márkus Sándor, Őcsény. Vitéz Dávid János, Sárpilis. Dr Málinger János, Molnár József, Sióagárd. Dr Zsigmond Ferenc, dr \ Módos Antal, Szekszárd. Dr Gyön- i győs Béla, Varga Endre, Tolna. Vitéz Molnár József, Schmidt F. » Ferenc, Várdomb. Bartholome Já­nos, Paur József, Belecska. Vitéz Lengyel András, Gangl János, Bikács. Ifj. Egyed József, dr Adamovich Sán­dor, Felsőnyék. Gilicze Sándor, Kozma József, Kajdacs. Dáhmer Péter, Keszőhidegkut. Kertész Hor­váth Mihály, Mayer Rezső, Kisszé­kely. Orbán Pál, Kerzsák Gy. István, Magyarkeszi. Joó András, Gadr Endre, Nagydorog. Schilling Péter, Hildebrandt János, Nagyszékely. Belázsi Gyula, Peress Árpád, Nagy- szokoly. Páhy Dezső, vitéz Szabó János, Ozora. Vitéz Buttka Ferenc, Vass Gyula, Pincehely. Handk Mi­hály, Rausz Gyula, Regőly. Dr Kovács Béla, Balog József, Sárszent- lőrinc. Holik Sándor, Füller János, Simontornya. Heiszer János, Bekker János, Szárazd. Ifj. Kántor József, vitéz Szemerédy Miklós, Tamási. Haypdl István, dr Szűcs Antal, Tolna- némedi. Lentz Mátyás, Németh Já­nos, Udvari. Vasárnap délelőtt 11 órakor im­pozáns érdeklődés mellett tartotta az ország egyik legrégibb társas egyesülete, a Szekszárdi Kaszinó évi közgyűlését, melyen az elnöki tisztet a kőzóhajnak megfelelően Szongott Edvin alispán töltötte be. A közgyűlés megnyitása után Bod­nár István, a kaszinó intéző igaz­gatója igen nagyhatású, költői szép­ségű beszámolót tartott, bevezető­ben eképpen emlékezvén meg az európai helyzetről: — Rövid egy esztendő alatt meg­változott a világ képe. A magyar főnix-madár lecsonkázott szárnyá­nak kinőtt egy-két repülő toll a. A másik megelevenedett főnix, a rö­vid időre feltámadt Nagy-Lengyel- ország azonban ismét porrá és ha­muvá változott s az egész világ figyelve lesi: megéled-e még va­laha ? I Sok-sok milliós hadseregek állanak egymással szemben. Német, francia, angol egyelőre biztos fe­dezékekből néz egymással farkas­szemet. Legfeljebb repülőgépeivel, messzehordó ágyúival tapogatja az ellenfél gyengéit. Isten bűnül ne vegye, de sokszor már a megdicső- ült, derék Szabolcska Mihálynak: A salzburgi csapszékben cimű re­mek verse jut eszünkbe, amely szerint: »Szerető, vetéljtár* egymásra ismernek. Egymásra ismernek, de tenni nem mernek, Vidám Terkli szónál: Csak úgy — veszekednek 1 S ki törődik ma azzal, ha kis népek véreznek, sőt — elvéreznek ?! Mindég igy volt, kicsinyek a — nagyokért 1 Azaz, hogy elismerés, biztatás van elég. Elkopik a világ tenyere a sok tapstól mostanában, amikor a kis finn Dávid parittyaköve homlokon találta, egy A Szekszárdi Kaszinó közgyűlése pillanatra megszéditette az orosz Góliáthot. De gondol-e valaki iga­zán komoly segítségre, hogyha az a lesújtott óriás ismét magához tér?! Á francia, angol vállverege- tés, tovább biztatás fakarót sem ér. Az Atlanti nagy Óceánon átnyuj- togatott amerikai baráti kéz, a bi­zony most elég fagyos Golf-áramra bizott együttérző sóhaj, az az aprán­ként adogatott százezer dollár, jól felszerelt száz, vagy kétszáz tábori kórház, egy-két hajó kávérakomány, amit ott úgyis a tengerbe szoktak zúdítani, bizony nem fogja meg­menteni azt a csodálatosan bátor, szabadságszerető népet s nem te­remti meg a mindenfelől oly epedve várt világbékét! A világ tehát vérzik s még vé- rezni fog sokáig. Hogy mi lesz a ml sorsunk, nem tudjuk. De egyet máris tudunk, azt, hogy a magyar nemzet száz és száz vérző sebének elkötözése 21 évvel ezelőtt csodálatos módon Si­került Az Isteni Gondviselés: fér­fiút állított e nemzet élére, aki uj Mózesként bevezesse népét* az — ígéret földjére. Ma, amikor az égész világ bámulva figyel a kis Magyar- országra, a balkáni s ezzel a világ­béke kijegecesedésének eme szilárd fix pontjára, lehetetlen, hogy soha nem múló hálával ne gondoljunk a Szegedről Budapestre s innen immár a világtörténelembe bevonult Horthy Miklós, Magyarország kormányzójára, erre, a ma világszerte csodált nagy állam­főre, aki szirt a tajtékzó habok közt, a világesemények forgatagá­ban, a bölcs megfontolás, nyuga­lom, a megfeszült, de el nem er­nyedt ideg a várakozásban, a hű­ségben, á kitartásban. Az ő nevé­vel, mint imádsággal kezdjük meg Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom