Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-10-16 / 75. szám
XXII. ftfolgam. SnkniM, 1940 októlKf 10. (Szórta) 15. nem. Szerkesztőség 6a kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Cgész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Fel elős szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdón és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dija 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon tnllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzést, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti l. Elpirult u mlnlszterelnOK Gróf Teleki Pál miniszterelnök nem ypszilonnal írja a nevét. Úgy rója a neve végén levő „i“ betűt a papírra, mint fejedelmi ősei az erdélyi havasok közt, majdnem amióta a magyar történelmet írják. így irta Rákóczi fejedelem s vele együtt sok ezeren jó magyarok, kiknek lelke egyszerű volt, mint az ősöké, de akikre éppúgy kellett feltekinteni, mint a havasi fenyőkre. Gróf Teleki Pál nem keresi az ünneplést — és szinte aszketikus lemondással kedveli az ősi finn-ugor fajta csendes munkálkodást. Erről az aszkéta emberről a parlamenti krónikás a képviselőház egyik minapi ülésével kapcsolatban ezt irta: „Gróf Teleki Pál a miniszterelnöki székben a fejét lehajtotta és elpirult.“ Ez akkor történt, amikor egy képviselő visszautasítva egy a miniszterelnök ellen irányuló éretlen támadást, bejelentette, hogy gróf Teleki Pál a bécsi döntés után két nappal átíratta Erdélyi vagyonát a magyar államra. A törvényhozóknak büszkén dobbant meg a szive: ez a magyar miniszterelnök 1 — S amikor egy durva, bántó, gyanúsító hang süvít bele a parlament, vitájába, ő akkor is példát mutat. Elpirul a támadó helyett. így még nem láttak miniszterelnököt. Elpirult, mert rajtakapták a jótevésen. Gróf Teleki Pál minden erdélyi vagyonát, ötven holdas parkban levő családi kúriáját, 16 hold szántóját, a széki Telekiek ősi fészkét ajándékként odaadta a nemzetnek. Nem a miniszterelnök kapott fáradozásai jutalmául ajándékot nemzetétől, hanem ő adta oda — összes erdélyi ingatlanát nemzetének. Talán hálából azért, mert megengedte érnie az Isten, hogy a trianoni békeparancs széthullásának tanúja és a széttörés cselekvő részese lehessen. Hiszen erdélyi ember lévén, neki kellett elszenvedni, mint Magyar- ország miniszterelnökének a kegyetlen trianoni békeparancs törvénybeiktatását és annak a ténynek a tudomásulvételét, hogy a jövőben Erdély és Teleki szükebb szülőföldje nem tartozhatik a Szent Korona testéhez. Húsz keserves esztendő telt el azóta és ezalatt gróf Teleki Pál visszavonult az-aktiv politikai élettől az egyetemi katedrához. Vérbeli anár volt teljes életében s a tudományok terén volt igazán otthon. Mint a politikai földrajz művelője, európai hírnévre tett szert és a külföld tudósai nehéz kérdések eldöntésénél gyakran vették igénybe segítségét. Lehet-e szebb, méltóbb feladat részére, hogy a magyarság nagy igazának elérését necsak mint miniszterelnök, hanem elsősorban mint tudós segítse és vigye diadalra. S az erdélyi magyar ember most ott állhatott a Kormányzó kolozsvári bevonulásánál, ahol csak A magyar gazdasági élet fontos eseménye: a magyar—német mező- gazdasági együttmüköd'ésről szóló megegyezés. A két baráti ország között létrejött újabb megállapodás nem csupán külkereskedelmi jellegű, hanem többet is jelent bizonyos cikkek .kölcsönös szállításánál A megegyezés ugyanis megadja annak a lehetőségét, hogy a magyar és a német mezőgazdaság — szervesen együttműködjék s így számos termelő ágazat erőteljesen fejlődjék. Németország például tudományos kutatások eredményét és kitűnő tenyészállatokat bocsát — Magyar- ország rendelkezésére, Magyarország pedig bizonyos terményeket az eddiginél szélesebb körben fog termelni, stb. A szerződés megkötése alkalmából Budapesten tartózkodott és a fővárosi, valamint a külföldi sajtó képviselői előtt előadást tartott a német kőzélelmezésügy egyik kiváló vezetője: dr Moritz miniszteri osztályfőnök. Előadásának tartalma röviden a következő volt. Az 1914/18-as világháború első éveiben a hadviselő országok népe azt evett és ivott, amire kedve volt. A német nép akkoriban még nem ismerte fel a készletgyüjtés és a takarékos- háztartás jelentőségét s igy 1916-ban már az egész népélelmezés megrendült. Sokat tanultunk ebből. 1939 szeptemberében már a hadüzenet napján egy csapásra bevezettük az élelmiszerjegyeket. A népellátás igy a háború kezdetén egészen más volt, mint a világháborúban. A világháborúban ugyanis irányítás nélkül maradt a gazdasági élet Élelmiszer volt ugyan, de senki sem tudta mennyi, az állam pedig nem tartotta kezében a készleteket s igy az áruk oda áramlot- i tak, ahová nem kellett volna. Ma | Németországban szabad ugyanba az érinthette fájdalmasan, hogy a brassói, temesvári, aradi és küküllő- menti magyarok csupán a rádió mellett lehettek részesei az ünnepnek. Ennek a kristálytiszta jellemű nagy embernek ajándéka, példaadó, hatalmas, de mégis titkolt gesztusa, melynek kipattanásába belepirult, olyan eseménye a magyar történelemnek, hogy azért csak mélységes hálát mondhat .az egész nemzet a Gondviselésnek. gazdasági élet és az áruforgalom magánjogi alapon bonyolódik le, de az állam irányításával. Pontosan ismerjük a népélelmezés helyzetét. Az utóbbi években, amikor fölöslegeink voltak, a népélelmezés öt állami szervezete (gabona, állat és állati termékek, tejtermékek, olajok és zsiradékok, kerti vetemények és tojás) összegyűjtötte azokat. Ezek a birodalmi élelmezésügyi szervek (Reichsstelle) már békeidőben arra valók voltak, hogy a fölösleget és a hiányt kiegyenlítsék. Ezzel elértük, hogy a háború kitörésekor az állam nagy élelmiszerkészletekkel rendelkezett. A legnagyobbak a gabonakészletek voltak. — Ez a magyarázata annak, — amit Németország barátai és ellenségei egyaránt elismernek, — hogy Németországban a háború kitörésekor nemcsak a raktárak, hanem a tánctermek és tornatermek is roskadoztak a gabonakészletek súlya alatt. Ez a magyarázata annak is, hogy a nemzeti gabonakészletek érintetlenek maradtak, pedig ebben a gazdasági évben sok bajt okozott a természet szeszélye: az őszi vetések megkéstek, fagykárok voltak, a tavaszi vetések egy része elmaradt és rossz volt az időjárás. Hasonló a helyzet a hús- és zsír- ellátás terén is. Világosan látjuk tehát a népellátás jövőbeni alakulását is. Már ma tudjuk, hogy milyen lesz a helyzet egy vagy két esztendő múlva. Németország népellátás tekintetében is hosszú időre készült fel. Nem minden vonatkozásban ilyen kedvező a helyzet. Az idei gyümölcs- termés például nagyon rossz volt. Természetes, hogy ilyen körülmények között körülnézünk, hogy honnan szerezhetnénk pótlást. Elsősor- I ban azokhoz az országokhoz for-. dulunk, amelyekkel baráti viszonyban vagyunk és földrajzilag közel fekszenek, például Magyarországhoz. Sajnos, azonban Magyarországon is rossz volt a gyümölcstermés. Ezzel szemben valóságos rekord- termésünk van burgonyából és cukorrépából. Cukorellátásunk ezek után úgy alakul, hogy fokozott mértékben halmozhatunk fel készleteket. A népünk ellátására irányuló — hosszabb időre szóló gondoskodáshoz tartozik, hogy behozatali lehetőségek után kutatunk. Ebben a kintetben el kell ismernünk azt, amit a környező államok mondanak: „Elsősorban saját szükségletünket elégítjük ki s aztán azt szállítjuk, amit szállítani tudunkw. Ezt az elvet minden országgal szemben, elsősorban pedig olyan országokkal szemben elismerjük, amelyekkel jó barátságban vagyunk, mint például Magyarország. Amit Magyar- ország adhat, átvesszük. De mindenkor tiszteletben tartjuk azt a kijelentést,, hogy Magyarország saját szükségletei megelőzik a kivitelt. Azért hangsúlyozzuk ezt, nehogy a magyar nép körében esetleg az a téves nézet terjedjen el, hogy Németország olyan sok árut vehetne át Magyarországtól, hogy ezzel Magyarországon nehézségek állhatnának elő a népellátás terén. A magyar kormány bizonyára meg fogja mondani, hogy mit szállíthat és mit nem. Például Magyarország egyes állati termékekből (vaj) sokkal kisebb mennyiséget szállított a kedvezőtlen 1940-es évben Németországnak, mint amennyit 1939-ben Németországba exportált. Fontos, hogy a magyar közvélemény tisztában legyen azzal, hogy a Németországba irányuló magyar áruszállítások semmiféle vonatkozásban áruhiányt Magyarországon nem okoztak és ha volt is áruhiány, úgy az nem állott semminő összefüggésben a németországi szállításokkal. Az állat- és húskivitel terén Magyarországnak megvan a lehetősége arra, hogy termelését fokozza. — Németország éppen ezért értékes tenyészállatokat ad Magyarországnak. így Magyarország egy későbbi időpontban — nem holnapról vagy holnaputánról van szó — növelheti majd állatexportját. Ez is egyik pontja az uj magyar—német szerződésnek. A kölcsönös gazdasági kapcsoMagyar-német mezőgazdasági együttműködés Egyes szám ára 12 fillér
