Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-01-31 / 8. szám
1940 jatiuár 31. Ezt a témáf . az előttem szóló k Képviselőtársaim felszólalásaikkal annyira kimerítették, hogy éh az általános közgazdasági vonatkozásaiban csak igen röviden, egy pár szóval érintem, inkább csak olyan oldalról szeretném megvilágítani, amiről itt nagyon keveset hallottam a javaslattal kapcsolatban beszélni: a vidéki hitelszervezőtek szempontjából. Én ezt a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom, mert alkalmasnak látszik arra, hogy bizonyos aránytalanságokat, amelyek az adóteher viselésében valóban mutatkoznak, kiküszöböljön, illetve csökkentsen. Általában a törvényjavaslatot úgy tekintem, mint a pénzügyi kormányzat által bejelentett széleskörű adóreformok egyikét, amelynek feladata lesz, nemcsak az államkincstár részére több és jobb bevételi lehetőségeket biztosítani, hanem hogy a közgazdasági élet szempontjából végre egységesen rendezzen régóta esedékes adózási kérdéseket. Társulati adójogun* kát ugyanis a törvények és rendeleteknek olyan sokasága szabályozza, amelyeknek rengetegében nemcsak az adózó felek, de maguk a pénzügyi hatóságok is ma már alig tudnak kiigazodni. Szükséges tehát, hogy egyértelmű, világos és következetes adóztatás alá kerüljelek azok a vállalatok, amelyek tár* sulati adót fizetnek. Általános szempontból tehát a gazdasági élet megadóztatásának generális rendezése is megkívánta, hogy az eddigi többirányú, többféle felfogás szerint is Magyarázható, igen gyakran vég- nélküli vitákra alkalmat adó társulati adójogunk egységes törvénybe kodifikáltassék s úgy az adózó vállalat, mint a kincstár részéről fel- reérthetetlen és relatíve tökéletes legyen. A hitelszervezetek s főként a vidéki hitelszervezet szemszögéből nézve, a törvényjavaslat kétségtelenül a közterhek megnövekedését liozza és a »társulati vagyonadó" óimén újabb adóteherrel sújtja a vidéki hitelszervezeteket. — Mégis, mert általános és egyetemes nemzeti érdeket akar szolgálni s mert a javaslat sok olyan visszaélés meg- gátlását akarja keresztülvinni, amelyekre eddig éppen szövevényes társulati adórendszerünk mellett lehetőség volt, igy az igazságosabb közteher viselését akarja megteremteni, a javaslatot megnyugvással kell fogadnunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy .a törvényjavaslatnak néhány olyan rendelkezését, amely eredeti fogalmazásában nehezen lenne összhangba hozható a gazdasági élet követelményeivel, ne igyekeznénk megfelelő szövegezéssel úgy módo- sitani, hogy azj a kincstári érdekek védelme mellett a gazdasági élet követelményeinek is megfeleljenek s a társulatok életbevágó érdekeit se sértsék* . „ ' ti Gondolok itt elsősorban a javaslatnak azokra a rendelkezéseire, megyek a vállalati vagyon egy részé- v nek, az értékpapírok, úgyszintén az áru- és anyagkészletek értékeléséről szólnak. $|Ezek a rendelkezések, amennyiben a gyakorlatban végrehajtásra kerülnének, tulajdonképpen azt jelentenék, hogy a vállalatok az ár- * ingadozások és árhullámzásoknak megfelelően nem realizált, tehát 2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG még nem befejezett nyereségeket, ; vagy veszteségeket lennének kénytelenek elszámolni. A társulatok, iiletve vállalatoknak ez állandó bizonytalanságot jelentene, hiszen nyereséget mutathatna ki ilyen értékelés mellett akkor, mikor veszteség van, de ellenkező eset is előfordulhat. Bízom a pénzügyminiszter ur bölcs belátásában és gyakorlati érzékében, hogy ezeket a joggal kifogásul! rendelkezéseket a javaslatban megfelelő módon korrigálni fogja. Tisztelt Ház! Hogy a becsületes adófizetés a nemzet anyagi felkészültségének legbiztosabb alapja és a nemzeti cselekvőerő legerősebb biztosítéka, nem szorul igazolásra. Hogy a vidéki hitelszervezet nemcsak az adófizetés terén, hanem egyéb vonatkozásban is mindenkor megtette a maga kötelességét a hazával és az egyénekkel szemben egyaránt, az is kétségbevonhatatlan. Mégis alig van a magyar életnek még egy intézménye, amely az utóbbi években annyira céltáblája lett volna az alantas demagógiának, különösen a vidéken, mint éppen a hitelszervezet, amely nélkül pedig magyar gazdasági életet el sem lehetne képzelni. Azt hiszem, mellőzhetem részletes felsorolását annak, hogy a vidék gazdasági életében és ezen keresztül az egész nemzetgazdaságban milyen rendkívül nagy jelentőségű szerepe van a vidéki hitelszervezetnek. A vidéki társadalom egész életét annyiféle vonatkozásban szövi át, hogy súlya, fontossága — éppen a mai időkben, mikor az ország jövőjének érdekében a parlament a nagyfontosságu szociális reformok egész sorozatát valósítja meg — felmérhetetlen. Ha ez a hitelszervezet nem volna t. Ház, akkor sürgősen meg kellene csinálni, mert alig volt még egy olyan idő a magyar gazdasági élet történetében, amikor annyira beigazolódott volna ennek nemzeti és közérdekű fontossága, mint éppen napjainkban. Teljes egészében magamévá teszem, hogy szükség volt arra, hogy bizonyos visszaélésekéi ós az adó alól való kibúvásokat drákói szigorral megakadályozzunk s lehetetlenné tegyünk, de ezen túlmenően, aki ma tőkeellenes jelszavakat hirdet, aki a magyar gazdasági élet közérdekű intézményeit támadja, az a nemzeti erőtartalékokat gyöngíti, az az ország belső anyagi javait rombolja. A nemzet cselekvő erői a korszerű, jól felkészült, fegyelmezett hadserege, amelyre mi féltő büszkeséggel tekintünk. Ennek azonban szerves kiegészítő része a nemzeti egységbe tömörült fegyelmezett polgárság, az úgynevezett civil hadsereg, mely mint éppen most látjuk a nagyhatalmak mérkőzésénél, éppenugy kiveszi a maga részét a honvédelemből, mint a katonaság. Á katonaság és a polgárság mögött azonban minden államban ott kell hogy álljon a gazdasági élet ereje: a nemzeti vagyon, a nemzeti termelés, az ipar és kereskedelem mellett a péizngfi élet éppen ngy, mint a mezőgazdaság, amely tényezőknek háborúban és békében egyaránt nagy feladatai vannak a nemzet életében* Ezek közül is a magyar gazdasági életnek legszámottevőbb része a hitel- szervezeti-’ Ennek zavartalan funkciója nemcsak egy kis körzet érdeke, de egyenesen nemzeti érdek is. A nemzeti vagyont tehát szaporítani kell, mert az egyben a legbiztosabb nemzeti erőtartalékot jelenti és nagyszerű honvédelmi fel- készültségünk mellett olyan állandó gazdasági mobilizációt jelent, mely a magyar hazának a kard melltet mindig a legerősebb védője — és támasza Amikor tehát ez kétségtelenül igy van, szükséges, hogy innen a házból adjunk elsősorban hangot ezeknek a megállapításoknak s a legerélyesebben ntasitsnk vissza azt a demagógiát, amelyet a hitelszervezetek ellen sokan ági- tációs eszköznek használnak fel a könnyen megtéveszthető néprétegek között. Kétségtelen tisztelt Ház, hogy a pénzügyminiszter ur nemcsak pénzügyi expozéja, hanem azelőtti beszédei során is többizben lekötötte magát amellett, hogy a kisemberek vállairól az erősebbek vállaira kell áthárítani a közterheket. Nos, mikor az előttünk lévő törvényjavaslatról beszélünk, emlékezetünkbe kell idéznünk a pénzügyi kormányzatnak azokat a tetteit, gestióit, amikor valóban becsületesen végrehajtotta a kisemberek társadalma számára könnyítést jelentő adóreformokat. A kis családi házak adómentessége, a kisiparosok adójának csökkentése, a sokgyermekes családok adókönnyítései és hasonló egyéb intézkedések feltétlenül komoly lépéseket jelentenek egy em- beriesebb, egy megértőbb, egy igazi népi szociális politika meg- vaiósitasa felé. Amit azonban a kormányzat az egyik oldalon a gyengébbek vállairól levesz, azt pótolni kell a másik oldalon s igy jutott el a kormány oda, hogy az ingó vagyon megadóztatásának megfelelőbb kimunkálásával ezt a többletet megszerezze. S amikor azonban ennek a jaA megyei cserkészet nagy cél- tudatossággal és szívóssággal halad régóta annak a szerepnek a betöltése felé, mely az uj szellemű nemzeti társadalom kialakításában és vezetésében rá vár, de évek óta nem volt tervekben és elhatározásokban olyan gazdag a tolnamegyei cserkészek közgyűlése, mint most január 28-án Szekszárdon, a vár- megyeházán tartott közgyűlése. — Különös fontosságúvá emelte és a gyűlés eredményességét fokozottan biztosította a két megyei képviselőnek is a résztvétele, vitéz Makray Lajosnak, a megyei cserkészet elnökének és dr Szakáts Pálnak, Szek- szárd képviselőjének a megjelenése. Vitéz Makray Lajos megnyitójában a cserkészetnek az uj magyar élet kialakításában döntő szerepét hangsúlyozta. Megrajzolta a társadalom és a nemzet legcéltudatosabb és legbiztosabb támaszának, a cser- késztipusnak lelki képét, melyet eszményül kell állítani a nemzeti és honpolgári nevelésnek. Ismertető jegyei ennek a típusnak: férfias, vallásosság, emberszeretet, a felebaráti szeretet, a magyar és a keresztény szolidaritás szellemében. Az igazi hazaszeretetei emeli ki benne, mely cselekedet azon a helyen, ahova az Isten állított bennünvaslatnak idehozását — ismétlem, mindannyian csak helyeselhetjük, nagyon vigyázzunk, hogy az itt-ott tényleg fennálló kinövések lenyese- getésein kívül valahogy túlzott, az intézetek alapjait megrendítő intézkedéseket, ne hozzunk, mert nemzeti létünk jövője, mint már előbb említettem, éppen annyira függ honvédelmünk nagy- szerűségétől, mint amennyire függ attól, hogy az ország gazdasági ereje, a nemzeti erőtartalékok tömege milyen mértékben áll a magyar nemzet rendelkezésére. Gondoljunk csak arra, annak, hogy a milliárdos beruházási program remekül sikerült, megvalósítását legelsősorban a gazdasági életünk bámulatos teherbiróképes- sége s ezek között a vidéki hitelszervezet sziklaszilárd megalapozottsága tették lehetővé. Jöhetnek idők, ami* kor a nemzet ismét fokozott mértékben fogja megkövetelni a haza minden polgárától az áldozatkészséget. Ezekre az időkre kell gondolnunk s a jövőbelátással erősítő- nünk kell minden olyan intézményt; amely a nemzet anyagi erejét növelni képes, amely a nemzeti termelést fokozni tudja. Ez intézmények sorában nem utolsó sorban a vidéki hitelszervezet áll. Meggyőződésem, hogy a pénzügy- miniszter ur, akiről tudom, hogyha kemény szigorral védi is a kincstár érdekeit és felkutatni szándékozik minden adózatlanul bujkáló vagyont és jövedelmet, barátja a hitelszervezetnek, annak jelentőségét, nélkülözhetetlenségét nálam is jobban tudja é3 vallja. Azért arra kérem a pénzügyminiszter urat, hogy éppen most, amikor újabb közteheráido- zatot vállaltat a gazdasági élettel, a legerélyesebb eszközökkel védje meg a hitelszervezetet azzal a demagógiával szemben, amely az utóbbi években valósággal divattá vált s amely minden komoly értéket el akar pusztítani ebben az országban. A törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. ket. A cserkésztipus a lélek szabadságának az alapján áll s itt az uniformizáló törekvések veszélyeire hivja fel a figyelmet. De ugyanakkor a lélek szabadságának'természetes szabályozói és gátjai legyenek : a tekintélytisztelet, az engedelmesség és a közjó elsőbbsége. Csapj Jenő főtitkár és Patacsi József vezetőtiszt számoltak be ezután az elmúlt év cserkészmunkájáról. Megtudjuk, hogy 24 igazolt csapatban mintegy 90J cserkésze van a megyének, de ezeken kívül még nem igazolt csapatok is működnek. Uj csapatok szervezése a kir. tanfelügyeiősséggel karöltve folyik. Kár, bogy a szervezőmunka nem mindenütt talál az ügy fontosságához illő megértésre. Pedig rendkívül fontos volna, hogy minden ifjúsággal kapcsolatos kőzület szervezze meg a maga cserkészcsapatát. Tolna vármegye törvényhatóságától 1500 pengő segélyt kapott a megyei cserkészcsapat^ melynek nagyrészét nyári táborozások támogatására fordították. 12 csapat volt nyári táboron- — A másik legfőbb támogató a Vármegyei Testnevelési Felügyelőség volt, 300 pengő segélyével lehetővé tette, hogy a szekszárdi gimnázium több cserkészt. Tolnamegyei cserkészgyűlés
