Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-09-11 / 65. szám
QII. Évfolyam. Szekszűrd, 1940 szepfember 11. (innia) ss. uin. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ggumtKÉNT lÉlamt MEGJELENŐ KERESZTÉNY PQIJrrnrAi fat TlMAnATin tap Szerkeszt őség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Hirdetések árait Egész Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC .. . ... I A lap megjelenik minden szerdán 6a szombaton. ■ /„v:,------rv«'— El őfizetési dl): I __,, , .... ....... I Állást keresőknek 60 százalék kedvezmény. év re 12 Denffő II Félévre 6 npnofi I E öflze,ís* j|!jak éa hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illetői A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint s evre — íz pengő || l eievre-------------& pengő |___________közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyllflér soronként 60 fiílérbé keríti. vn,",n,n, ■ A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 mlUknétsr széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. Érdél;/ birtokbavétele' megkezdődött és csütörtökön reggel délceg honvédeink Erdély földjére léptek. Zúgtak az ország ösz- szes harangjai, összedobbant minden magyar szív úgy itt, mint odaát. Eszünkbe jutott az elmúlt trianoni huszonkét esztendő minden nyomorúsága, elszakított véreink minden panasza, szenvedése. Mikor pedig a Trianonban halálra ítélt kis Magyarország nagy ujjáépitője: vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Urunk térdig rózsában és virágban járó, szép magyar csapatok élén, a felszabaduló testvérek egetverő, boldog ünneplése közben bevonult Szatmárnémetibe, — majd Nagyváradra, szemeink a rádió mellett megteltek örömkönnyekkel, kezeink imára kulcsolódtak és hálát rebegtünk a Magyarok Istenének, hogy elhozta ezeket a napokat, amelyek visszaadják a magyar korona legszebb ékességeit. Kormányzó Urunk bölcs irányítása mellett hosszú, nehéz, tövises utón jutottunk idáig. Gróf Bethlen István, Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla miniszterelnökeink, nagy minisztereink és állam- férfiaink, akiknek sorában gróf Teleki Pál jelenlegi miniszterelnök hosszú éveken át, mint világszerte elismert földrajztudós küzdött a szebb magyar jövőért, nagy és áldozatos munkával hívták fel a nagy nemzetek figyelmét arra, hogy velünk magyarokkal milyen nagy igazságtalanság történt és ezek az államférfiak' lankadatlanul építették ki baráti kapcsolatainkat. Mig a mi nagy embereink erejüket megfeszítve dolgoztak, a kis- antantnak a nyugati hatalmak által támogatott fojtogató gyűrűje vett körül bennünket. A kiüldözött testvérek százezrei menekültek a küzdő, nyomorgó kis csonkaországba, melynek népe a Magyarok Istenébe vetett hittel szőtte a feltámadás szent álmát. Nagy államférfiaink mellett költőink, íróink, újságjaink élesztgették az eljövendő revízió hitének tüzét és mi éreztük, hogy úgy nem maradhat, mert valami csodának kell történnie. Szent István királyunk évében, keserves húsz esztendő után megindultak a csodák. Az isteni igazságszolgáltatás történelmi küldetésü Vezért állított a német nép élére, hogy helyrehozza a világháborút követő győzelmi mámorban elkövetett hatalomhalmozást és ország- csonkításokat. Hazánk bölcs vezetői pedig belekapaszkodtak a történelembe, úgyhogy az a baráti német és olasz nemzet segítségével visszahozta a szép Felvidéket, majd a Kárpátalját. Első Szent Királyunk áldó kezének segítségével nagy barátaink: a németek és olaszok döntése alapján most újból visszakaptunk 44.000 négyzetkilométert: Erdély északi felét anélkül, hogy egy csepp drága magyar vért kellett volna érte ontani. Keletmagyarország és Erdély északi felének felszabadulásában a tengelyhatalmak barátsága s államférfinak nemes buzgalma mellett a Magyarok Istenének különös kegyelmét kell látnunk, a két évtized alatt álmodott csodák valóra válásában. Megtörtént a csoda és mikor Nagyurunk, Horthy Miklós hadai élén belovagolt Erdélybe, kérjük a Mindenhatót, adjon neki töretlen erőt és egészséget, hogy elvezethessen bennünket a szebb, a bol- í dogabb magyar jövő további állomásaira is. Főméltóságú Asszonyom! A jóslat teljesült, az álmok nem hazudtak----------ki dőltek tilalomfái a régi járt utaknak, miket magyar láb taposott, nyomott keményre. Én e nyugalom völgyéből de szerettem volna Hozzád, oda menni és könnyezve, hang nélkül Eléd letenni szerény, virágos csokromat és csókomat áldó jobbodra rálehelni, lelkem Asszonyom, mikor szived egyik rekeszében a fájdalom, másikban az ujjongás húrja muzsikált----------Óh szerettem volna ott lenni, mikor virágosán, vidáman ért Elébed véreid, a sisakos legények végtelen sora. És szerettem volna látni szemed, remegő ajkaid, mikor visszaverték a magyar imádság, a harangok hangjait a völgyek, a hegyek------És szerettelek volna meglesni akkor, mikor leborultál otthon a vérző feszület elé, mikor drága szád halkan imáját lehelé, mikor sóhajtott ezért, a vérző nemzetért — — És szeretnélek, óh Kedves, most látni megint, mikor szemed még könnyezve, de már hálásan Fölfelé tekint, — honnan lefénylik Rád arca, a magyarok védő Asszonyának.-----------Óh bizony szeretnék most is a kőzetedbe’ lenni, ho gy megfigyeljelek, hogy összeszedve minden tudásomat biztató mosolyoddal oda fesselek, Oda — nem kis vászonra de fel, fel az égre, hogy azok, ott túl, — kiknek a lehullástól sebes már a térde, hogy azok szegények, azok is lássanak----------Mi klósi M. Ödön festőművész. Gömbősháza vasv Gömbös-Gyula Irta: dr Széli Sándor Az öncélú magyar nemzeti politika nagy előharcosának, Gömbös Gyula egykori miniszterelnöknek szülőfaluja Murga elhatározta, hogy a falut Gömbös Gyula egykori miniszterelnökről Gömböshdzd-nak nevezi el. Kitűnő gondolat. A kivitel azon- I ban nem felel meg a magyar nyelv | ősi szellemének, mert hasonló helynevek, mint G.-háza idegen hatásra képeztettek igy. Régi magyar jellegzetesség, hogy személyneveket alkalmazunk helységnevekként. így például helységnevekként szerepelnek a honfoglaló törzsek nevei: Megyer, Nyék, Tarján,. Gyarmat, Jenő vagy honfoglaló és más vezérek nevei is: Előd (latinosán Lebed), Gyula, Huba, Szemere, Kalotha, stb. A régi magyar nemzetségek szállásbirtokait és birtokfoglalásait a történészek éppen annak segítségével állapítják meg, hogy a szóban- forgó nemzetség neveit kutatja fel a történész helységek és puszták neveiben. Az első Árpádházi királyok alatt szervezett várpagusok, majd megyei- székhelyek csaknem kivétel nélkül személyek neveit őrizték meg: Zsolt, Bodrog, Csanád, Bihar, Békus, Doboka, Szolnok, Kolozs, Torda, Szabolcs, stb. Ezeket a személyneveket őrizték meg azután a vármegyék is neveikben. Hasonló helységnevek: Békés- Gyula, Török-Bálint, Kis-Jenő, Bo- ros-Jenő, hogy a rengeteg Szent- László, Szent* Márton, Szent-Erzsébet és Szent-István nevekről ne is beszéljünk. Gömbös Gyula az igazi magyar, a nagy álmodó és reálpolitikus, aki már eleve a tengelypolitika hive volt. Sőt ő fogalmazta meg legelőször annak tételét, amikor többek előtt — e sorok írója is jelen volt — igy fogalmazta meg politikáját: a magyarság politikája öncélú, sajátos magyar célok ikörül forog, szinte egy láthatatlan tengely körül, amelynek egyik vége Rómába, a másik vége pedig Berlinbe van ágyazva. Ez a magyarság útja a felszabadulás felé. A nagy álmodó terve íme megvalósult, ha csak részben is. Ma már láthatja mindenki, hogy az ő álma nem délibábos álom, hanem tisztánlátás volt a jövőbe és ösztönös nagy bizalom a magyarság eljövendő nagyságában. Egyik-másik jellegzetessége volt, hogy mindig pártolta az igaz magyar dolgokat. Régi magyar helynevekről is szeretett beszélgetni. Egyszer elmondotta: milyen kár, hogy olyan kevesen tudják, hogy mennyi ősi magyar név rejlik az egykori fővárosunk környékén lévő vagy csak volt helységek neveiben, hogy a Tabán helyén elterült helység egykoron Kelen vezér nevét viselte .. . Pártolta Gömbös Gyula azt a gondolatot is, hogy a főváros neve legyen újra, mint sok száz éven át azelőtt, ősi magyar nevén Buda. És dobja ki magából a csúnya (nyavaja, dögvész) jelentőségű Pest szót, amihez egyébként sem I fűződik semmi szép tradíciónk. Viszont Buda a magyar történelem Egyes szám ára 12 fillér
