Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-08-28 / 61. szám

nil. évfolyam. Mizúrd. 1940 augusztus 26. (Szerda) 61. szín. tolnámé™ <191 U HETENKÉNT ILÉ rtarin MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 előfizetési dl): Bgész évre _ 12 pengő || Félévre_____6 pengő Fel elős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árali A legkisebb hirdetés dija 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mílllmétersoronként 10 fillér, Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nytlttér soronként 60 fillérbe kerti I, A nemzeti munka értéke Gróf Teleki Pálnak nem mint mi­niszterelnöknek, hanem mint tudós professzornak közreműködésével és felsőbb irányításával — amint ezt az újságok megírták és kellően mél­tatták is — elkészült az „Erdély“ cimű hatalmas kötet, amely hivatva van arra, hogy Magyarországnak és Erdélynek elválaszthatatlan tör­ténelmi egységét biztosítsa. A nagy mű elkészült és a miniszterelnök a Sándor-palotában vendégül látta mindazokat, akik a kötet megírásá­ban, műszaki, művészi és technikai kivitelezésében részt vettek. Ott vol­tak a miniszterelnöknél, mint ven­dégek a közreműködő tudósok, írók, térképészek, rajzolók, ipar­művészek s a nyomdai munkások mindannyian, kivétel nélkül, akik részesei a könyv előállításának, ré­szesei annak, a nemzeti munkának, amelynek ez a könyv értékes gyü­mölcse. Bokréta-ünnephez volt hasonló ez a miniszterelnöki vendéglátás, egyrészt alkalmazkodás az építő munka terén dívó ősi szokásokhoz, másrészt, hathatós bizonysága a miniszterelnök ama régóta hangoz­tatott tételének, hogy amikor nem­zeti értéket termelünk, mindnyájan egyformán a nemzet napszámosai és katonái vagyunk, legyen bár mű­ködésünk területe az iroda, a mű­hely, vagy a barázda. Le kell vonni ebből a bokréta-ünnepből az érté­kes tanulságokat. Mindenekelőtt és legelsősorban talán azt, hogy íme a nemzeti termelő munkának ez a fehérasztal mellett megnyilvánuló értékelése mennyivel több etikai tartalommal büszkélkedhetnék, ha egyáltalában szükségesnek tartaná, hogy önmagát kommentálja, mint a levitézlett liberális gázdasági rend­szernek annyiszor hangoztatott és oly rikítóan reklámozott jelszódemo­kráciája. A nemzeti munka értékelésének és a minden rendű és rangú mun­kás megbecsülésének ez a diszkré­ten halk megnyilvánulása, önmagá­ban elegendő annak az igazságnak bizonyítására, hogy átléptük egy olyan nemzeti eszmei renesszansz küszöbét, amelyről Petőfi akkor ál­modott, amikor a közkatonák meg­becsülését hirdette. Ma már nem kell ezt a megbecsülést hirdetni. Ki- termelte azt egy uj és egészséges világszemlélet, amelyben élünk és amelynek egyik úttörője és zászló­vivője a miniszterelnök. A mai kor minden fia tudatában van annak, hogy bármily kiváló legyen a ve­zérkar, vitéz és kötelességtudó köz­legények nélkül nem lehet csatát nyerni. Sőt tudunk, mert látószem­mel látunk, egyebeket - is. Tudjuk, hogy minden munka, amely a nem­zetet gazdagítja, logikailag is el­választhatatlan kapcsolatban áll egy­A világháborús összeomlás során Oláhország francia és angol sza- badkőmives barátai, valamint a cseh hazugsághadjárat révén előző terü­letének több, mint kétszeresére na­gyobbodott. Neki adták az orosz Besszarábiát, az övé lett Erdély és Magyarország keleti megyéinek egy része és hatalmába került a bolgár Déldobrudzsa. A naggyá dagadt or­szág megrabolt szomszédaival szem­ben kötelezettségeket vállalt a nem­zeti kisebbségek jogainak tisztelet- bentartására, azonban ezeket a kö­telezettségeket előkelő barátai segít­ségével a genfi sóhivatal, a jobb­létre szenderült Népszövetség révén mindig kijátszotta, öntelt pöffeszke- déssel tiporta lábbal Erdély nagy kultúráját és a szenvedések felsorol- hatatlan sorozatával kínozta ott­rekedt két milliónyi magyar test­vérünket. Egy szép napon aztán megkez­dődött az oláh pünkösdi királyság likvidálása: Oroszország minden feltétel nélkül visszakövetelte Bessza­rábiát és Traján utódai ész nélkül vonultak ki a gazdag tartományból, melynek zsírján két évtizeden ke­resztül híztak panamista politikusai. Ezzel a ténnyel aztán megszűnt Románia határainak Francia- és Angolország által garantált sért­hetetlensége és a tengelyhatalmak Salzburgban tudomására adták az oláh állam vezető politikusainak, hogy igazságtalan határait revízió alá kell vennie és hogy a háború után elrablott területek visszaadása tekintetében megegyezni tartozik Magyarországgal és Bulgáriával. A fanarióta politikusok tudomá­sul vették a hatalmas Német és Olasz állam parancsát, azonban az elrendelt tanácskozás megkezdésé- j vei hetekig vártak. A múlt héten S Turnu Severinbe hívták meg Magyar- ' mással és két főszakaszra oszlik: a megtervezésre és kivitelezésre. Ez a két szakasz pedig annyira Össze­függő, hogy elválasztó vonalai sok­szor valósággal járhatatlanok, ható és alkotó erő szempontjából pedig csak más nevű, de egyenlő dina­mikai értékű tényezők. Erre az igazságra oktat és mutat reá ez a bokréta-ünnep is, amely a napokban a miniszterelnök ottho­nában folyt le. ország meghatalmazottait és ott az egész világ sajtójának érdeklődésé­től kísérve megkezdődtek a magyar­román revíziós tárgyalások. Kor­mányunk kedvező légkört igyeke­zett teremteni a megegyezésnek és világszerte jó hatást tett gróf Csáky külügyminiszter ama kijelentése, hogy Magyarország nem óhajt Ro­mániának gyógyíthatatlan sebeket okozni. Magyarország képviselői a leg­nagyobb lojalitással és nyíltsággal ismertették meg a kormánynak és a magyar népnek évtizedek óta hangoztatott revíziós álláspontját, kérve erre vonatkozóan a román kormány javaslatait. Az oláh urak csak taktikáztak, különféle akadá­lyokra hivatkoztak, végre kibökték, hogy területátengedésbe, határrevi- zióba nem mehetnek bele, hanem csupán lakosságcserébe. Vagyis a I Murga község képviselőtestülete Szent István napján tartott közgyű­lésén egyhangúlag elhatározta, hogy a belügyminisztertől kérni fogja a község nevének — Gömbösházára leendő változtatását. Rumy Ernő főjegyző, engedve a községi lakosság azon többizben önként megnyilvánult lelkes óhajá­nak, hogy nagy szülöttjének a köz­ség elnevezésében is örök emléket állítson, erre vonatkozóan a követ­kező határozati javaslatot terjesz tette elő: „Murga község képviselőtestülete utasítja a községi elöljáróságot, hogy a község nevének' „Gömbös- házaw-ban való megállapítását és törzskönyvezését, valamint a község pecsétjében a jákfai Gömbös család címerének használatát a törvény- hatóság utján a m. kir. belügy­magyar határokon belül lakó tizen­hatezer románt hajlandók a náluk levő kétmillió magyarral elcserélni. A magyar delegáció erre céltalan­nak jelentette ki a további eszme­cserét és elhatározta, hogy Turnu- Severinböl visszatér Budapestre, mert jogosan tételezte fel a tárgya­lásoknak kétszínű célzattal való el­húzását. A tárgyalásoknak magyar részről^való befejezése után a román küldöttség vezetője állama nevében hivatalosan kijelentette, hogy re­mény van a tanácskozások mielőbbi folytatására. Úgy az európai, mint az amerikai sajtó is a legnagyobb megütközés­sel kiséri a románok taktikázó, két­színű politikai játékát és hangoz­tatja, hogy Románia nem dacolhat a tengelyhatalmak dunavölgyi ter­veivel, mert a tengelyhatalmak; Németország és Olaszország támo­gatják Magyarország területi köve­teléseit Romániával szemben. Ahogy a tengelyhatalmak faji és geopolitikai alapon megszüntették a cseh-szlovák mozaik államot, ugyanúgy elősegítik Magyarország területi követeléseit, mert Magyar- országnak a most román kézen levő területekre történelmi, néprajzi, gaz­dasági és szociális szempontból egyaránt szüksége van és mert ezek a területek Magyarországot ezer év történelmi tapasztalatai, politikai egyénisége és gazdaságpolitikai helyzete folytán megilletik. miniszter urnái kérelmezze. A javaslatot eképpen indokolta: Néhai vitéz jákfai Gömbös Gyula községünk szülöttje, itt töltötte gyer­mekéveit, anyai ősei és édesatyja itt porladnak, gyermekkori játszó­társai még élénken emlékeznek az ifjú Gömbös katonás, egyenes, de mindig igazságos gesztusaira. Innen, e szerény tanítói lakból indult el fényesen ívelő életutjára, melynek végén kormányelnőki székbe emelte saját kiváló tehetsége. Kétségtelen, hogy az ő politikai éles- és előre­látása vezette a nemzetet azon két hatalmas birodalom baráti szerete- j tébe, melyek segítségével remélhet- < jük a trianoni békeparancs igazság­talanságainak orvoslását. Sorsa nem engedte meg, hogy nagyvonalú el- | gondolásainak eredményét megér- I hesse, a halál túlkorán ütötte ki Egyes szám árit 12 fillér Románia kétszínű Játéka Murga nevét Gömbösházára változtatják

Next

/
Oldalképek
Tartalom