Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-08-22 / 60. szám

2 TQLNJWMYH DJSlfl 1940 augusztus 22. Ródirelüíizelr okot Irani? tyádábolfoh, /hé$AÁdiófá a i s,,.nini. «.*. Készpénzfizetés esetén 44 P 60 Á készülék ara. Hat hay| rész|etre 49 p 60 f f A néprádióra igényéi bármely rádiókereskedőnél bejelentheti, rádióengedélyt azonban csak akkor váltson, ha a rádiókereskedő értesítette, hogy igénylését ki tudja elégíteni. gény hívők az uraságokkal és evan­gélikus hívőkkel karöltve ingyene­sen szállították az építés helyére. Egységben van az erő. így bízunk a megye segítségében is. Szongott Edvin, Tolna vármegye alispánja, 12.143/1940. számú véghatározatá­val a templom felépítéséhez szük­séges anyagi eszközök részbeni be­szerzésére a vármegye területén gyűjtést engedélyezett. Két-két meg­bízott murgai egyházközségi tag a következő hetekben bejárja a járá­sok plébániáit, falvait, hogy ado­mányokat gyűjtsenek. Isten nevé­ben, kinek háza épül e templom­kával és ennek közvetítésével a sze­gény kis nép lelkében, kérjük a jólelkü adományokat, Isten fizessen bőséges áldással 1 Faust Antai teveli plebánoi. A templom céljaira adakozni kí­vánók adományaikat küldjék a teveli plebániahivatalhoz. A talajjavítás és telepítés Olaszországban termékek eladása központilag va megszervezve, hogy ezáltal is meg- védhetők legyenek a földmivesek érdekei. Ami a talajjavítás fogalmát és méreteit illeti, ide tartoznak a hegy­vidékek vizi és erdészeti szabályo­zása, erdősítések, mocsaras sik vi­dékek kiszárítása, a dombvidékek vízgazdálkodási szempontból való rendezése, az öntözés és a szoros értelemben vett talajjavítás. Az állam ezekhez a munkálatok­hoz 75—92 százalékos arányban járul hozzá, sokszor azonban tel­jesen magára vállalja a költségeket. Eddig mintegy 6 millió hektárnyi területen hajtottak végre talajjaví­tást és körülbelül 400.000 hektár földet nyertek a gabonatermelés szá­mára és mintegy egymillió hektár földet rendeztek be öntözéses mű­velésre. Az ilyenformán földmivelésre al­kalmas terület természetesen a föld­del nem rendelkező nagyszámú föld- mives családok között került kiosz­tásra a termelésre teljesen kész álla­potban, minden szükséges felszere­léssel és 25—30 év múlva, átadási árának letörlesztése után, a terület az illető család tulajdonába megy át. Ez óriási arányú munkálat, amely a tervezett tiz év helyett öt esztendő alatt befejezésre kerül, már eddig is egy-egy uj tartománnyal ajándé­kozta meg Olaszországot, ahol má­ról-holnapra uj szép városok ke­letkeztek, mint örök bizonyítékai a fasiszta és olasz teremtőerőnek, szorgalomnak és élniakarásnak. A vármegye közúti költségvetése Az olasz föld aránylagos sze­génysége az erősen szapora lakos­sághoz viszonyítva, mindenkor a legsúlyosabb problémája volt az olasz kormánynak. Ez a jelenség volt a múltban okozója a rend­kívül erős kivándorlásnak és en­nek tulajdonítható, hogy még ma is több, mint tízmillió olasz él kül­földön. Számos kísérletezés történt már a múltban is ennek a nehéz kér­désnek a megoldására, azonban minden számottevő siker nélkül. A fasiszta kormányzat azonban leg­sürgősebb feladatának tekintette, hogy gyökeresen megoldja ezt a kérdést, amely nem csupán mező- gazdasági, hanem társadalmi szem­pontból is alapvető fontossággal bír. Az 1928. évi Mussolini-féle tör­vény egy hatalmas arányú mun­kálat elindítását rendelte el, amely átfogja a kérdés minden részletét. Alapelve, lehetővé tenni minden arra érdemes olasz földmivesnek, hogy földhöz jusson; igy akadá­lyozható meg ugyanis a legjobban az elvárosiasodás egyre fenyege­tőbb jellegű folyamata; másrészt ezen a módon válik lehetővé a mezőgazdasági termelés olyan mér­tékű fokozása, hogy kielégítse az ország szükségletét, ami által meg­szüntethető a nagyarányú mezőgaz­dasági behozatal. Ennek a nagy célnak az eléré­sére, amely — mint látjuk — nem csupán anyagi, hanem erkölcsi szempontból is végtelenül fontos, a fasizmus két eszközzel törek­szik : a földmivesek és a földtulaj­donosok között az állam ellenőrzése mellett kötött bérleti szerződések­kel, másrészt a rendelkezésre álló földterület növelésével, amit a talaj­javítással valósit meg. A bérleti szerződések fajtái: az úgynevezett mezzadri (feles szerző­dés), colonia és empartecipazione (telepes és részes művelési módok). Ezek az egyes vidékenként változó szerződési módozatok lényegükben abban állnak, hogy a földtulajdo­nos rendelkezésre bocsátja a föl­det annak minden kellékével (lakó­házak és melléképületek, gazdasági felszerelés), a földmivesek pedig családjukkal együtt a munkaerőt adják. Az igy megmunkált föld ter­méke azután az államilag ellen­őrzött szerződés alapján kerül fel­osztásra (feles, vagy más arány­ban) a tulajdonos és a bérlő kö­zött. Hozzá kell tennünk, hogy a A törvényhatósági kisgyülés jóvá­hagyta a vármegye alispánja által bemutatott és a szekszárdi állam- épitészeti hivatal által összeállított 1941. évi közúti költségvetést 2,027.055 P 03 f bevétellel és ugyan­annyi kiadással. A közmunkára nézve kimondta a kisgyülés, hogy leszolgálandó lesz a) minden igavonó állat után 2 igás napszám, b) minden tömöttfalu ház után 4 kézi napszám, c) minden téglafalu ház után 6 kézi napszám, d) minden emelet után további 2 kézi napszám, e) minden lakó után 1 kézi nap­szám, f) minden családtag után 1 kézi napszám, mégis azonban azzal, hogy azok a mezőgazdák, akiknek leg­feljebb két igavonó állatuk van, évi egy igás napszámot, akiknek csu­pán egy szobát és konyhát magá­ban foglaló ház van birtokában, évi egy kézi napszámot, akik csupán két szobából és egy konyhából álló ház birtokosai, évi két napszámot tartoznak szolgáltatni. A közmunka fele megváltandó, BonjUHMl TnKnréKpéBzWr B. T. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete (Alaplttatott ai 18C9. Man) A legelőnyösebb feltételek mellett nyújt k5lcson5kety betéteket a legkedvezőbben gyümölcsözte^ foglalkozik a banküzlet minden ágával, megbízásait gyorsan és előzékenyen bonyolítja le. 2 fele pedig természetben leszolgá­landó, de jogában van a szolgálta­tásra kötelezettnek az egész köz­munkát megváltania. A kőzmunka- váltság ára: a) kézi napszám 3*50 P, b) ló után 8 P, c) szarvasmarha után 5 P, d) bivaly, öszvér, szamár után 3*50 P. Az utadó kulcsát a kisgyülés 19*/o-ban állapította meg. Az 1941. évre bekötö útépítésekre juttatandó 84.000 pengő államsegély igénybevételével következő útépíté­seket fogják végrehajtani azzal, hogy az építési költségeknek az állami segélyen felül mutatkozó része a költségvetés terhére fedezendő.: 1) őcsény községből a vasútállo­mástól az őcsényi hegy felé vezető ut a 6. számú budapest—mohács— eszéki állami útig, 3*5 km hosszban 76.000 P, 2) a medinai szőlőhegyre vezető ut 2*5 km hosszban 60.000 P, 3) a szedres—kajdacsi községi közdűlő ut (jánosmajori ut) folyta­tása 2*3 km hosszban 56.000 P, 4. Fácánkert községet Tolna köz­séggel összekötő útból 2 km hosszú szakasz 48.000 P költséggel. A költségvetés terhére végrehaj­tandó lesz az 1941. évre előirány­zott, de kivitelre nem került fürgedi bekötő útból 4*730 km hosszú sza­kasz kiépítése 110.000 P, továbbá Sióagárd község bekötő utjának 500 fm hosszban a vizmesteri la­kások továbbépítése és ezzel kap­csolatban a kiépített bekötő ut szint­jének 250 fm hosszban való fel­emelése 17.000 P, végül a gyönk— hőgyészi th. ut 12*020. km szelvé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom