Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-07-10 / 49. szám

TOLNMEŰYEI ÚJSÁG nulságosabb, mennél őszintébb. — Lássa be a szülő, hogy széles e világon nincsen szervesebb, tehát fejlődésre képesebb valami, mint a jellem. A ringó nádszál is, a vi­harral dacoló tölgy is beéri humusz- szál, nedvességgel, napfénnyel és meleggel, hogy megnőjjön; de az emberi jellemnek megszámlálhatat­lan sok az együtthatója, mig vagy hajlékony és törékeny nádszállá, vagy viharálló tölggyé fejlődik. — Ebben a jellemfejlesztésben áll a nevelés. Megérdemli tehát a szülői gondot, munkát és áldozatot. Meg­érdemli az is, hogy a szülő tanul­jon nevelni és pedig necsak a maga, a gyermeke és általa az egész tár­sadalom kárán. S amit legjobban szeretnénk, az, hogy ezekből a pedagógiai eszmék­ből és tapasztalatokból megtermé­kenyített és főiserkentett lelkünk tevékenysége ne maradjon meddő, elásott kincs és holt tőke. Tessék Írásban megfelelni erre a kérdésre: hogyan nevelem gyermekeimet ? — Lapunk a nevelés nagy fontosságá­nak tudatában szívesen nyitja meg hasábjait azoknak, akik megpróbál­ják a saját nevelési rendszerüket és tevékenységüket Írásba foglalni. Hogyan nevelem gyermekeimet? Nem kérünk elvont, tudományos fejtegetéseket, sem szóvirágos stílus­gyakorlatokat, sem elcsépelt köz­helyeket, csak őszinte hozzászólá­sokat. Családunkban, ismerőseink közt gyakrabban beszélgessünk a nevelésről s ne féljünk, hogy ez a kérdés unalmassá kezd válni; a cselédek elleni örökös panasz min­denesetre unalmasabb,.. Ne riad­junk vissza a tolitól és a nyilvános­ságtól, hiszen magunk is jobban szeretnők, ha ezek a hozzászólások név nélkül jelenhetnek meg. Az okos szót nem szokás öllel mérni; rövid pár szóval is sokat lehet mon­dani. Vagy pedig tessék a nevelés nagy halmazából egy részletet ki­ragadni, pl.: Hogy nevelem gyer­mekemet őszinteségre ? Hogyan szoktattam le a rendetlenségről ? Észreveszem-e, hogy az egyke ne­velése mennyivel nehezebb három vagy négy gyermek nevelésénél? Szeretnők, ha a hivatásos neve­lők, papok, tanítók, hitoktatók’szin- tén hozzászólnának ezekhez a kér­désekhez, mind a sajtóban, mind pedig az iskolánlyvül népművelő tevékenységben. Csak el kell kez­deni s nekik lesz a legyobb örö­mük annak a visszhangnak halla­tára, melyet szavuk széles körben fog kelteni. Adja Isten, ne legyen pusztában kiáltó szózat 1 Dr B. K. A furkópusztai lenrostgyár Hetekkel ezelőtt megemlékeztünk már vitéz Dlabella-Lipták Bélának és Gábornak, a furkópusztai kitűnő gazdáknak óriási jelentőségű talál­mányáról, amelyről az Alsódunán- tuli Mezőgazdasági Kamara hivata­los lapja most ezeket Írja: r „Kamaránk már évekkel ezelőtt javaslatot dolgozott ki és küldött fel a m. kir. iparügyi minisztériumba az ipari decentralizációval kapcso­latban, különösen olyan termékek feldolgozását illetőleg, amelyeknek nyersanyagait a mezőgazdaság ter­meli s amelyeknek termékeit is igen nagyrészben a mezőgazdaság hasz­nálja fel. Az ilyen ipari anyagokat feldolgozó üzemek decentralizációja különösen abból a szempontból fontos, hogy a vasúti fuvardíj meg­takarításával az üzemek a nyers­anyagot magasabb áron vehetik át a mezőgazdaságtól, viszont a gyári termékeket a mezőgazdaság az ol­csóbb fuvardíj, illetve rövidebb távra eső vasúti szállítás miatt kedvezőb­ben szerezheti be. Éppen ezért igen nagy örömünkre szolgál az, hogy kamarai kerüle­tünkben is egy uj találmánnyal, egy ilyen anyagot feldolgozó üzem lé­tesült, két lelkes gazdának, vitéz Dieballa-Lipták Bélának és Gábor­nak furkópusztai (Tolna m.) nagy­bérlőknek találmánya alapján. A lenszalmának értékesebb len- rostá való feldolgozása már régóta foglalkoztatta a szakköröket és szak­embereket. A lenszalmának fino­mabb rostá való feldolgozása abból | a szempontból igen nagyjelentőségű, ! hogy ezáltal az olajlenmagtermelést gazdaságossá lehetne tenni. Hazánk lenolajszükséglete csak abban az esetben biztosítható, ha egy nagyobb mérvű olajlentermelést tudunk el­érni. Ez pedig csak a maglen ter­melésének gazdaságossága utján biztosítható, amely mennyiséget vi­szont a gazdák csak akkor fogják megtermelni, ha a maglenszalmát magasabb áron értékesíthetik, mint eddig. Ezt a nagyhorderejű kérdést ol­dották meg vitéz Dieballa-Lipták Béla és Lipták Gábor furkópusztai nagybérlők és kendergyártulajdo­nosok egy uj lenszalma feltárási módszerrel, melynek következtében a legalább .40—50 cm hosszú és világossárga olajlenmag szalmából finom és jóminőségü lenrostot állít­hatnak elő. Ennek a feldolgozási módnak oly nagy hordereje van, hogy ezáltal a lenmagszalmát a mai lenmagszalma áraknál kb. 20—30 százalékkal jobban lehet értékesíteni mint eddig, s ily módon az olaj- lenmagtermelés — gazdaságossá tehető. Fentiekben a mezőgazdaság szem- pontjából világítottuk meg ennek a fontos találmánynak a lényegét, — azonban igen nagy horderejű ez a találmány abból a szempontból is, hogy ezáltal a nyersanyaghiánnyal küszködő hazai textiliparunk egy uj és itthon megtermelhető jó anyag­hoz fog jutni. Mihelyt kamaránk értesült vitéz Dieballa-Lipták Béla és Lipták Gá­bor nevéhez fűződő nagyjelentő­ségű és uj lenszalma feldolgozási módról, azonnal arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezt az üzemet a maglen termelés szolgálatába állítva kellene nagyobbmérvüvé kifejlesz­teni. Az üzem megtekintésére ki is küldte a helyszínre Vér Ferenc ka­marai főmérnököt. A vitéz Dieballa-Lipták Béla és Lipták Gábor kender és len feldol­gozó gyár évente kb. 200—250 vagon nyersanyagot dolgoz fel na­gyobb részben kendert, jelenleg még kisebb mennyiségben lenszal­mát. 50 állandó munkást foglalkoz­tat. A feldolgozott lenszalma, mint textil nyersáru, vagyis megfelelő­képpen fás részektől mentesített rost 80 kilogrammos bálákban pré­selve kerül elszállításra. Mint fen­tebb említettük, a lenszalmából a világos, szóval eső által többször meg nem áztatott és legalább 40 cm hosszú kerülhet csak rostfel­dolgozásra. Az ennél kevesebb és szürke színű szalma csak mint dí­ványt töltő anyag, kisebb áron ér­tékesíthető. A lenszalmának Lipták Béla és Gábor találmánya alapján való fel­dolgozása szociális szempontból is igen nagyjelentőségű. A kender és lenfeldolgozó gyárak ugyanis főleg kézi munkaerőt foglalkoztatnak s a lenszalmának ilyszerü feldolgo­zása az olcsóbb hazai nyersanya­got számottevően megnöveli és ma­gasabb fizetések mellett nagyobb tömegű munkásság foglalkoztatható ezeknek a kender- és lenfeldolgozó üzeméknek a keretében. Röviden már ismertettük a Kama­rai Heti Tudósitó egyik legutóbbi számában a találmányt. A részletes ismertetésnek is örömmel adunk helyet lapunk hasábjain, egyrészt a találmány nagy jelentőségére, más­részt arra való tekintettel, hogy a találmány birtokosa körzetünk két lelkes gazdája, vitéz Diebalta-Lipták Béla és Dieballa-Lipták Gábor." 1940 julius 10. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága julius havi rendes ülését f. hó 9-én tartotta meg vitéz Madi-Kovács Imre főispán elnöklete alatt, melyen a hivatalos tagokon kívül résztvettek dr Pesthy Pál nyugalmazott igazság­ügyminiszter, dr Bernáth Béla, Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, dr Gözsy Tibor, báró Jeszenszky József, Michéli Mihály, Schneider Gábor, Sztanko- vdnszky Tibor, Tolnay-Knefély Ödön választott bizottsági tagok. Pongrácz Lajos és Vértessy László kimentet­ték magukat. Elnöklő főispán üdvö­zölvén a megjelenteket, az ülést megnyitotta. Napirend előtt Szongott Edvin alispán örömmel jelentette a bizott­ságnak, hogy vármegyénk területén jórészt helyreállt az államvasutak polgári forgalma, tehát most már biztosítva van a közönségnek Buda­pesttel való gyors összeköttetése. Beszámolt azután arról, hogy a múlt héten résztvett a belügyminiszter elnöklete alatt a belügyminisztérium­ban tartott értekezleten, amelyen megjelent a főldmivelésügyi minisz­ter és elküldte képviselőjét a hon­védelmi miniszter is. Az összes al­ispánok részvételével tartott ezen az értekezleten megvitatták az ara­tási, hordási és cséplési munkála­tok biztosítását azzal, hogy a kor­mány e nagyfontosságu nemzeti ügy lebonyolításával és munkabeosz­tásával a közigazgatási hatóságokat bízza meg. Bár előbb erről a kérdésről más­képpen határoztak, az események derékba kapták a szervezetet és most számolni kell azzal, hogy az alispánok vezetése alatt álló köz- igazgatási apparátus a főszolgabirák és a gazdasági felügyelőségek irá­nyításával a saját erejéből bonyó­nadlemlékműoek, onzúgzászlúk, templomfelszerelések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktér márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel ) Nutschenbacher Ödön és Fia ( Mutschenbacher Jeo5i kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára Szekszái»d, Horthy Miklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd 5 litsa le az élet betakarítását. Az ügyről értekezletet tartott a községi jegyzőkkel is és bár kisebb-nagyobb nehézségekre számítani lehet, a munka végrehajtása biztosítva van a leventék, továbbá a nemzeti mun­kaszolgálathoz beosztandó szemé­lyek igénybevételével. Összefogásra hívta fel a vármegyét és arra kért mindenkit, hogy ne rekrimináljon, hanem tőle telhetŐleg segítsen é hazafias munka minél tökéletesebb módon való elvégzésében. A vármegyeházán az alispáni hi­vatalban éjjeli-nappali telefonszol­gálat van — úgymond az alispán — és a hatóság mindenkinek a ren­delkezésére áll, aki ebben az ügy­ben hozzá fordul. Dr Pesthy Pál megköszönve az alispán felvilágosítását, annak a ki­eszközlését kérte a közigazgatási bizottságtól, hogy bizonyos évjáratú katonakötelezettek katonai kikép­zésre csak az őszi gazdasági mun­kák után hivassanak be. Döry Frigyes arra hívta fel a figyelmet, hogy gondoskodni kell a betakarodási munkákat irányitó hozzáértő vezető személyzet rendel­kezésre bocsájtásáról. Báró Jeszenszky József azok elő­nyeiről beszélt, akik ökörfogatokkal rendelkeznek és intézkedést kért arra nézve, hogy a bevonult gazda­sági alkalmazottak munkaképes hozzátartozói segítsenek az arató stb. munkánál. Báró Fiáth Tibor megköszönte az alispánnak, hogy ennek a témá­nak a megbeszélésére alkalmat adott, majd arra hivta fel a figyel­met, hogy az arató stb. tizedet a munkásoknak minden gazda fizesse meg. Bernáth Béla a külön szerződte­tett munkások felhasználásának módozatai iránt érdeklődött Vitéz Madi-Koács Imre főispán legelőbb dr Pesthy Pál és Döry Frigyes felszólalására adott meg­nyugtató válaszokat, majd Szongott Edvin alispán adott részletes felvilágosításokat és nagy­jában vázlatosan ismertette az ara­tási munka végrehajtását biztosító

Next

/
Oldalképek
Tartalom