Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-07-10 / 49. szám
TOLNMEŰYEI ÚJSÁG nulságosabb, mennél őszintébb. — Lássa be a szülő, hogy széles e világon nincsen szervesebb, tehát fejlődésre képesebb valami, mint a jellem. A ringó nádszál is, a viharral dacoló tölgy is beéri humusz- szál, nedvességgel, napfénnyel és meleggel, hogy megnőjjön; de az emberi jellemnek megszámlálhatatlan sok az együtthatója, mig vagy hajlékony és törékeny nádszállá, vagy viharálló tölggyé fejlődik. — Ebben a jellemfejlesztésben áll a nevelés. Megérdemli tehát a szülői gondot, munkát és áldozatot. Megérdemli az is, hogy a szülő tanuljon nevelni és pedig necsak a maga, a gyermeke és általa az egész társadalom kárán. S amit legjobban szeretnénk, az, hogy ezekből a pedagógiai eszmékből és tapasztalatokból megtermékenyített és főiserkentett lelkünk tevékenysége ne maradjon meddő, elásott kincs és holt tőke. Tessék Írásban megfelelni erre a kérdésre: hogyan nevelem gyermekeimet ? — Lapunk a nevelés nagy fontosságának tudatában szívesen nyitja meg hasábjait azoknak, akik megpróbálják a saját nevelési rendszerüket és tevékenységüket Írásba foglalni. Hogyan nevelem gyermekeimet? Nem kérünk elvont, tudományos fejtegetéseket, sem szóvirágos stílusgyakorlatokat, sem elcsépelt közhelyeket, csak őszinte hozzászólásokat. Családunkban, ismerőseink közt gyakrabban beszélgessünk a nevelésről s ne féljünk, hogy ez a kérdés unalmassá kezd válni; a cselédek elleni örökös panasz mindenesetre unalmasabb,.. Ne riadjunk vissza a tolitól és a nyilvánosságtól, hiszen magunk is jobban szeretnők, ha ezek a hozzászólások név nélkül jelenhetnek meg. Az okos szót nem szokás öllel mérni; rövid pár szóval is sokat lehet mondani. Vagy pedig tessék a nevelés nagy halmazából egy részletet kiragadni, pl.: Hogy nevelem gyermekemet őszinteségre ? Hogyan szoktattam le a rendetlenségről ? Észreveszem-e, hogy az egyke nevelése mennyivel nehezebb három vagy négy gyermek nevelésénél? Szeretnők, ha a hivatásos nevelők, papok, tanítók, hitoktatók’szin- tén hozzászólnának ezekhez a kérdésekhez, mind a sajtóban, mind pedig az iskolánlyvül népművelő tevékenységben. Csak el kell kezdeni s nekik lesz a legyobb örömük annak a visszhangnak hallatára, melyet szavuk széles körben fog kelteni. Adja Isten, ne legyen pusztában kiáltó szózat 1 Dr B. K. A furkópusztai lenrostgyár Hetekkel ezelőtt megemlékeztünk már vitéz Dlabella-Lipták Bélának és Gábornak, a furkópusztai kitűnő gazdáknak óriási jelentőségű találmányáról, amelyről az Alsódunán- tuli Mezőgazdasági Kamara hivatalos lapja most ezeket Írja: r „Kamaránk már évekkel ezelőtt javaslatot dolgozott ki és küldött fel a m. kir. iparügyi minisztériumba az ipari decentralizációval kapcsolatban, különösen olyan termékek feldolgozását illetőleg, amelyeknek nyersanyagait a mezőgazdaság termeli s amelyeknek termékeit is igen nagyrészben a mezőgazdaság használja fel. Az ilyen ipari anyagokat feldolgozó üzemek decentralizációja különösen abból a szempontból fontos, hogy a vasúti fuvardíj megtakarításával az üzemek a nyersanyagot magasabb áron vehetik át a mezőgazdaságtól, viszont a gyári termékeket a mezőgazdaság az olcsóbb fuvardíj, illetve rövidebb távra eső vasúti szállítás miatt kedvezőbben szerezheti be. Éppen ezért igen nagy örömünkre szolgál az, hogy kamarai kerületünkben is egy uj találmánnyal, egy ilyen anyagot feldolgozó üzem létesült, két lelkes gazdának, vitéz Dieballa-Lipták Bélának és Gábornak furkópusztai (Tolna m.) nagybérlőknek találmánya alapján. A lenszalmának értékesebb len- rostá való feldolgozása már régóta foglalkoztatta a szakköröket és szakembereket. A lenszalmának finomabb rostá való feldolgozása abból | a szempontból igen nagyjelentőségű, ! hogy ezáltal az olajlenmagtermelést gazdaságossá lehetne tenni. Hazánk lenolajszükséglete csak abban az esetben biztosítható, ha egy nagyobb mérvű olajlentermelést tudunk elérni. Ez pedig csak a maglen termelésének gazdaságossága utján biztosítható, amely mennyiséget viszont a gazdák csak akkor fogják megtermelni, ha a maglenszalmát magasabb áron értékesíthetik, mint eddig. Ezt a nagyhorderejű kérdést oldották meg vitéz Dieballa-Lipták Béla és Lipták Gábor furkópusztai nagybérlők és kendergyártulajdonosok egy uj lenszalma feltárási módszerrel, melynek következtében a legalább .40—50 cm hosszú és világossárga olajlenmag szalmából finom és jóminőségü lenrostot állíthatnak elő. Ennek a feldolgozási módnak oly nagy hordereje van, hogy ezáltal a lenmagszalmát a mai lenmagszalma áraknál kb. 20—30 százalékkal jobban lehet értékesíteni mint eddig, s ily módon az olaj- lenmagtermelés — gazdaságossá tehető. Fentiekben a mezőgazdaság szem- pontjából világítottuk meg ennek a fontos találmánynak a lényegét, — azonban igen nagy horderejű ez a találmány abból a szempontból is, hogy ezáltal a nyersanyaghiánnyal küszködő hazai textiliparunk egy uj és itthon megtermelhető jó anyaghoz fog jutni. Mihelyt kamaránk értesült vitéz Dieballa-Lipták Béla és Lipták Gábor nevéhez fűződő nagyjelentőségű és uj lenszalma feldolgozási módról, azonnal arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezt az üzemet a maglen termelés szolgálatába állítva kellene nagyobbmérvüvé kifejleszteni. Az üzem megtekintésére ki is küldte a helyszínre Vér Ferenc kamarai főmérnököt. A vitéz Dieballa-Lipták Béla és Lipták Gábor kender és len feldolgozó gyár évente kb. 200—250 vagon nyersanyagot dolgoz fel nagyobb részben kendert, jelenleg még kisebb mennyiségben lenszalmát. 50 állandó munkást foglalkoztat. A feldolgozott lenszalma, mint textil nyersáru, vagyis megfelelőképpen fás részektől mentesített rost 80 kilogrammos bálákban préselve kerül elszállításra. Mint fentebb említettük, a lenszalmából a világos, szóval eső által többször meg nem áztatott és legalább 40 cm hosszú kerülhet csak rostfeldolgozásra. Az ennél kevesebb és szürke színű szalma csak mint díványt töltő anyag, kisebb áron értékesíthető. A lenszalmának Lipták Béla és Gábor találmánya alapján való feldolgozása szociális szempontból is igen nagyjelentőségű. A kender és lenfeldolgozó gyárak ugyanis főleg kézi munkaerőt foglalkoztatnak s a lenszalmának ilyszerü feldolgozása az olcsóbb hazai nyersanyagot számottevően megnöveli és magasabb fizetések mellett nagyobb tömegű munkásság foglalkoztatható ezeknek a kender- és lenfeldolgozó üzeméknek a keretében. Röviden már ismertettük a Kamarai Heti Tudósitó egyik legutóbbi számában a találmányt. A részletes ismertetésnek is örömmel adunk helyet lapunk hasábjain, egyrészt a találmány nagy jelentőségére, másrészt arra való tekintettel, hogy a találmány birtokosa körzetünk két lelkes gazdája, vitéz Diebalta-Lipták Béla és Dieballa-Lipták Gábor." 1940 julius 10. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága julius havi rendes ülését f. hó 9-én tartotta meg vitéz Madi-Kovács Imre főispán elnöklete alatt, melyen a hivatalos tagokon kívül résztvettek dr Pesthy Pál nyugalmazott igazságügyminiszter, dr Bernáth Béla, Döry Frigyes, báró Fiáth Tibor, dr Gözsy Tibor, báró Jeszenszky József, Michéli Mihály, Schneider Gábor, Sztanko- vdnszky Tibor, Tolnay-Knefély Ödön választott bizottsági tagok. Pongrácz Lajos és Vértessy László kimentették magukat. Elnöklő főispán üdvözölvén a megjelenteket, az ülést megnyitotta. Napirend előtt Szongott Edvin alispán örömmel jelentette a bizottságnak, hogy vármegyénk területén jórészt helyreállt az államvasutak polgári forgalma, tehát most már biztosítva van a közönségnek Budapesttel való gyors összeköttetése. Beszámolt azután arról, hogy a múlt héten résztvett a belügyminiszter elnöklete alatt a belügyminisztériumban tartott értekezleten, amelyen megjelent a főldmivelésügyi miniszter és elküldte képviselőjét a honvédelmi miniszter is. Az összes alispánok részvételével tartott ezen az értekezleten megvitatták az aratási, hordási és cséplési munkálatok biztosítását azzal, hogy a kormány e nagyfontosságu nemzeti ügy lebonyolításával és munkabeosztásával a közigazgatási hatóságokat bízza meg. Bár előbb erről a kérdésről másképpen határoztak, az események derékba kapták a szervezetet és most számolni kell azzal, hogy az alispánok vezetése alatt álló köz- igazgatási apparátus a főszolgabirák és a gazdasági felügyelőségek irányításával a saját erejéből bonyónadlemlékműoek, onzúgzászlúk, templomfelszerelések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktér márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel ) Nutschenbacher Ödön és Fia ( Mutschenbacher Jeo5i kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára Szekszái»d, Horthy Miklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd 5 litsa le az élet betakarítását. Az ügyről értekezletet tartott a községi jegyzőkkel is és bár kisebb-nagyobb nehézségekre számítani lehet, a munka végrehajtása biztosítva van a leventék, továbbá a nemzeti munkaszolgálathoz beosztandó személyek igénybevételével. Összefogásra hívta fel a vármegyét és arra kért mindenkit, hogy ne rekrimináljon, hanem tőle telhetŐleg segítsen é hazafias munka minél tökéletesebb módon való elvégzésében. A vármegyeházán az alispáni hivatalban éjjeli-nappali telefonszolgálat van — úgymond az alispán — és a hatóság mindenkinek a rendelkezésére áll, aki ebben az ügyben hozzá fordul. Dr Pesthy Pál megköszönve az alispán felvilágosítását, annak a kieszközlését kérte a közigazgatási bizottságtól, hogy bizonyos évjáratú katonakötelezettek katonai kiképzésre csak az őszi gazdasági munkák után hivassanak be. Döry Frigyes arra hívta fel a figyelmet, hogy gondoskodni kell a betakarodási munkákat irányitó hozzáértő vezető személyzet rendelkezésre bocsájtásáról. Báró Jeszenszky József azok előnyeiről beszélt, akik ökörfogatokkal rendelkeznek és intézkedést kért arra nézve, hogy a bevonult gazdasági alkalmazottak munkaképes hozzátartozói segítsenek az arató stb. munkánál. Báró Fiáth Tibor megköszönte az alispánnak, hogy ennek a témának a megbeszélésére alkalmat adott, majd arra hivta fel a figyelmet, hogy az arató stb. tizedet a munkásoknak minden gazda fizesse meg. Bernáth Béla a külön szerződtetett munkások felhasználásának módozatai iránt érdeklődött Vitéz Madi-Koács Imre főispán legelőbb dr Pesthy Pál és Döry Frigyes felszólalására adott megnyugtató válaszokat, majd Szongott Edvin alispán adott részletes felvilágosításokat és nagyjában vázlatosan ismertette az aratási munka végrehajtását biztosító
