Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-06-26 / 45. szám

HU. {«folyam. {akadni, 1940 foal« 26. (Szerda) 45. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám: 83 Blófl'zetósl díj: JSgéaz évre _12 pengő || Félévre— — — 6 pengő Fel elés szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetés! dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a l'SO pengő. — A hirdetés egy 60 mlUlmétar széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek EO százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. Szivünkben ünnepeltünk! Gróf Teleki Pál miniszterelnök felhivást intézett a magyar társada­lomhoz és különösképpen annak vezetőihez. — Ne ünnepeljünk — mondja a felhívás, — ne rendezzünk fogadtatásokat és banketteket, mert ezek nem méltók a mai időkhöz. A miniszterelnök ajkáról nem először hangzott el ez a figyelmez­tetés, Most mégis szükségesebbnek látta messzebb és jobban hallható szóval megismételni és meg is in­dokolni. Komolyak az idők, mondja a figyelmeztető szó. Természetes, hogy a komoly idők veszedelmeket is rejtenek magukban. A magyar közönség nyugalommal Ítéli meg az eseményeket s ez a nyugalom értékes tényezője a nemzetközi élet­nek, de egyben igen értékes a belső munka szempontjából is. A nyuga­lomra, higgadságra, a közvélemény belső békéjére és komolyságának megőrzésére feltétlenül szükség van, mert ennek elvesztése bonyodal­makba sodorhatna bennünket ki­felé és megzavarná az országépitő munka folytatását határainkon belül. A nyugalom azonban nem fajul­hat el könnyelműséggé, nem jelent­heti azt, hogy a mai súlyos időkben elbizakodottan és felületesen néz­zünk a jövő elé. Annál kevésbé, mert a nemzetközi szempontból sú­lyos eseményektől eltekintve is, igen nagy feladatok várnak a nemzetre. A mai nemzedék arra van hivatva — mondja gróf Teleki Pál miniszter- elnök felhívása —, hogy a magyar életbe uj lelket, uj erőt, uj benső- séget vigyen. Oly komoly feladatok munkálását rég nem kívánta a sors egy nemzedéktől, mint amilyeneket a mi nemzedékünktől kíván. — Le­gyünk ezekhez méltóak és hivatá­sunkra büszkék. Hogy melyek ezek a ránkváró feladatok, mindnyájan tudjuk, érez­zük: ennek a nemzedéknek kell megalapozni újra a szentistváni bi­rodalom súlyát és tekintélyét, né­peinek előrehaladását, boldogulását, gazdagodását, megerősödését. En­nek a nemzedéknek kell egységet teremteni ismét még elszakitottság- ban élő véreinkkel és olyan gazda­sági és szociális helyzeteket terem­teni, amelyek az uj élet felé haladó Európában méltó körülmények kö­zött, méltó életlehetőséget adunk a haza minden polgárának. Ezeknek a nagyszabású felada­toknak a teljesítéséhez igen komo­lyan,kell készülnünk s ezt a felké­szülést nem lehet elvégezni ünnep­ségekkel, bankettekkel és szónokla­tokkal. Az ilyen eszem-iszom költ­Az ősi Tolna vármegye szék- | házának történelmi eseményektől { megszentelt impozáns közgyűlési j terme sok jelentős aktus színhelye volt már, de soha még annyi ko­mor méltósággal, olyan impozáns egységben nem láttuk együtt a vár­megye törvényhatósági bizottságá­nak a tagjait, mint kedden délelőtt, amikor szinte egy emberként vo­nultak fel a megye parlamentjének a tagjai, hogy az osztatlan, mély­séges felháborodás és megvetés hangján tiltakozzanak az országos visszahatást keltő Hubay—Vágó-féle törvényjavaslat ellen. A közgyűlésen, melyen ott láttuk vitéz Makray La­jos és Pongrdcz Lajos országgyűlési képviselőket, gróf Apponyi Károly, báró Fiáth Tibor, báró Jeszenszky József és gróf Széchenyi Domokos felsőházi tagokat és a vármegye sok kiválóságát, vitéz Madi Kovács Imre főispán az alábbi megnyitó beszédet mondotta: Vitéz Hadi Kovács Imre föspán megnyitója Meleg szeretettel, őszinte tiszte­lettel üdvözlőm a megjelent Bizott­sági Tag urakat s mai rendkívüli közgyűlésünket, amelyet 50 nem tisztviselő Bizottsági Tag szabály­szerűen hitelesített aláírásával, az 1929. évi XXX. tc.-ben biztosított jogomnál, illetve kötelességemnél fogva hívtam össze, ezennel meg­nyitom. A hozzám érkezett kérvény, a rendkívüli közgyűlés egyetlen tár­gyának, Hubay Kálmán és Vágó Pál képviselőknek az országgyűléshez benyújtott törvényjavaslata elleni ál­lásfoglalást jelöli meg. Ezt az állásfoglalást és a demo- ralizálás elítélését az önök ilyen szép számban történt összejövetele hatalmassá és súlyossá teszi s egy­ben hű kifejezője, ékes bizonyítéka annak a felháborodásnak, amelyet az egész ország közvéleményében ségeit, bármilyen kedvesek legyenek is az összejövetelek, sokkal jobb célokra lehet fordítani, különösen ma, amikor olyan sok a nélkülöző. A díszes külsőségek ma igen gyak­ran rossz érzést kelthetnek. Kerül­| ennek a fércmunkának, ennek a beteg agy szülte torzszüleménynek nyilvánosságra hozatala kiváltott. Tek. Törvényhatósági Bizottság! Ma, amidőn a szövetséges német hadseregnek a világtörténelemben példátlanul álló dicsőséges fegyver­tényei a 20 év előtti páriskörnyéki békéket értéktelen papirrongyokká változtatták, amidőn a gyorsan pergő világesemények közepette sohasem tudhatjuk, mit hoz reánk és mit követelhet meg tőlünk a holnap, a nemzet oly felette szükséges egységét megbontani, az ezeréves magyar alkotmányt alapjaiban megtámadni, a Magyar Szent­korona minden magyar állam­polgárt egyformán átfogó és át­ölelő testébe éket vágni olyan ténykedés, mely teljes egészében kimeríti a hazaárulás kritériumát. Megbontani az egységet, mely ezt a nemzetet 9 évszázadon át képe­sítette arra, hogy a művelt nyugat védőbástyája lehetett s amely nem­zet képes volt évszázadokon át a jól kipróbált alkotmánya alapján és a Magyar Szent Korona dics­fényében csodákat művelni s amely nemzet ezek alapján egy újabb ezredévre hivatott: megbontani azt az egységét olyan bűn, amely meg­követeli, hogy előidézői a magyar közéletből örökre eltűnjenek. A hozzám eljuttatott kérelemmel kapcsolatban egy indítvány tétetett, melyet az aláíró bizottsági tagok nevében vitéz Makray Lajos biz. tag adott át nekem, mely indítvány javasolja, hogy a két képviselőnek a magyar közéletre hatékony tevé­kenysége megakadályoztassék. Fel­kérem vitéz Makray Lajos törvény­hatósági bizottsági tag urat, hogy az indítványt felolvasni és megindo­kolni szíveskedjék. A főispán nagy tettszéssel és szűnni nem akaró tapssal fogadott megnyitó beszéde után vitéz Makray jünk el tehát mindent, ami szét­választ és lássuk meg egymás baját, mert ez fogja legjobban összekap­csolni a haza minden fiát. Ezekre int bennünket gróf Teleki Pál emel­kedett szózata. Lajos országgyűlési képviselő, tol­nai prépost-plébános állott szólásra és felolvasta a maga és 50 társa alábbi határozati javaslatát: Vitéz Makray Lajos határozati javaslata: „Két országgyűlési képviselő, Hu­bay Kálmán, a nyilaskeresztes-párt elnöke és Vágó Pál, ugyanezen párt tagja, a magyar országgyűlés elé a Magyar Szent Korona területén élő népicsoportok önkormányzatáról és anyakönyvezéséről címzett törvény­javaslatot terjesztett, hogy azt a magyar országgyűlés tárgyalja. Tolna vármegye törvényhatósága f. évi junius hó 25-én tartott rend­kívüli közgyűlésén foglalkozott ez­zel a törvényjavaslattal és megálla­pította, hogy ezen javaslat felszá­molása a Szent Korona fogalmának, annak a gondolatnak, amely ezer éven át biztonsága, életformája, ereje és a jogalkotó magyar géniusz kincse volt s egyben a szétbontha- tatlan magyar egység legtökélete­sebb kifejezője és megtestesítője. Megállapítja a közgyűlés, hogy ezen javaslat teljes tagadása a ma­gyar alkotmány szellemének és alap­vető elveinek. Tagadása az össze­fogó, egyetemes, ezen nemzet tör­ténelmi létjogosultságát igazoló szentistváni, tehát nagy magyar bi­rodalmi gondolatnak és tulajdon­képpen a nemzetet brutálisan meg­csonkító trianoni gondolatnak tör- vényesitése. Szélesen kitárja a kaput a magyal állam olyannyira szükséges egysé­gét megbontani kívánó idegen tö­rekvések előtt, amelyek egyszer már szörnyű katasztrófába sodorták ezt a nemzetet s amelynek történelmi likvidálását éppen most várja a ma­gyarság bízó és reménykedő lé­lekkel. Szétforgácsolja azt az összetömö- ritett nemzeti erőt, amelyre a mos­tani döntően fontos, sok felelőssé­Egyes szám ára 12 fillér Tolna vármegye törvényhatóságának közgyűlése tiltakozott a Hubay-Vágó törvénytervezet ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom