Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-06-19 / 43. szám

XII. évfolyam. 6. szám. 1940 Junius 19. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TE1SZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE- ’ HIVATALOS LAPJA “ Felelős szerkesztő: John Sándor vtn. g. e. igazgató Szerkesztőség: Szekszftrd, Vármegyeház. Telefon: 125 SISnum Laudls és a gyümölcstermelés Furcsán hangzik a címben fel­sorolt két fogalom összekapcsoló­dása, pedig a kettő ez esetben szo­rosan összetartozik. Signum Laudist a legnagyobb magyar kitüntetések egyikét tűzik vasárnap egy magyar nagyasszony, özv. Stathmdry Sán- dorné mellére azért, mert életének egy nagy részét igen értékesen a magyar haza és annak egy sivár vidékén a mindennapi kenyérért küzdő nép javára fordította. Kicsiben kezdte, három csenevész Kiefer- körte csemetével, de fáradhatatlan munkával — a földdel az örökös Piarcot egy percig abba nem hagyva — küzdött, példát mutatott és ma 1000 holdas birtoka van és Kis­kunhalas sziki zsellér népe is jóval gazdagabb és megelégedett. A táj egyhangúságát szépen megművelt gyümölcsösök tarkítják és a ma­gyar gazda a legnagyobb odaadás­sal, a legnagyobb szakértelemmel és szaktudással kezeli a jobb meg­élhetési lehetőséget nyüjtó gyümölcs­fákat. A fogyasztó közönség pedig szívesen vásárolja a gyümölcshiá­nyos idényben az igen szép és gusztusos Kiefer-körtét. A talaj, hol e gyümöcsfajta oly szépen terem, bizony elég silány,-, de a hozzáértés, a szeretettel való kezelés sokat segít. Feltehetjük nyu­godtan a kérdést, hogy hazánk más vidékein, hol az éghajlat és a talaj, a szállítási lehetőségek stb., tehát az összes termelési tényezők meg­vannak, mért nincs kifizetődő nem­zeti és egyéni jóbblétünket biztosító gyümölcstermesztés. Nem nehéz' az okokra rámutatni: sokan vannak, akik még nem jöttek rá e fontos Termelés ág hasznára és sokan vannak, akik a kezeléssel nem so­kat törődnek, yagy nem tudják, mit kell tenniök. A földmivelésügyi minisztérium «és az illetékes -szakszervek, azok megyei, helyi szakközegei mindent megtesznek nemcsak a termelés, .’hanem az értékesítés problémái megvalósítása érdekében. Kedvez­ményes gyümőlcstelepitési akciók, gyümölcsértékesitési szövetkezet, — szilvaaszalók építése, permetező anyagok biztosítása, olcsó, de igen jó szakkönyvek kiadása, előadások és tanfolyamok tartása stb., mind a gyümölcstermelés fejlesztését és a kis emberek jobblétét igyekszik elősegíteni. Az idei időjárás bizony alaposan próbára tette gyümölcsfáinkat és sajnos a téli fagy, nyulrágás, árvíz, a túlságosan sok tavaszi csapadék következtében igen sok fa különö­sen a fiatalok, alma, körte, kajszi és őszibarack, szilva pusztult el. A tavaszi permetezéseket a sok csa­padék miatt nem lehetett pontosan és rendesen elvégezni, miért is sok­kal nagyobb gondot kell fordítani azokra a túlságosan esetleg száraz júniusi és júliusi hónapokban. — Teendőink röviden a következők: A legfontosabb munkáink egyike a zöldmetszés és a hajtásválogatás, mikor is eltávolítjuk a fölöslegesen sürü, vagy kettős hajtásokat, ugyan­csak folytatjuk a gyümölcsritkitást -és*. Későbben a gyengébb fákat, hol a sok gyümölcs, ai ágakat le­törhetné, alátámasztjuk. Most kell majd elvégezni a szamóca szaporí­tását is, ha az indák elég erősek, az ágyásokat kellőképpen kapáljuk, öntözzük és esetleg érett trágyával árnyékoljuk* A fák öntözéséről sem szabad elfelejtkeznünk. Védekezési munkáink a következők: a fák de­rekára felrakjuk a rovarfogó hullám- papír öveket és ezeket kéthetenként átvizsgáljuk, ha szárazak újra ken­jük azokat hernyóenyvvel. Levél- tetvek, körtepoloska ellen 1, pajzs­tetvek ellen 2 ezrelékes nikotin­oldattal, monilia, bábaszilva, dió fekete foltosság, szamócaragya stb. ellen Va—1%-os bordói lével vagy nyári higitásu mészkénlével perme­tezzük. Lisztharmat ellen kénporo­zunk. Az almamoly rajzását nagy figyelemmel kísérjük, arzénes per­metezőanyaggal permetezzük. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az őszibarack és egyes ké­nyesebb almafajták a bordói levet, az előzők pedig az arzénes perme­tező anyagokat nem bírják. Ezeket nyári higitásu vagy főzésnélküli mészkénlével (kaliforniai lével) kell megpermeteznünk arzén mellőzé­sével. Védekező munkák között sze­repeljen a gyümölcsös gyakori át­vizsgálása és a hullott gyümölcsnek összeszedése és megsemmisítése, ami a védekezés sikerét nagyban elősegíti. Alig pár sorban összefoglalhatók a havi védekezési teendők, amelyeket el kell végeznünk a gyümölcsös­ben, mert Kiskunhalas példáján eredményt csak abban az esetben érhetünk el. örülünk a mostani ki­tüntetésnek, de örömünk akkor lesz teljes, ha rövidesen sokan kapják meg, ha nem is külső jelben á leg­nagyobb elismerést, hanem abban a tudatban, hogy nemzetünk a gyü­mölcstermelés által is gazdagabb és vagyonosabb lesz. Hogy a tolnamegyei gyümölcs- iermelést elősegítsük, a sajtón ke­resztül is megadjuk készségesen a felvilágosítást és szaktanácsot és kérjük olvasóinkat, hogy azokat figyelemmel kisérjék. Legközelebbi számunkban részletesen tárgyaljuk a havi védekezési teendőket, így szolgálva a közérdekű célt. Hargitai Sándor gyümölcslermelési intéző dunántúli Szarvasmarhatenyésztő Egyesületek Szövetsége részéről Kelemen Ernő igazgató, a tolna­megyei m. kir. gazdasági felügyelő­ség, a törvényhatósági m. kir. állat­egészségügyi tanácsos és a Tolna­megyei Állattenyésztő Egyesület tisztviselői vettek részt. Törzskönyvi külemi bírálatok Tolnamesyében Az 1940. évi törzskönyvi külemi szarvasmarhabirálatokat a Tolna­megyei Állattenyésztő Egyesület má­jus 15 és junius 17-e közti időben tartotta meg 40 gazdaságban és 29 községben. A bírálatok során 521 darab tehén és 137 darab bika ke­rült törzskönyvi felvételre. Az elbírált állatok kondícióján erősen meglátszik még az utóbbi két évben fellépett száj- és köröm­fájás és a takarmányhiány, öröm­mel állapította meg azonban a bí­ráló bizottság, hogy a bikanevelés terén szemmel látható haladás mu­tatkozik. Különösen jól nevelik azok­ban a községekben a növendék bikákat, ahol még sohasem foglal­koztak bikaneveléssel és ahol száz százalékig megfogadták az irányító közegek tanácsait. Az idei bírálatokon kezdődött meg a 12 hónapnál idősebb bikaborjuk minősítése is. A bírálat alkalmával a bikatenyésztő gazda növendék bi­káját a bíráló bizottság megvizs­gálja és minősiti. Köztenyésztésre csak olyan bika kerülhet, melynek osztályzata a III-nál nem rosszabb. A- minősítés eredményéről a gazda bírálati lapot kap és a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség a jövőben csak olyan bikát engedé­lyez köztenyésztésre, amelyiknek a bírálati lapja megvan. A növendék­bikákat ezentúl úgy a vármegyei gazdasági felügyelőség, mint az Állattenyésztő Egyesület többizben szemléli meg, hogy a fejlődést figye­lemmel kísérhesse és megfelelő ta­nácsokkal lássa el a tenyésztőket. A tavaszi bírálatokon a m. kir. földmivelésügyi minisztérium részé­ről Kövy József m. kir. gazdasági főfelügyelő, az Országos Törzsköny­velő Bizottság részéről dr Herodek j Sándor, dr Horn Artur és dr Szent- I gály-Faur Géza titkárok, az Alsó­A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület apró hirdetései A Tolnamegyei Gazdasági Szövetkezeténél beszerezhetők: Gazdaságok üzemanyagaii Gép- és traktorolajok, kocsikenőcs, gaz dasági kenőcsOk. — Mindennemű mű trágya ; Pétisó, kálisó, szuperfoszfát, mész salétrom, kénsavas ammóniák. — Erő takarmányok. — Eternit pala, építési anyagok. Pétisó és kálisó raktárról kapható Szekszárdon, a Szövetkezet révén, Idsebb tételekben is. Kőzóp-Hidvégen eladói egy angol telivér, 4 éves, 160 cm magas, sárgahátas kanca, esetleg angol félvérrel elcserélhető. Alsó-Hidvégi gazdaságban eladó s egy pár 4 éves angol félvér kanca, egy darab 4 éves amerikai kanca, két darab Junefl amerikai csikó és egy darab vörös­tarka bika, import apa után. Csóplési SZÓn Szövetkezetünk utján jutányosán beszerezhető. Mezőgazdasági és ipari vegyianyagok: Növényvédelmi szerek, csávázó-, permetező- és porozószerek. — Pincegazdasági cik­kek: deritő-, szűrő-, savtalanitó anyagok. — Raffia nagybani elárusitása. — Radi- cicola tenyészetek mindennemű pillangós­hoz. — Manilla kévekötő zsineg. — Ta­karmánymész raktárról. Mindenféle biztosítási ügyben, mint tűz-, jég-, általános és állatbiztosítás­nál készséggel rendelkezésre áll a gazdák­nak egyesületünk biztosítási főképviselete. GAZDA HÍREK — Az Al8Ódunántuli Mezőgaz­dasági Kamara visszakapta Ön­kormányzatát. A löldmivelésügyi miniszter értesítette a Kaposvárott székelő Alsódunánti Mezőgazdasági Kamarát, hogy testületi, egyéb szer­vei és tisztviselői működésének fel­függesztését megszünteti. A Kamara igazgatói teendőinek ideiglenes el­látásával a miniszter Rajczy Géza főtitkárt bízta meg. Dr Holczwarth Ferenc miniszteri osztályfőnök az ügyek intézését már át is adta báró dr Mirbach Antal elnök és Rajczy Géza kezébe. — Sárgulás. A keszthelyi m. kir. gazdasági akadémia most végzett hallgatói e hó 16-án a hévízi Kűr- szalon összes termeiben tartották nagysikerű sárgulási táncestélyüket. A Sárgulási Bizottság elnöke báró Fiáth Géza, báró Fiáth Tibor apáti­pusztai földbirtokos, felsőházi tag­nak, a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület elnökének a fia. A sár­guló gazdászok közül megyebeliek: Diósy Lajos, Diósy Endre m. kir. gazdasági tanácsos (Szekszárd) fia és Mdrtonfai Dénes, Mdrtonfai Már­ton herei főjegyző fia.! — Szarvasmarhadijazás és ki­állítás Sz&kályban. junius hó23dnt vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a szakályi csikólegelőn a Tolna- megyei Gazdasági Egyesület a ve m. kir. Gazdasági Felügyelőséggel karöltve szarvasmarhadijazdst és ki- dllitást rendez. A díjazásra tehenek, másfél éves idősebb üszők és bikák vezethetők fel. Kitűzött dijak: hasz­nálati és dísztárgyak, érmek, ok­levelek és esetleg pénzdíjak. A bí­rálat befejezése után tárgysorsjáték lesz. Minden állatfelhajtó gazda, minden felhajtott állát után 1 sors­jegyet kap, mellyel kisebb-nagyobb tárgyakat nyerhet. Jól apportírozó német vizsla, szuka, olcsón eladő. Cima T. G. szerkesztőségnél. — Levente- és lövészkiképzés szünetelése. A m. kir. földmivelés­ügyi minisztérium az Országos Gaz­dasági Egyesülethez 129.600/194(3. VI. 1. szám alatf intézett leiratában arról adott értesítést, hogy a m. kir. honvédelmi miniszter 68.820/1940. ein. h. hiv. kig. szám alatt akként rendelkezett, hogy a rendkívüli vi­szonyokra való tekintettel a levente- és lövészkiképzést f. évi junius hó 9-ével be kell szüntetni. Junius hó 9-tól szeptember hó 1-ig tehát le­vente- és lövészkiképzés — nem I tartható. : ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom