Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-06-12 / 41. szám

\

TOLNAMEGYEI ÜJSÁ6

1940 junius 12.

dalom megsürvezésében. A kommunizmus bukása után a budapesti

IV. kar. karhatalom orvosfőnöke, majd a Tudományegyetem összes alakulatainak zászlóalj orvosfönöke volt. 1928 óta az Egységes Kisgazda. FŐldmives és Polgári Pártnak, majd a Nemzeti Egység pártjának tagja. 1931-ben Pakson egységes párti programmal 4Q00 szótöbbséggel országgyűlési képviselővé választották.

Előző parlamenti működését az

1939. évi május hó 29 én lezajlott képviselőválasztás a titkos szavalással fényesen honorálta, mert mint MÉP jelöltet 4433 szótöbbséggel képviselővé választotta. — Ezen a választáson az előző ciklusban pár hónapig képvtselősködött Tolnay-Knefély , Ödön csupán 4430 szavazatot ' kapott, mig dr vitéz Téglássy Bélára 9227 érvényes szavazat Ez valóban megérdemelt és nagyszerű elismerése volt Téglássy politikát munkásságának és választól érdekében kifejtett agilitásának.

Egész politikai működése alatt az általános politikai szempontok mellett mindig nagy Odaadással foglalkozott a magyar közegészségügyi Viszonyok, különösen pedig a falu egészségügyi Viszonyainak tanulmányozásával és igyekezett úgy a parlamentben, mint a nép között megfelelő egészségügyi rendszabályok alkotására és a megelőzés megszervezésére indítványokat tenni.

Orvosi diplomája megszerzése óta tagja az Országos Orvos Szövetségnek, valamint a Budapesti Orvosok Szövetségének, amely szövetségek munkájában élénk részt vett és igyekezett e téren is a magyar egészségügy és a magyar orvosrend érdekeit szolgálni. — Á Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete kartársai egyhangú bizalmából a szervező bizottság elnökévé választotta. Végül a Pénztári Orvosok Egyesületének is tagja, ahol szintén aktiv tevékenységet fejt ki.

, 1919 óta speciális szakműködése mellett az általános egészségügy jcérdéseivel állandóan, tüzetesen foglalkozott, kooperálva az Országos Közegészségügyi Egyesülettel, az Országos Stefánia Szövetséggel, a .Tuberkulózis Elleni Küzdelem Országos Bizottságával, az OKÉ Anti- venereás Bizottsággal, — amely szakfórumok munkásságában tevékeny részt vett. A parlamentben különösen a következő kérdésekkel foglalkozott: a szociális hygiene, tiszti orvosok szaporításának kérdése,. a rendőrorvosok ügye, vízellátás hiányosságai a falvakban, a falvak egészségtelen lakása, az Alföld egészségügyének szanálása, az Országos Stefánia Szövetség tevékenységének és az általános egészségügyi megelőzés szélesebbkörü kiterjesztése, az anya- és csecsemő- védelem fontossága, a tuberkulózis elleni küzdelem szélesebbkörü megszervezése, a nemibetegség elleni küzdelem megalapozása, iparegész* * ségügyi propaganda, egészségvédelmi munkaközösség, egészség- ügyi és szociális karitatív munkásság és végül az orvostársadalom szociális kérdései.

A szociális kérdések között különösen felkarolta a gyermekek egészségügyének gondozását, melynek kiépítését tervszerű alapokon mellőzhetetlennak ítéli, legfőképpen a szegény gyermekeknél. — Ezt meggyőződéssel munkálta, mint országgyűlési képviselő is, úgy a bizottságokban, mint a plénumban. Több törvényjavaslatnak volt előAvatatlanok és felelőtlenek

akarnak hozzányúlni az Ősi magyar alkotmányhoz. A képviselőház elé terjesztett »nemzetiségi törvényjavaslat“, amely az egyik nyilas párt két vezetőjének elmeszüleménye, semmi egyebet nem óhajt, csupán azt, hogy Magyarországot népcsoportokra bontsák szét, a magyar állam egységét szüntessék meg, a^ nemzetiségeknek jogok helyett kiváltságokat adjanak és hogy szerte az országban valóságos nemzetiségi kiskirályok a magyar állam minden hatalmi eszközével felruházva és jogszabályalkotási joggal a kezükben basák módjára uralkodjanak.

ázakértők szerint kerülbelül eny- nyit jelentene a nyilasjavaslat, ha egyáltalán meg lehetne valósítani. Érthető, hogy a magyar társadalom minden rétege nemzetiségre, társadalmi osztályra és pártpolitikai álláspontra való tekintet nélkül, egyöntetűen felháborodott és á magyar sajtó „a nemzet ellen irányuló merényletről“ ir. Igen jellemző, hogy a Józanabb megítélésű nyilasok körében is megütközést keltett ez a törvényjavaslat s most egyes nyilasfrakciók sietnek megtagadni a közösséget azokkal, akik ezt a képtelen jogi fércművet előterjesztették.

A tiltakozás és a felháborodott visszautasítás azonban nem állott meg a sajtó hasábjainál. Az ország társadalmi szervezetei, egyesületei, egyszóval minden olyan közösség, amely hazafiasán érző és gondolkodó magyarokat tömörít, — acélfalként sorakoznak fel, hogy megvédjék ősi alkotmányunkat, hazánk lelki és politikai épségét a műkedvelők avatatlan és felelőtlen mesterkedéseivel szemben. A magyar társadalom felzúdulása és megmozdulása egészen páratlan méretekben bontakozik ki. Tudjuk jól, hogy miért. — Ha valaki megfeledkezett volna már arról, hogy Magyar- országon 1918-ban egy nemzetgyilkos forradalom zajlott le, annak emlékezetébe idézzük, hogy az őszirózsás forradalom nemzetiségi tervei pontosan azon a vonalon mozogtak, mint a mostani Hubay-Vágóféle javaslat. Csupán az a különbség köztük, hogy az októbristák nem akarták ennyire részekre taglalni a magyarságot...

Nemcsak hazafias hangulat kérdése tehát az, hogy felemeljük tiltakozó szavunkat e képtelen és ostoba tervezet ellen. Kötelessége ma minden magyar embernek, hogy csatlakozzék ahhoz az egyetlen lehetséges és becsületes magyar állásponthoz, amely a nemzet egységét jelenti. Megnyugodva látjuk, hogy e körül nem is lesz hiba. A

magyar nép sem erkölcseiben, sem politikai ítélőképességében nem rokkant meg, hanem tudatában van annak, hogy mivel tartozik a nemzet méltóságának. Ne számítson tehát senki arra, hogy álszent szóbeszéddel és szemforgató hamissággal még egyszer meg lehet bennünket téveszteni Ne gondolja a politikai törtetés, hogy a korszellem ürügye alatt olyan dugárut csempészhet a magyar törvénykönyvbe, mely ennek az országnak a halálát jelentené 1

Európa emberemlékezet óta legnehezebb óráit éli. Nemzetek pusztulnak el, uj határok támadnak s egy régi és igazságtalan világrendet igekszik megtörni a feltörekvő nemzetek ereje. Ebben a háborús Európában csak akkor fogunk fennmaradni, ha teljes egységben és egyetértésben munkálkodunk a magyar jövőért, akár fegyverrel, akár szerszámmal kell azt kiharcolni.— A nyilasjavaslat azonban a nemzet egységét akarja szétbontani. Vagy a tudatlanság, vagy pedig a gonoszság sugalmazta tehát ezt a torz elgondolás!, ügy hat ez a pokoli tréfa a történelem mostani magasztos pillanataiban, mint a nemzet legnagyobb értékével kalmárkodó kufárok hangoskodása a templomban. Mi templomnak tekintjük a magyar nép lelkét s nem engedhetjük meg, hogy akár annak előcsarnokába is kufárok férkőzzenek be l

TELEFON: 143

VILAflMOZI

Igazgató: KRENNEB JÓZSEF

Az elfiadások kezdete: bétkBzaapakoo: V*7 és 9 órakor,

vasár- és Insepaap : i, 5, 7 és 9 órakor

Hétfőn délután megtörtént, a világ egyik része tulfeszfilt ide gekkel, másik része — Magyar- ország is — az olasz nép vezetésébe vetett teljes bizalommal várt: Olaszország belépett a háborúba. A hadüzenetet Ciano külügyminiszter közölte az angol és francia követekkel, mig Róma és Olaszország népével maga a Duce, Mussolini tudatta ezt a világtörténelmi eseményt a római Vénezia palota erkélyéről elhangzott alábbi beszéddel:

Harcosok I A forradalom fekete- ingesei! Olasz férfiak és nők! Halljátok 1 ütött az óra, amelyet a végzet jelölt ki hazánknak 1 A visszavonhatatlan elhatározások órája f Á hadüzenetet már átadtuk Nagybritannia és Franciaország nagyköveteinek. (Le velük 1 — kiáltja a tömeg.) Felvesszük a küzdelmet a nyugati reakciós és plutokrata demokráciák ellen, amelyek minden eszközzel akadályozták az olasz jiép menetelését és amelyek alattomos eszközökkel rátörtek az olasz nép létére is.

A mi lelkiismeretünk teljesen nyugodt. Az egész világ tanúja annak, hogy Olaszország minden emberit megtett, hogy elkerüljük azt a vihart, amely Európát pusztítja. Minden hiábavaló volt. Elég lett volna felülvizsgálni a békeszerződéseket és alkalmazni azokat a •nemzetek megváltozott körülményeihez. — Elég lett volna felhagyni a franciák politikájával, amely főleg azoknak vált végzetévé, akik azokat elfogadták. Elég lett volna nem visszautasítani azt a javaslatot, amelyet a Führer október 6-án terjesztett elő, miután befejezte a lengyelországi hadjáratot (Hitleri Hitleri — zúgja a tömeg.) Mindez most már a múlté. Ha mi el vaSzerdáa, jűnins 12. Csütörtökön, Jnnins 13, Hans Albers ’és Charlotte Sussa

főszereplésére!:

Canllofta hőse

Kalandok Kanada vad vidékein VilághiraAé

adója a bizottságokban s mindig | megtalálta a lehetőséget arra, hogy a gyermekek gondozását nemzeti [ szempontból a kormányzatban el- i mélyítse előadói beszédei által. De } a parlament nyílt színén mondott '

beszédeiből is megállapítható, hogy a szociális biztosításokat élvező munkásság és a gyermekek egészségügyének rendszeres gondozása szivéhez van nőve s annak szolgálata nemes ambíciója.

Olaszország hadat üzent Angliának és Franciaországnak

I gyünk szánva arra, hogy szembe• nézünk a háború minden kockázatával és áldozatával, ez annyit jelent, hogy Olaszország becsülete, érdekei és jövője ezt vaskényszerüség- gel követelik, miután egy nagy nép csak akkor lehet nagy, ha kész a legnagyobb áldozatokra is. — Most megragadjuk a fegyvereket, hogy teljessé tegyük szárazföldi területünket és tengeri határainkat. Őzét kell hogy törjük azokat a katonai és területi bilincseket, amelyek reánk nehezednek, minthogy egy 45 milliós nép csak akkor szabad, ha szabad égre néz. Ez az óriási küzdelem természetes fejleménye a mi forradalmunknak és ez a szegény és szapora népnek küzdelme a terméketlen és a világ javai fölött monopóliumot gyakorló demokráciák ellen. Ez a küzdelem a fiatal népek hárca az öreg népek ellen, az uj század küzdelme a régi ellen. . — Most, hogy a kocka el van vetve, ünnepélyesen kijelentem, hogy Olaszországnak nincs szándékában más népeket is belevinni á viszályba, melyek szárazföldőn vagy a tengeren velünk határosak. (Helyes I Helyes! — tör fel a kiáltás a tömegből.) Svájc, Jugoszlávia, Görögország,' Törökország és Egyiptom vegye tudomásul e szavainkat, ame* Jyeket a tények is meg fognak erősíteni.

Berlinben azt mondottam, hogy a fasiszta Olaszorság a végsőkig elmegy a barátjaival. (A tömeg itt lelkesen kiabálta: Hitler! Hitler!) Ezt eddig is megtettük és ezután is meg fogjuk tenni.

. A mostani nagy események elő« estéjén gondolatunk a király és császár őfelsége felé fordul, aki mindig hű tolmácsolója volt a haza lelkének és üdvözöljük a Führer! és a nagy szövetséges Németország népét. (Viharos éljenzés.)

A proletár és fasiszta Olaszország talpon áll és épp olyan egységes, mint Németország. A jelszó most egy határozott, mindenki számára érvényesülő és a lelkeket az Alpoktól egészen az Indiai Óceánig felgyújtó szó: Győzni 1 (Viharos éljenzés.) És győzni fogunk! (Viharos éljenzés.) Győzni fogunk és Jiosszu, igazságos béke korszaka fog köszönteni Olaszországra, Európára és az egész világra! Az olasz nép most meg fogja mutatni szívósságát, lelkét és bátorságát!

A Duce szavait a tömeg leírhatatlan lelkesedéssel fogadta. (MTI.}