Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-01-20 / 5. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1940 január 20. A szekszárdi gimnázium vftadélutánla Ismét kimagasló pedagógiai ese­ménye volt Szekszárdnak a gimná­zium január hó 14-i vitadélutánja, melyet a vármegyeháza nagytermé­ben tartottak meg. Ez az iskola a szülői vitadélutánok életrehivásával célszerű és elmés parlamentet te­remtett, amelyben a szülők és ne­velők a nevelés nagy kérdéseiről kibeszélhetik magukat, tisztázhatják a nehezebb problémákat. A vita­délutánt megyei jelentőségűvé tette az, hogy azon a bonyhádi gimná­zium tanári testületé is képviseltette magát Demiány Ervin igazgató ve­zetésével, vitéz Zerinváry János és Kunszt Henrik tanárokból álló kül­döttségével. A rendezőség az idén is többet adott az eszmecserénél. Kivételes zenei élményhez is juttatta a meg­jelenteket, amikor biztosította a fiatal és nagyra hivatott hegedűművész­nek, Varga Tibornak szereplését. A műsort Borbás István VIII. o. tanulónak pompás szavalata vezette be, aki Szabó Lőrinc: „Ima a gyer­mekért** című versét adta elő. — Ezután Faludi Ferenc igazgató üd­vözölte a megjelenteket» Varga Tibor hegedűművészt és P. Szedő Margit zongoraművész, zenetanár­nőt — és megjelölte a vitadélután célját. A zenei mősor két nagyobb száma: Händel G. F.: Sonata és Dohnányi: Ruralia Hungarica indí­totta el a délután élménysorozatát. A fiatal muzsikus az előbbiben nagyvonalú művészetének nemes tisztaságát és közvetlenségét érez­tette, míg utóbbiban önkényes és kiforrott technikai készültségéről tett tanúságot. A tomboló tapsvihar után meg­indult a pedagógiai vita. Ezt dr Oaal Dezső kir. ügyészségi elnök nyitotta meg. A mai komoly idők két idő­szerű kérdését vetette fel. Az egyik: „Hogyan szervezkedjenek a szek­szárdi szülök arra az esetre, ha az iskola munkája egy netáni háborús konfliktus következtében hosszabb időre lehetetlenné válnék ?* — A másik.: „Tennivalónk a hazafias nevelés ügyében“. Az előadó a két kérdésről összefoglaló rövid és — kristálytiszta okfejtésű előadói elő­terjesztést tett. ki első kérdést sürgetően idő­szerűvé teszi a bizonytalan világ- helyzet. Kérdés, vájjon belenyugod- hatik-e a szülői társadalom abba, hogy az esetleges hosszú szünet alatt minden szellemi vezetés nél­kül szinte vadul nőjenek fel gyer­mekei. Biztosítani kell a tanítás és a nevelés munkáját. Több eset kép­zelhető el, amelyekre fel kell ké­szülni. Megtörténhetik, hogy csupán az iskola épületét kell más célra igénybe venni, de a most folyó háború alapján elképzelhető az is, hogy a gyermekeket a vidékre kell szétküldeni. Az első esetben egy decentralizált tanítási eljárással le­het megoldásra találni, a második esetben a szülők a tanári testület­től valami más megoldást várnak. Ennek a kérdésnek részletes meg­vitatására bizottság megalakítását javasolja. A hazafias nevelés legszentebb nevelői feladatunk. A cél legyen: olyan jellem kinevelése, melyben a talpig férfi vonásai mellett sajátos vonások is vannak: magyarság­öntudat, reálpolitikai érzék, szociá­lis érzék és az összetartozásnak az egységnek az érzése. Fontos feladat a nemzetiségeknek különféle el­járások megtalálásával a nemzethez való közelebb hozása a kölcsönös szeretet szellemében. A nagy tetszéssel fogadott elő­adói előterjesztés körül komoly és élénk érdeklődést keltő vita indult meg. Dr vitéz Bogddndy György tiszti főorvos szerint az életnek új köve­telményei vannak az iskolával szem­ben. Ma nemcsak a tudás számít, hanem az életrevalóság is. Az is­kolának ehhez alkalmazkodnia kell. A nemzetiségi kérdés ügyében le­szögezi, hogy nálunk kisebbség nincs. Itt mindenkinek egyenlőek a jogai és a kötelességei. Ezt a meggyőződést kell kiérlelnünk nem magyar ajkú testvéreink lelkében is. Annak a magyarsághoz való köze­lebb hozását előmozdíthatja az is­kola is különféle jutalmakkal azok részére, akik jól megtanulják a magyar nyelvet. Bereznay István megyei árvaszéki elnök-helyettes fontosnak tartja az utánpótlás érdekében, hogy a fiatal­ság az iskola padjaiban maradjon az esetleges háború kitörése idején is. Mindent meg kell tenni ennek érdekében, ha szükséges, még a tanárok felmentésével is. A nemzeti­ségi kérdésről vallott felfogása az, hogy erről minél kevesebbet keli beszélni, de annál többet Szent István ezellemében tenni. Vitéz Vendel István polgármester elsősorban a magyar anyákhoz for­dul, mert a hazafias nevelés oroszlán- részét ők végzik; a tanár az ő mun­kájukat teljesíti ki. A felső osztá­lyosok számára minden körülmé­nyek között biztosítani kell az is­kolai tanítást, még a válságos idők­ben is, mert „a gyorsforralón nevelt ember terhére van a társadalomnak“. A város vezetősége a netán ránk következő nehéz időkben is szív­ügyének fogja tekinteni az ifjúság nevelését és annak lehetővé tétele érdekében mindent el fog követni. A rendkívül érdekes eszmecserébe még többen is belekapcsolódtak volna, azonban az idő rövidségére való tekintettel az értekezletet vezető elnök Faludi Ferenc igazgatónak adta át a szót, aki az iskola szem­pontjából világította meg a két kérdést. A gyermekeknek a háborús idők­ben, az iskola munkájának esetle­ges megbénulása idején való taní­tása már nem iskolai ügy ugyan, de az iskola természetesen a leg­nagyobb áldozatkészséggel ajánlja fel szolgálatait a szülői háznak. Csatlakozik az előadó felfogásához a decentralizált elhelyezésre vonat­kozólag. A város kiürítése esetén Dp Isgum Ádám fatermelő tűzifa- és széntelepe Szekszárdon, a vasútállomással szemben. Tel. 172. a-- :x — . ■ IP fiWMMan Dorogi darabos és tojás szén. 3 Száraz puha és kemény tűzifa, ölben és aprítva. is talál módot a tanítás folytatására a diárum-rendszer útján. A tanulók irásbelileg érintkeznének tanáraik­kal, beküldenék kidolgozott felada­taikat és Írásban kapnák meg a további utasításokat, vagy kétsé­geikre a felvilágosításokat. Szüksé­gesnek tartja és elfogadja a vita­rendező kir. ügyészségi elnöknek azt az előterjesztését, hogy a részlet- kérdések megbeszélése és tervezet megalkotására bizottság küldessék ki. A hazafias nevelés ügyében sok tennivaló volna. Csak az égetően sürgőseket kívánja érinteni, mert a részletes megbeszélésre valóságos ,szülök iskoláját“ kellene szervezni minőt a fővárosban tartanak a leg­kiválóbb szakértők bevonásával. Első feladata és tennivalója a szülőnek, hogy tisztában legyen a hazafias nevelés fogalmával és cél­jával. A szülő sokszor vét a haza­fias nevelés ellen, mert nem is gon­dolja, hogy tette ellenkezik a haza- fisággal. Röviden kifejti a hazafias nevelés fogalmát, a hazafias neve­lés célját. Rendkívül sürgős hazafias nevelői feladatnak tartja a magyar tehetség­védelmet. Kívánatos volna, hogy minden iskola szervezze meg mi­előbb legalább hatókörén belül a tehetséges, de szegény tanulók tá­mogatására a társadalmi akciót. A város polgármesteréhez fordul, aki egyben a gimnáziumi öregdiakszö- vetségnek is elnöke és a közel­jövőben bemutatandó tervezet ügyé­ben támogatását kéri. Helyi jelentősége miatt is rend­kívül horderejűnek tartja, hogy a társadalom azonos és helyes állás­pontot foglaljon el a nemzeti kér­désben. Itt főkép a német nemzeti­ségről van szó. Megállapítja saját tapasztalataiból, hogy németajkú testvéreink nagy többségükben a magyar hazához hűek. A magyar társadálomnak azonban magának is segíteni kell ezt az elemet hű­ségének megtartásában, megvédé­sében és a magyarság és németség egységének biztosításában. Több mód kínálkozik erre. Ilyenek: az iskolai kiscserkészmozgalomnak a nemzetiségi iskolákra való kiter­jesztése, a központi iskolai dalos­ünnepek szervezése, az iskolai sport­versenyek rendszeresítése, a gyer­mekeknek nyaraltatási akciókba való bevonása, a cseregyerekakció újbóli elterjesztése stb. Nem köz- igazgatási rendeletekkel, — hanem apró, egyszerű, de annál biztosabb eszközökkel kell a régi testvériség! érzést megerősíteni és továbbra is biztosítani. Dr Gaal Dezső vitavezető össze­foglalja az elhangzottakat, majd javaslatára a jelenlevő szülők a vi­tában felszólalókat, mint bizottságot, küldik ki a kérdések gyakorlati megvalósítására. Ezután ismét Varga Tibor zene­számai következtek. Kodály Adagio- jában és Pergolese Sicilienne-jébea a végtelen finomságok és mélyen- szántó felfogás mellett zengő tónu­sának tisztasága érvényesült. Kreisler Schöne Rozmarin-jában a könnyed és fölényes staccatók és piccatók bilincselték le a hallgatókat. Paga­nini Boszorkánytánca alatt viszont éreztük a kettősfogások, a kettős flageolettek, a balkéz pizzicatók káprázatos és démonikusan lenyű­göző légkörét, amelyet csak vérbeli és kivételes képességű művész te­remthet meg, A közönség a külön­leges élményt szűnni nem akard tapssal jutalmazta, melynek ered­ményeképpen ráadásul Paganini i XIII. Capricess-ét hallottuk tökéle­tes előadásban. Varga Tibor játéka sokáig emlékezetes marad Szék- szárd közönsége előtt és szeretnök remélni, hogy rövidesen alkalmunk lesz ismételten gyönyörködni dr Heckenast győri bencés tanár fel­fedezettjének játékában. A kíséretet P. Szedő Margit zon­goraművésznő látta el diskréten mű­vészi hozzáértéssel. A gazdag és érdekes délután az igazgató köszönő szavaival ért véget. Mintha varázsütésre történt volna, Budapest, mely arról volt hires, hogy az évben alig három-négy művészeti kiállítás színhelye, most hirtelen a „kiállítások városa" lett. Budapesten újabban mindenki a magyar művészekért rajong. Nagy­szabású akciók indulnak meg, sőt válnak valósággá a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban, de számos egyéb tárlaton is. Általános feltűnést keltett az a két magyar képkiállitás, amelyet a Nemzeti Szalon rendezett az általa hirdetett kiállilássorozata keretében. Az első kiállítást „magyar tdjaku, a most nyitvaállót „magyar váró- sok“ néven hirdették meg. Újszerű volt ezekben á kiállításokban, hogy azokat a rendezők egy eddig ilyen tárlatoknál kevéssé ismert szem­pont szerint válogatták össze. Arra helyezték ugyanis a súlyt, hogy a bemutatott képanyag egyben idegen- forgalmi szempontból is érdekes, a közönséget a magyar tájak, a magyar városok felkeresésére kész­tető legyen. A Budapesten most sorozatosan tartott és a közeli napokban még megnyíló művészeti kiállításokat ál­talában egy szempont fogja össze. Hozzá kívánnak járulni munkájuk­kal a most már csak február 29-ig tartó „Budapest télen“ akció sike­réhez. Gazdagítani kívánják Buda­pest téli szempontjának program­ját, vonzóvá teeni a fővárost, hogy Hadlemlekmavek. orszóízószlóK, templomfelszerelések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár i márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Hutschenbacher Ödön és Fia ( Mutschenbacher Jenő) kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára Szekszárd, Horthy Miklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd 5 Kiállítások és tárlatok sikere a téli Budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom