Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-05-29 / 37. szám
legeltetési társulat közfii a mőcsényi legeltetési társulat érte el a legmagasabb pontszámot, vagyis 92-őt, •mivel azonban a társulatnak ön- kormányzata fel van függesztve, az «lért eredmény Szieb András miniszteri biztos, szekszárdi lakosnak •köszönhető, amiért nevezettet versenyen kívül ezen kiválóan eredményes működéséért a döntőbizottság elismerő oklevéllel tüntette ki. A Országos Legelőversenyben Tolna megyéből résztvett többi érdekeltségek pontszámok szerint a következő helyezést nyerték vármegyénkben: 1. Mőcsény 92, 2. Kisdorog 72, 3. Belac 71, 4. Fadd 70, 5. Kisvejke 68, 6. Cikó 68, 7. Máza 68, 8. Bölcske 64, 9. Gerjen *63, 10. Kéty 63, .11. Lengyel 61, 12. Madocsa 61, 13. Németkér 58, 14. Grábóc 55, 15. Bedeg 54 pontszámmal, mely sorrendet a verseny < döntőbizottsága mint legelőversenyeredményt jelentett ki és a versenyzőket a következőképpen jutalmazta: •3. helyezett versenyenkivfili, II. és III. 1940 május 29. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG helyezett ezüst oklevél és Tolna vármegye ajándéka (az u. n. sózó és dörzsölő vasduc). A többi helyezett elismerő oklevél. Ezen jutalmakat a Tolna vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség valamelyik versenyző községben rendezendő u. n. Zöldmező-Nap keretében ünnepélyesen fogja a jutalomban részesítettek között szétosztani. Felhívjuk a többi nagykiterjedésü, de elhanyagolt legelővel és emiatt csenevész, a mai korba nem illő, igen gyenge erőbeli állapotban lévő, satnya szarvasmarhákkal rendelkező magyar községek legeltetési társu-' tatainak a figyelmét, hogy tegyék magukévá fenti eredményeket. Javítsák fel, füvesítsék be újból legelőiket, amit ezen versenyben részt- vettek egytől-egyig megtettek — és igyekezzenek elmaradottságukból kivetkőzve a Magyarok Istene segítségével hazájuk, községük és saját- magúk érdekében a mai korral haladni. Az utakon az árvíz okozta károk helyreállítása A törvényhatósági bizottság a vármegye kezelésében levő utakon 3iz árvizokozta károk helyreállításával felmerülő költségek biztosítására és egyéb előre nem látott kiadások fedezésére készített pótköltségvetést 436 520 pengő szükséglettel és azt egyhangúlag elfogadta. A pótköltségvetés fedezetének biztosításához az 1940 évi közúti költségvetés VIII. kiadási rovata alatt felvett 37.000 pengőből 17.000 pengőnek, a III. kiadási rovaton fedőanyag beszerzésre előirányzott ösz- szegnél elért 70.000 pengő megtakarításnak, IV. kiadási rovat 1. sorszáma alatt a nagykónyi bekötő útépítésre felvett. 210.000 pengőből 136 520 pengőnek, a 2. sorszám alatt a grábóci bekötő ut céljaira "felvett 80 000 pengőnek, a 3. sorszám alatt a fürgedi bekötő utépi- lésre felvett 110.000 pengőnek, 4. sorszám alatt a szedres—kajdacsi közdűlő ut kiépitésére felvett 23.000 pengőnek teljes mértékben való igénybevételét engedélyezte. A IV. kiadási rovat I. sorszáma alatt a nagykónyi bekötőút kiépitésére engedélyezett 210.000 pengőből 136.520 pengő igénybevétele után fennmaradó 73.480 pengőt, ennek az útépítésnek részbeni kivitelére fordítja. Elhatározta, hogy az árvizokozta károk helyreállítási költségeihez a im kir. kereskedelemügyi és közlekedésügyi miniszter által kilátásba helyezett, öt esztendő alatt kamatmentesen visszafizetendő állami kölcsönt legfeljebb 308.000 pengő erejéig igénybe veszi, a kölcsön szolgáltatásáról 1941. évtől kezdődőleg közüti költségvetésében gondoskodik és felhatalmazza az alispánt a kölcsön felvételére. Kimondta a törvényhatósági bi- .-^ottság,,hogy az árvizokozta károk Jhelyreállitási költségeire nyújtandó állami kölcsönt teljes egészében a pótköltségvetés szükségleteinek fedezésére fordítja és a kölcsön igény- bevétele után a pótköltségvetés fedezeti részénél mutatkozó hiány kiküszöbölésére az 1940. évi közúti költségvetés VIII. kiadási rovatából igénybe veendő 17.000 pengő, a III/4. kiadási rovat alatt elért 70 000 ; pengő megtakarítás felhasználásán kívül a IV. kiadási rovat alatt felvett útépítési költségeket a következő sorrendben veszi'igénybe : 1. -a fürgedi bekötő útépítés 110.000 Ipengőt, 2. a grábóci bekötő útépítés 8Ó.000 pengőt, 3 a szedres— kajdacsi útépítés 20 000 pengőt kitevő hitelét, 4. a nagykónyi bekötő útépítés 210.000 pengős hiteléből a még hiányzó összeget. Végül kimondja, hogy az 1940. évi közúti költségvetés IV. kiadási rovata alatt előirányzott útépítéseket a szerint, amint azoknak költségei a nyújtandó állami kölcsön folytán a pótköltségvetés fedezetének céljaira való igénybevétel alól mentesíthetők lesznek, a következő sorrendben kívánja végrehajtani: 1. a nagykónyi bekötő útépítést, 2. a szedres—kajdacsi bekötő útépítést, 3. a grábóci bekötő útépítést, 4. a fürgedi bekötő útépítést. Az 1940. évben kivitelre nem kerülhető útépítésekről 1941. évi közúti költség- vetésben fog gondoskodni. Az 1940. évre előirányzott bekötő utépitépitések közül különös jelentősége van a nagykónyi bekötő útépítésnek, minthogy Nagykónyi község az úthálózatba bekötve még nincs. A grábóci- utépités, az úthálózatba már bekötött Grábóc községnek a körjegyzőségi székhellyel való összeköttetését biztosítaná, — a fürgedi bekötő utépités, valamint a szedres—kajdacsi utépités pedig csak a későbbi években történő tovább folytatás után eredményezné az úthálózatba való bekötést, nyilvánvaló tehát, hogy az adott helyzetben az 1940. évre előirányzott bekötő útépítéseknek, a nagykónyi utépités kivételével, 1941. évre történő elodázása a közérdekre nézve különösebb sérelmet ném jelentene. Ennek felismerésétől vezéreltetve mondjtta ki a törvényhatósági bizottság a grábóci, a fürgedi és a szedres —kajdacsi bekötő útépítések hiteleinek teljes mérvű, a nagykónyi Utépités hiteléből pedig részöszszegnek a pótköltségvetés céljaira forditását. A juttatandó állami kölcsönnek a pótköltségvetés fedezetére történő felhasználása esetén az 1940 évre előirányzatt útépítések hiteleinek tel* jesmérvü igénybevétele mellőzhetővé válik és ezért meghatározták azt a sorrendet, amelyben a .folyó évre előirányzott útépítéseket végrehajtani óhajtják. Ebbe a sorrendbe a fürgedi bekötő útépítést utolsó helyre azért osztottuk be, mert ezt az útépítést megelőző helyszíni tárgyaláson az eredetileg tervezett vonal- vezetéssel szemben olyan alapos műszaki aggályok merültek fel, amelyek más vonalvezetés tervezését tették szükségessé és igy ennek az útépítésnek a folyó évben való befejezésére amugysem kerülhetne sor. Legyünk készen... Cikkáznak a villámok körülöttünk és menydörög a politikai égbolt a világ minden tája felöl. Nem tudjuk, nem is sejthetjük, a »villámháboruk« e rémes korszakában, hogy mikor, honnét zúdul reánk egy rohanó fer- geteg Lehet, hogy elkerül bennünket, de lehet, hogy reánk szakad. Legyünk tehát készen minden eshetőségre. Szervezkedjünk, készülőd - jünk gyorsan, erélyesen, hogy meglepetés ne érjen. Hogy mit tesz a minden eshetőségre való felkészültség: megmutatta a világ ma legkiválóbb katonanemzete: a német. Meg vagyok győződve róla, hogy a mi dicső hadseregünk, nemzetünk büszkesége, mindnyájunk reménye: honvédségünk, teljesen készen áll, de nem igy a polgári lakosság s különösen nem a falu népe. Csak akkor hisz ez a nép, amikor már bekövetkezett a baj, a veszély s akkor — sajnos — hamar elveszti a fejét, a megbízhatatlan elemek pedig akkor lesznek kilengésekre hajlamossá. Ezt kell megelőzni, ennek kell eléje vágni l E sorok írójának lakóhelyén már megtörténtek a légoltalmi oktatások s azok bizonyos irányú megnyug- tató hatása — hála Istennek — már mutatkozik is. De talán még nem történt intézkedés az iránt, hogy általános mozgósítás (vagy ostrom- állapot) esetén, a midőn a m. kir. csendőrségnek és a rendőrségnek is be kell vonulnia, kik és hogyan fogják ellátni a közbiztonsági és közrendészeti szolgálatot. Az 1914—1918 i világháború és az azt követő forradalom tanulságain okulva, nagyon sürgős volna az úgynevezett »polgárőrség« megszervezése, a falvak és városok erre alkalmas nem katonaköteles és feltétlenül megbízható férfilakosságának kiválasztottjaiból. Ennek megszervezése azonban igen nagy óvatosságot és alapos körültekintést igényel. Itt a főszerepet városokban a polgármestereknek, falvakban pedig a községi jegyzőknek kell vinnie, mert csak ők, kizárólag csakis ők tudják azt, ki a megbízható úgy politikailag, mint erkölcsileg. Mivel azonban a községi jegyzők munkával már úgyis túlon-túl vannak terhelve, sőt sokan már a teljes idegösszeroppanás előtt állanak, ami márcsak azért is nagy baj, mert egy esetleges mozgósítás esetén pihent agyú, nyugodt idegzetű, kiegyensúlyozott jegyzőkre van szükség, tekintettel arra, hogy a mozgósítás sokoldalú és szövevényes közigazgatási teendőit ők hajtják végre és hogy ezen igen nehéz és rendkívül felelősségteljes teendők kifogástalan ellátása elsőrendű katonai érdek, amit megmutatott az 1914—1918 as világháború, amikor is a mozgósításnak az akkori idők viszonyaihoz mért gyors és előírásos végrehajtása jórészt csakis a községi jegyzőknek volt köszönhető (egy akkori legfelsőbb köszönet és elismerés tanúsága szerint is). E sorok Írója, mint egy 43 és fél évi szolgálat után saját kérelmére nyugdíjazott öregjegyző, azt ajánlja, hogy a nyugdíj as öregjegyzőket vonják bele a polgárőrség megszervezésének munkálataiba, hívják össze őket, hallgassák meg őket, vegyék figyelembe nagy (egyéni) emberismeretüket, sok évi és különösen világháborús tapasztalatokon alapuló tudásukat. Mi pedig — kedves öreg kartársaim — ajánljuk fel ingyen, minden ellenszolgáltatás nélkül, bizonyára értékes szolgálatainkat hazánknak, a magyar államnak, amely elég tisztességes megélhetésünkről nyugdi* junk utján úgyis gondoskodik. De necsak a polgárőrség megszervezésénél működjünk közre, hanem ha elviszik drága véreinket, szeretett fiatal kartársainkat, üljünk be helyettük készségesen a jegyzői irodába és dolgozzunk ismét odaadással és szeretettel úgy, ahogy azt öreg, rokkant szervezetünk csak bírja, az falu népéért és édes hazánkért. Ismétlem: ne kérjünk, de ne is fogadjunk el ezért külön díjazást. Meglássátok: megáld érte minket a magyarok Istene. Egy nyugdíjas öregjegyző. I TELEFON: 143 Értesítjük a “• közönséget, hogy a nyári bilBSIIIHB időszakban hétköznapokon az előadások kezdete fél 7 és 9 óra "W 0ILÁ6Szerdái, májú 29. Csütörtökön, májú 30. H0ZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Csak 16 éven felüliek részére! AvSIőperesleány Az előadások kezdete: hétköznap okon: V,7 és 9 órakor, vasár- és iaaepaap: 3, S, 7 és 0 órakor Vígjáték Főszereplők: Merle Oberon; és Lnarence Olivier Yilághiradó Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér. BArbaadö Tolnán a modernizált üunaszűllodo felszereléssel. Érdeklfidés Magyar József takaréki igazgatónál, Tolnán. 272 Meghivó. A Gyümölcstermelők Országos Egyesülete Tolnamegyei Fiókja, — május hó 25-én, határozatképtelenség esetén junius hó 1-én délelőtt 10 órakor, a vármegyeház kistermében rendes közgyűlést tart, melyre a tagokat az alapszabályok 16. §-a értelmében tisztelettel meghívjuk. * 1 2 3 4 * 1 * * 4 Tárgysorozat: 1. Évi beszámoló. 2. Költségvetés tárgyalása. 3. Hargitai Sándor intéző megbízatása. 4. Esetleges indítványok. Szekszárd, 1940 május 20. vitéz.Vendel István 274 polgármester, flgyv. elnök.
