Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-05-18 / 35. szám
nil. tolóban. 35. utol. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG HIWllWir<tWTKftrK71BB MUMgTUMft rFBFSZTéNYPOIJTIKAI tXTiBSAPALMI LÁP Siehnflrti, 1MO múlna 1». -fwttol* Szerkesztőség ia kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épüleíében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre — 12 pengő || Félévre----------6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlla 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi htr, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti 1. Az adóemelés Az államháztartás szükségleteinek a világeseményekkel kapcsolatos megnagyobbodásával, a magyar hadsereg fokozatos korszerű kiépítésével kapcsolatosan a kormánynak akként kellett intézkednie, hogy a közvetett adók Jelentékeny részét némileg felemelje. A múlt héten erről megjelent kormányrendelet az általános forgalmiadó kulcsát 3 százalékról 4-re emelte és ugyanilyen arányban növekednek az adóvált- s'ágok kulcsai is, viszont a vidéki lakosságot kevésbé érintő értékpapír forgalmi adó és fényüzési forgalmi adó kulcsa ezt némileg meghaladó mértékben. Változatlan marad, tehát nem emelkedik a lisztforgalmi adó, a hús (zsír) és a cukor forgalmi adója. A fogyasztási adók közül az ásványolajtermékek, a sör, a villanylámpák, az elektroncsövek, a szivarkapapir és szivarka- hüvely, valamint az ecetsav adója, illetőleg kincstári részesedése emelkedik különböző mértékben, a nyersanyaggazdálkodási szempontok figyelembe vételével. A fogyasztási adók közül nem emelkedik a cukor, a margarin, az étolaj, valamint az élesztő kincstári részesedése. Az ásványolajtermékek 'kincstári részesedéséről intézkedő rendelet a mezőgazdaság által használt adómentes ásványolajtermékeket is megterheli az emelésnek megfelelő mértékben kincstári részesedéssel A fogyasztás, illetőleg a fel- használás módját tekintve, különböző mértékben emelkedik a szesz egyedárusági eladási ára, amely széles rétegeket érint a szeszt sokféle felhasználó iparban is. Átlagban huszonöt százalékra tehető a dohánygyártmányok különböző mértékű emelése. Ezzel kapcsolatban intézkedés történik a dohányfogyasztási és engedélyilleték felemelése, úgyszintén a dohány- pótlószerek gyártásának és árusításának az egyedáruság körébe vonása iránt ugyanúgy, mint az Francia- és Olaszországban már évtizedekkel előbb megtörtént. A kormány ezen intézkedésének az az oka, hogy a letiport ország újjáépítése és a szélesebb értelemben vett nemzetvédelem — amely alatt jiemcsak a honvédelmi, hanem a szociálpolitikai feladatok is értendők — mindig több és újabb feladatot ró az államháztartásra és ezek megvalósulása halasztást nem tűr. Megvalósításuk érdekében azonban természetesen elő kell teremteni azokhoz az anyagi eszközöket is. Ez az előteremtés kétféleképpen történhetik: vagy kölcsönök utján, mikor a terhek részben a későbbi generációkra hárulnak át, vagy pedig adóztatással. B kétféle mód között azonban bizonyos aránynak kell fennállania, mert különben az egész gazdasági életet megzavaró súlyos következményekkel kell számolni. Ez a meggondolás vezette a törvényhozást is, amikor az újjáépítés és a nemzetvédelem megkezdését jelentő milliárdos beruházási program fedezetéről gondoskodott és legelsősorban a vagyont terhelte meg a beruházási hozzájárulással, amely a progresszivitásban elmegy egészen a vagyon huszszázalékáig. Ezután következett a társulati adóról szóló törvény, amely a részvény- társaságokra, majd az egyenesadóról szóló törvény, amely a komolyabb magánjövedelmekre ró jelentős terheket Most aztán a fogyasz-. tási és forgalmi adók emelésére került a sor. Ebben az emelésben tekintélyes idő után követtük a többi államokat, amelyek ezeket az intézkedéseket már régen bevezették. | A hazáért hozott áldozat az, amit j ezekkel a rendeletekkel a kormány a nemzettől kér. Éppen ezért ez alól az áldozat alól senki se vonhatja ki magát és ennek az eredményéből senki se részesedhetik, mert hisz ez az áldozat — mint azt bevezetőképpen-is mondtuk, teljes egészében, egyedül az újjáépítés és nemzetvédelem céljait szolgálja. Az emelés mértéke tekintetében külömböző szempontok voltak irányadók. Ilyenek a termelés- politikai, a nyersanyaggazdálkodási és — nem utolsó sorban — a szociális szempontok. Ezek szerint a szempontok szerint állapítja meg a kormány, hogy ezekből a terhekből az igazságnak megfelelően mit viseljen a gyáros, a kereskedő és az egész nemzetet jelentő fogyasztó. csak a minimális napszámbér, hanem a többi mezőgazdasági munkafajta minimális bérének megállapításáról, is intézkedik. A mostani törvényjavaslat az antiszociálisán gondolkodó munkaadókat arra kényszeríti majd, hogy munkásaiknak minden munkabérnemben megfelelő munkabért fizessenek. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a törvényjavaslat nemcsak szociális célokat követ, hanem bizonyos mértékig a termelés érdekét is szolgálni kívánja. A törvényjavaslatba oly intézkedéseket vettek be, amelyek lényege az, hogy a munkaadó a megkövetelt jó munkabér ellenében becsületes, jó munkát követelhet a munkástól. Főkép három szempont teszi indokolttá ennek a törvénynek a meghozatalát: a szociális szempont, a nemzeti szempont és a közgazdaság! érdek. A szociális igazság követelménye az, hogy felebaráti sze- retetből fakadó és a krisztusi hit— , nek megfelelő gondozásban kell részesíteni minden embertársunkat. A keresztényi hitben erős munkaadó mindig jobban bánik munkásaival s a köztük levő patriarkális viszonynál fogva jobban ismeri munkásainak gondolkozását, jobban látja el szociális gondolkozásukat, mint olyan munkaadó, akiben a felebaráti szeretet nincsen olyan mértékben beoltva. A nemzeti érdek azért kívánja meg ennek a törvényjavaslatnak megalkotását, mert ma a népi erők maradéktalan kifejlődésére van szükség. Nem tudjuk, milyen megpróbáltatások előtt áll még országunk s ezeknek a megpróbáltatásoknak felfegyverzetten kell elébe néznünk. A nemzeti érdek kívánja meg tehát, hogy a népi erőket minden vonalon megerősítsük. De közgazdasági érdek is szól a törvényjavaslat mellett. A mai körülmények között nemcsak a külföldön, hanem nálunk is nagyfokú a falusi lakosságnak a városokba való özönlése. Ez annak a következménye, hogy az ipari munkásság munkabére és a mezőgazdasági munkások munkabére között meglehetősen nagy különbség állott elő a mezőgazdasági munkások hátrányára. A szociális gondozás egyébként sem volt egyforma az ipari munkások és mezőgazdasági munkásság tekintetében, de ezeket a különbségeket, ha nem is lehet teljes mértékben megszüntetni, legalább csökkenteni kell. Magyarországon ma a szociálisan gondolkodó munkaadók száma sokkal nagyobb, mint a múltban volt Ez a törvényjavaslat tehát tulajdonképpen csak azokat a munkaadókat kívánja kényszeríteni jobb munkabérek fizetésére, akik szociális kötelességüknek önként nem tettek eleget. A törvényjavaslat majd, ha rövidesen törvényerőre emelkedik, újabb Tolna vármegye közigazgatási bizottsága május havi rendes ülését f. hó 14-én tartotta meg vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklete alatt, melyen a hivatalos tagokon kívül részt vettek dr Berndth Béla, Dory Frigyes, báró Fiáth Tibor, báró Jeszenszky József, Michéli Mihály, báró Schell József, Schneider Gábor és dr Vér- tessy László választott bizottsági tagok, mig Pongrácz Lajos biz. tag kimentette elmaradását. Elnöklő főispán szívélyesen üdvözölvén a bizottság megjelent tagjait, az ülést megnyitotta, bejelentvén, hogy az OTI 160 ezer pengő költséggel felépitteti Szekszárdon székházát és ekként ez a 10 év óta húzódó ügy is kedvező befejezést nyer. Ugyancsak az OTI Szekszárdon 400 ezer pengős költséggel egy bérházat építtet, amely nagyban fogja enyhíteni a lakáshiányt. A főispán e két bejelentését a bizottság örömmel vette tudomásul, elismeréssel adózva főispánunknak, dr Szakáts Pál orszgy. képviselőnek és vitéz Vendel István polgár- mesternek, kiknek közbenjárására sikerült e kedvező elintézést elnyerni. Az alispáni jelentés során Döry Frigyes, dr Berndth Béla és báró Fiáth Tibor a leventéknek a sürgős mezei munkák tartamára mentesítését a foglalkoztatás alól kérték, mig dr Vértessy László a cukorjegyek s ezzel kapcsolatosan a cukoradagok ügyében szólalt fel. — Szongott Edvin alispán kimerítő és részletes felvilágosításait megnyugvással vette a bizottság tudomásul. Báró Jeszenszky József az árvízkárokkal kapcsolatos adókedvezmények ügyében intézett kérdést Gärtner Sándor pénzügyigazgató helyetteshez, kinek megnyugtató válaszát a bizottság tudomásul vette. Báró Fiáth Tibor az árvizrongálta hidak sürgős helyreállítását sürgette. Alispánunk bejelentette, hogy a munkálatok mindenütt folyamatban vannak s remélhető, hogy az őszre az uj hidak már forgalomba lesznek vonhatók. . Báró Fiáth Tibor a vándor juhászat s dr Vértessy László a kóborcigányok ügyét tették szövá. Az alispán mindkét felszólalásra adott válaszát a bizottság tudomásul vette, úgyszintén a szakelőadók jelentéseit is. A közig, bizottság ülésének végeztével, az adóügyi, gyámügyi, közegészségügyi, népoktatásügyi, gazdasági és útügyi albizottságok tartották meg üléseiket. Legkisebb gazdasági munkabérek A képviselőház után most a felsőház is letárgyalta és néhány lényegtelen eltéréssel elfogadta a legkisebb mezőgazdasági munkabérekről szóló törvényjavaslatot Ez a törvényjavaslat is egyik láncszeme azoknak a szociális alkotásoknak, amelyekkel a kormány a jobb sorsra érdemes mezőgazdasági munkásság segítségére siet. A törvényjavaslatot azért hozták az országgyűlés elé, hogy a mező- I gazdasági munkásság életszínvonalát bizonyos szinten biztosítani lehessen. Vannak vidékek, ahol a mezőgazdasági munkabérek igen alacsonyak, viszont ezzel szemben vannak szociálisan gondolkodó munkaadók, akik a mezőgazdasági munkások munkabérét mindenkor megfelelő színvonalon tartották. A magyar törvényhozás körülbelül tizenhét évvel ezelőtt már hozott törvényt a legkisebb mezőgazdasági napszámbér megállapításáról, viszont a mostani törvényjavaslat nemEgyes szám ára 12 fillér
