Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-01-17 / 4. szám
nil. Mynm. Szefcizűrd. 1941 Mir 17. (Szerda) 4. szám. U ■ TOLNAMEGYEI IÍJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztflség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám : 85 El ófizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések áralj. A legkisebb hirdetés dl|a 1'50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyílttér soronként 60 fillérbe keril I. A képviselőház a karácsonyi szünet után kedden újból összeült és a magyar politikai világ élénk érdeklődéssel várja az évadnyitó, valamint az ezt követő üléseket. Bár az érdeklődés homlokterében a belső reformok megvalósításának kérdése áll, a törvényhozók figyelme mégis szenzációként várja gróf Csáky István külügyminiszternek a külpolitikai helyzetről adandó tájékoztatóját és expozéját, amelyben valószínűleg nyilatkozik a velencei találkozóról, az ott lefolyt tárgyalásokról is, amelyek tulajdonképpen arra szorítkoztak, hogy a két külügyminiszter megállapítsa azt a teljes összhangot, amely az olasz és a magyar politika között oly örvendetesen fennáll. Megállapították azt is, hogy Magyarországnak nincs egyetlen olyan problémája sem, melynek megfelelő megoldását egész Olaszország ne tartaná szükségesnek. Azt is leszögezték, hogy kitűnő mindkét állam viszonya Jugoszláviával és Németországgal. Ezeknek a kérdéseknek részletes ismertetését várja a külügyminisztertől a képviselőház. Különösen a Magyar Élet Pártja készül erőteljesen az ujesztendőben megnyíló törvényhozási munkára. Mint ezt a külföldi sajtó is megállapítja, ez a párt a keresztény magyar közvélemény óriási többségének támogatásával áll a kormány mögött és biztosítja a törvényhozás eredményes munkásságát. A Ház a társulati adóreformjáról szóló törvényjavaslattal kezdi meg munkáját, majd a földbirtok- politikai javaslatot tárgyalja, amelyek során tudomásul veszi a felsőház 'módosításait és hamarosan megtörténik a törvény kihirdetése. Megjelenik a már csaknem teljesen ■elkészült végrehajtási utasításról szóló kormányrendelet is. A belügyminiszter a közeljövőben beterjeszti a szociális alap létesítéséről szóló törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy az alap jövedelmét kizárólag szociálpolitikai célokra használják fel és célja az, hogy a családvédelmi szempontok szem- előtt tartásával a népszaporodást előmozdítsa. Benyújtásra vár az igazságügyminiszter sajtóreform és rehabilitációs törvényjavaslata is. * A földmivelésügyi miniszter a képviselőház elé terjeszti a mező- gazdasági munkabérek újabb rendezéséről szóló javaslatát. Ebben a minisztériumban egyébként javaslat készül; öt uj; telepes község létesítésére, a felvidéki állami birtokok rendezéséré és nagyobbarányu házhelyrendezés mielőbbi megvalósítására. Az'iparügyi minisztériumban az energiatörvény módosításának munkálatain dolgoznak és előkészületeket tesznek«, a villamosítási illetékek bevezetésére, ami nagy mértékben elősegítené a községek fokozottabb iramú és nagyobbarányu villamosítását. Mindezekről a kérdésekről egyébként a Magyar Élet Pártjának kedd esti értekezletén adtak felvilágosítást a kormány tagjai a nagy nyilvánosság számára. Átcsatolásod és szervezeti változások a vármegyében Mint arról már többször hirt adtunk, a kormány vármegyénk területén több területi változást rendelt el. Ezek a rendelkezések végrehajtatván, Tolna vármegye községeiben 1940. évi január hó 1-ével a következő szervezeti változások történtek : 1. Belecska és Keszőhidegkut nagyközségek kisközségekké fejlődtek vissza és Keszőhidegkut székhellyel körjegyzőségbe szövetkeztek. 2. Diósberény és Szakadát nagyközségek kisközségekké fejlődtek vissza és Szakadát székhellyel körjegyzőségbe szövetkeztek. 3. Murga nagyközség kisközséggé fejlődött vissza és Kéty nagyközséghez csatlakozott. Murga kisközség a völgységi járásba tartozik. 4. Bedeg és Magyarkér kisközségek nagyközségbe egyesültek. A nagyközség neve: „Bedegkér“. 5. Felsőireg nagyközség neve: „Iregszemcse*. 6. Apar és Hant kisközségek — egyesültek. Az egyesült kisközség neve: „Aparhant“. 7. Mucsfa nagyközség kisközséggé fejlődött vissza és Izmény nagyközséghez csatlakozott. 8. Gerjen község határából Vettle- puszta Dunaszentgyörgy községhez csatoltatott át. 8. Zomba község neve: „Dőry- zomba“. 10. Uzdborjád, 11. Majsamiklósvár és 12. Dörypatlan községek megszűntek. Uzdborjád község felosztása: Sárszentlőrinc községhez csatoltatott : 1. Az uzdi beltelkek, 2. Vad- kerl, 3. Kutyaház, 4. Vaskapumelléke, 5. Öregszőlőhegy, 6. Kisellető dűlő, 7. Országúti dűlő, 8. Pusztatemplom, 9. Farkasvölgy, 10. Az Iharos és Szigetdülő egy része* TormáskÖlesd községhez csatoltatok: k A borjádi beltelkek, 2. Iharos és Szigetdülő egy része, 3. Diófa, dűlő, 4. Bánomhegy, 5. Ka- zalos, 6, Alsószőlőhegy. Majsamiklósvár felosztása: Tamsi községgel egyesittetett: 1. Miklósvár, 2. Adorján, 3. Martinca, 4. Csollányos, 5. Köcsöge, 6. Forrnád, 7. Zsigmond, 8. A tamási erdőgondnokság alatt álló erdő. Regöly községhez csatoltatott: 1. f Rácvőlgyi erdők, 2í Alsómajsa, 3, I Felsőmajsa, 4, Bogaras puszta. Pincehely községhez csatoltatott: 1. Alsó Gyánt, 2. Felső Gyánt, 3. Nagygonozdi major. Ozora községhez csatoltatott; 1. Károly major, 2. Döbrönte. Magyarkeszi községhez csatolta* tott: 1, Ujmajor, 2. Keszi puszta. Bedeg községhez csatoltatott: 1. Bati erdő, 2- Komlós puszta, 3. Uj telep, 4. Bőkör és Galambos erdő. Értény községhez csatotatott: 1. A Bence erdőnek a ref. püspökség tulajdonában levő része. Nagykónyi községhez csatoltatott: 1. Kulcsár puszta, 2. Alsó-Medgyes, 3. Felső-Medgyes, 4. Ság puszta, 5. Eledényi erdő, 6. Bence erdő egy része. Irta Perocld alkalmazása a peronoszpora ellen Hayt Ferenc nyug. m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő. A világháború alatt szőlősgazdáinknak nagy gondot okozott a rézgálic beszerzése. Kormányunk akkor is mindent megtett, hogy ezen fontos védekező anyagban gazdáinkat hiány ne érhesse, de az a kevés réz, a mi akkor rendelkezésre állott, a hadicélokat nem nélkülözhette, így csak korlátolt mennyiségben jutott rézgálic a szőlőkre. Az akkori állapotokat kihasználva megkezdődött a különféle rézgálic- pótló szerek gyártása, nagy reklámmal, ilyen volt a Forhin, Cucasa, Azurin, Provino, Pulvazuro, Noé, Sulfid, Carbogénit, Bacilol, Trini- dem stb. A vegyi vizsgálatok és kísérletek megállapították, — hogy ezek a porkombinációk csak igen kevés rezet és a peronoszporával szemben igen értéktelen anyagokat tartalmaznak. A m. kir. szőlészeti kísérleti állomás és ampeleologiai intézet igazgatóságának kutatásai a Perocidra terelődtek és akkor Magyarországon és Németországban (Baden és Bajorország) szerzett kísérletek és tapasztalatok alapján a Perocid hatékonyságát — a peronoszporával szemben vizsgálat tárgyává tették és megállapították, hogy rézgálic, rézkénpor és kénpor hiányában a Perocidos oldat jó szolgálatot tesz úgy a peronoszpora, mint a lisztharmat ellen való védekezésnél. Abban az években a pécsi szőlészeti és borászati kerületben teljesítettem szolgálatot- Baranya megyében igen sok szőlősgazda Perocid oldattal permetezett, megfigyeléseim jó eredményeket mutattak. Ha voltak néhol kisebb sikertelenségek, ezek arra voltak visszavezethetők, hogy gazdáink nem tudtak az anyaggal bánni, nem jól készítették a permetező levet, — gyenge oldatot használtak. A Perocid a gázlámpákon használt közismert Auer harisnyák készítése alkalmával nyert melléktermék, amelynek hatóanyaga a benne foglalt ceriumföldoxid. Kétféle minőségben kerül forgalomba : nyers és tiszta perocid. Az előbbi szürkés szinü 30—32%, az utóbbi halvány rózsaszínű 42—47% hatóanyagot tartalmaz. Nyirkos levegőn összecsomósodik, bár azért nem vészit hatékonyságából, mégis tanácsos száraz helyen tartani. A megvásárlandó Perocidót ajánlatos megvizsgáltatni, mert ezt az anyagot is hamisítják mész, homok és konyhasóval, de a vizsgálat fontos azért is, hogy a hatóanyag 100—120, illetve 140 dekagram ki- lónkinti súlyban meglegyen; Ha a peronoszpora fellépte gyenge, hektónként 100 deka megfelel 2 kg tiszta, vagy 3 kg nyers perocidinak, mig ködös, nedves időjárás alátt, amikor a fertőzés erősebb 120,' illetve 140 deka hatóanyagot számítunk 1 hl vízhez, ez 4 kg nyers, vagy 3 kg tiszta perocidnak felel meg, A permetező oldat úgy készül, hogy a lemért anyagból (ha< csomós, összetörjük) 1 kg mennyiséget sürü szövetű vászonba kőtjük, azt egy előre elkészített edénybe, — amelybe 50 liter vizet helyeztünk, lementve addig dörzsöljük két teEgyes szám ára 12 fillér. Gyulaj községhez csatoltatott: 1. A gyulaji erdőgondnokság kezelésében levő erdő. Szakály községhez csatoltatott: 1. Kistava püszta. Dörypatlan község felosztása: Hőgyész községhez csatoltatott : 1. Sötétvölgy dűlő, 2. A hőgyészi lakosoknak juttatott vagyonváltság- földek. Tevel községhez csatoltatott: 1. Stockinger János és Wolf Péter tulajdonát képező ingatlanok, 2. A teveli lakosoknak juttatott vagyon- váltságföldek. Murga községhez csatoltatott: 1. A murgai lakosok tulajdonát képező földek. Kéty községhez csatoltatott: 1. Az ódányi szőlőhegy. Kisdorog községhez csatoltatott: 1. ördögmalom, 2. László major, 3. Juhépuszta. Tabód községhez csatoltatott: 1. I Mihálydomb, 2. Angyaldomb. } Dőryzomba községhez csatoltat- ■ tak át a fel nem sorolt területek.
