Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-05-01 / 32. szám
nil. Molimin. SzeftszAm, 1940 mollis 1. (Szerda) 32. atm. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG ffTIU WlCftNT rtnm MBSIELENfl gFRFSTTfeJY POUTflTAT ^ TÁBSAIUIJIII I.AP Szerkesztőség és kladOhlvatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _12 pengő || Félévre_______6 pengő Pe lelOs szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlta 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek SO százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. Nagyszerű fejlődés Évtizedek óta minden esztendő -virágnyitó tavaszán nagy vásári kipakolást rendez a magyar ipar. A Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatja be lendületes fejlődését s ezek a vásárok immár annyira hozzátartoznak a magyar élet programszerű előrehaladásához, — hogyha egyszer bármely csapás folytán nem járhatnánk végig e nagy nemzetközi kirakóvásár csarnokait, — úgy érezzük, valami igen nagy dolgot veszítenénk el. öröm és lelkesedés önti el lelkünket minden alkalommal, amikor életrevalóságunk szemmel látható tényeivel találkozunk. Ilyen alkalom minden esztendőben a Nemzetközi Vásár, amely egyre inkább fokozódó fejlődési vonalat mutat. — Nemcsak a gyáripar, — amely tökében erősebb alapokon állva, tölti be gazdasági hivatását — de a kisipar is fokról-fokra többet és jobbat produkál. Gróf Teleki Pál miniszterelnök a vásár megtekintése után nyilatkozott szerzett impresszióiról s ebben lelkes örömmel hangsúlyozta, hogy „óriási lépéssel haladunk előre". Ha ennek a haladásnak jelenlegi körülményeit is figyelembe vesszük, még örven- detetesebb megállapításokra kell jutnunk. Európában a legnagyobb nemzetek termelése s főként ipara immár hadicélek szolgálatába van állítva. Borzasztó az anyagi befektetés nagy súlya, ami mind a háborús célokért történik. Irtózatos kincsek mennek veszendőbe s nyomukban emberi vér folyik s nem tudni, lesz-e annyi verejtéke és — -könnye az emberiségnek, hogy e háború véres útját valamikor is tisztára mossa. Ilyen égbolt borul hazánk fölé e súlyos időkben, amikor a Nemzetközi Vásár csarnokai megnyitották kapuikat Aki ezeken a kapukon áthalad s kritikai szemmel mérlegeli az elmúlt esztendőkhöz viszonyítva a haladást, annak más megállapításra jutnia nem lehet, mint amit az ország miniszterelnöke is hangsúlyozott. Hogy ide tudtunk eljutni s immár nem elégszünk meg azzal, hogy csupán összehordjuk és közszemlére bocsátjuk az ország ipari produktumait, hanem mindezt ízléssel tudjuk még jobban szemlélteivé tenni, ebben már művészetet látunk. Valóban megnyugtató önbizalom és nemes büszkeség költözik szivünkbe e pompázatos és minden tekintetben nagyszerű magyar vásár megnyitásakor. Amikor háborúk dúlnak, nyersanyagokért folyton küzdelmet kell vivnunk, változnak a piacok, vagyis küzdelem és bizonytalanság nehezedik az egész ipari életre, úgy tűnik, mintha a magyar ipar sebeíhetetlen volna. Különösen szembeötlő a külföld egészen rendkívüli nagy érdeklődése a vásár iránt. Nem lehet figyelmen kívül hagyni különösen a balkáni államok nagy érdeklődését, aminek központjában áll az a tény, hogy Jugoszlávia kereskedelemügyi minisztere is végigszemlélte a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Pár héttel ezelőtt a nagy agrárdemonstráció alkalmával, amikor tenyészállatainkat mutattuk be egy impozáns vásár keretében, — lelkes szavakkal emlékeztünk meg a magyar gazda kitűnőségéről s arról a fejlődésről, amit mezőgazdasági téren elértünk. Jólesik most párhuzamot vonni a mezőgazdaság és az ipari élet, a magyar gazdasági erőtényezők e két legfontosabb területe között, amikor mind a kettő harsogva zengi a magyar élet fel nem tartóztatható fejlődését. Munka, kitartó, szorgalmas és vállvetett munka eredménye mindaz, aminek örülni tudunk. És ha e nagy ipari demonstráció alkalmával felismertük a bennünk rejlő életerő lüktetését, tudnunk kell és tudnia kell mindenkinek, hogy ide, ahová jutottunk, a porig alázottság és a csaknem megsemmisítő pusztulás — legalacsonyabb szintjéről támadtunk fel. Tisztelet, elismerés és hála illeti a magyar ipar minden tényezőjét, a nagy- és kisipari vállalkozást, a magyar mérnököt s főként: az uj idők magyar munkását s azokat a kiváló férfiakat is, akik az idei Nemzetközi Vásár megrendezésével jó ízlést, művészi elrendezést, szemléletes csoportosítást és tanulságos összefoglalást adtak a magyar ipar nagyszerű produktumainak. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság 1 Magyaros szeretettel köszöntőm a megjelent Bizottsági Tag Urakat, a mai rendes tavaszi közgyűlésünket megnyitom. Méltóztassék megengedni, hogy mielőtt a tárgysorozatra áttérnénk, bejelentéseimet megtehessem. A Főméltőságu Kormányzó Urunk országlásának huszadik évfordulója alkalmából folyó évi március hó 1-én a vármegye törvényhatósági bizottságát rendkívüli ünnepi közgyűlésre hívtam össze.és a tekintetes Törvényhatósági Bizottság ezen gyűlésen adott felhatalmazása alapján Tolnavármegye közönsége nevében Főméltóságu Kormányzó Urunk kabinetirodájához hódoló táviratott intéztem. Brre a táviratra Magyarország Kormányzójának Kabinetirodájától a következő leirat érkezett hozzám: „A Kabinetiroda Főnöke. 1000 —1940. Kormányzó Ur Őfőmél- tósága országlásának huszadik évforduluja alkalmából Tolnavármegye közönsége nevében a Törvényhatósági Bizottság díszközgyűléséből Méltóságod, által táviratilag előterjesztett hódolatáért és a kifejezésre jutott ragaszkodásért szives köszönetét nyilvánítani méltőztatik. Felkérem Méltóságodat, hogy ezt a vármegye Törvényhatósági Bizottságának tudomására hozni szíveskedjék. Budapest, 1940. évi március hő 8. napján. Uray.* Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Amint az Alispán Ur Öméltóságának időszaki jelentéséből látni méltóztatott, a tavaszi árvizek és belvizek vármegyénk egyes községeiben kisebb-nagyobb károkat okoztak» A m. kir. Kormány teljesen átérezve a helyzet súlyosságát, komoly intézkedésekkel siet a károsultak megsegítésére. A m. kir. Kormány utasítása alapján Alispán Ur Öméltósága a vármegyei közjóléti előadója utján és minden egyes helyen, helybeli szakértők bevonásával megállapi* tóttá és feldolgozta azokat a károkat, amelyek a vármegye 25 községében az épületekben történtek, amelyek vagy teljesen szegény, vagy kevés vagyonnal rendelkező de önerejükből a kárt helyreállítani nem tudó egyéneket értek. Az összeomlott házak száma 162, 47 ház részben dőlt össze, 178 pedig kisebb-nagyobb mértékben megrongálódott. — A kár az előzetes becslések szerint cca 284.000 P-re tehető. örömmel közölhetem a tekintetes Törvényhatósági Bizottsággal, hogy az elmúlt héten Alispán Ur Öméltóságával együtt bemutattuk az Országos Árvízvédelmi Kormánybiztos Urnák a vármegye területén elszenvedett károkról felvett részletes kimutatást és azt az árvízvédelmi Kormánybiztos Ur elfogadva, a károk helyrehozásához 250.000 pengőt bocsájt rendelkezésünkre. A mutatkozó hiányt Alispán Ur Öméltóságával történt megbeszélés alapján a községek által megszavazandó községi alapokból gondoljuk pótolni. A m. kir. Kormány támogatása alapján a pusztulás nyomába az építés munkája már e héten kezdetét veszi, miután az Árvízvédelmi Kormánybiztos Ur a munkák megkezdéséhez 100.000 P-t bocsátott rendelkezésünkre és remélem, hogy május hó végére feledtetni tudjuk az árvíz pusztításainak borzalmait. Úgy érzem, hogy erről a helyről kell őszinte, meleg köszönetét mondanom, úgy a magam, mint kárt- szenvedett magyar testvéreim nevében mindazoknak, akik adományaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy a hajléktalanok ismét fedél alá juthatnak s akik átérezve Kormányzó Urunk Ofőméltósága felhívása alapján a m. kir. Kormány részéről folyamatba tett országos gyűjtés fontosságát, melynek sikerét előmozdítandó, a gyűjtést vármegyém területén is megindítottam, nemes áldozatkészségükkel siettek a bajbajutottak megsegítésére. örömmel közölhetem, hogy törvényhatóságunk területén az általam megindított gyűjtés, — bár az a vármegye 30 községében még befejezve nincsen, — igen szép eredménnyel járt és a mai napig 67.497 P 31 f folyt be az erre a célra nyitott postatakarékpénztári csekkszámlára, mely ösz- szegből a múlt hét végén 62.634 P 75 fillért az országos gyűjtési akció csekkszámlájára már át is utaltam. — Hozzávetőleges becslés szerint gyűjtésem végeredménye 30 község gyűjtésének befejezésével, _ melyek közé Szekszárd m. várost is sorolom és a vármegyei tisztviselők és községi alkalmazottak felajánlott adományával még cca 20.000 P-t fog kitenni. Ha ehez hozzáveszem azokat az összegeket, melyeket törvényhatóságunk közönsége részéről. még az én gyűjtésem megindítása előtt az országos akció csekkszámlájára átutaltattak, melyek cca 17.000 pengőt tesznek ki, úgy törvényhatóságunk közönségének adakozását az árvízkárosultak javára kereken 100.000 pengőre becsülöm, ami mindössze 15.000 pengővel Egyes szám ára 12 fillér A főispán! megnyitó ^Vármegyei közgyűlés Április hó utolsó napján, kedden tartotta Tolna vármegye törvény- hatósági bizottsága tavaszi közgyűlését, amelyen szokatlanul kevés megyebizottsági tag jelent meg Szekszárdon. A zivataros időjáráson kívül* valószínűleg a tavaszi munkák tartották otthon a törvényhatósági bizottság gazdálkodj tagjait, akik közül alig láttunk valakit. A vezető értelmiséghez tartozók közül megjelentek: dr Pesthy Pál m. kir. titkos tanácsos, ny. igazságügyminiszter, vitéz dr Thuránszky László volt főispánunk, miniszteri osztályfőnök, a miniszterelnöki sajtó- osztály főnöke, gróf Apponyi Károly, báró Jeszenszky József és dr őrfjy Imre felsőházi tagok, dr Klein Antal országgyűlési képviselő, herceg Sulkowsky Viktor és báró Schell József földbirtokosok, Sipos Ernő kormányfőtanácsos és sokan mások. Vitéz Módi Kovács Imre főispán a vármegye tavaszi közgyűlését az alábbi beszéddel nyitotta meg:
