Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-04-24 / 30. szám

1940 április 24.

3

— Adomány az árvizkárosul* fák részére. Dr Szakdts István közjegyző Szekszárd a kamarai gyűjtésen felül lapunk utján 10 pengőt adományozott az árvízkárosultak részére.

I — E établakos különbejáralu utcai szoba fürdőszoba használattal kiadó. .Bákócii-nt 14.

— A Családvédelmi Szövetség szekszárdi megnyitója. A Szek- • szárd megyei városban szervezett - tiMagyar Családvédelmi Szövetség

Házassági Tanácsadó és Gondozó . Állomás“ a Szekszárd Szálló nagytermében április hó 28-án, vasár- nap délelőtt 11 órakor tartja ünnepélyes megnyitó ülését, melyre vitéz Vendel István polgármester, mint a ^Családvédelmi Szövetség szekszárdi szervezetének elnöke, a város egész közönségét meghívta. Az ünnepélyes megnyitó ülés tárgysorozata a következő : 1. Hiszek egy Istenben, 'énekli a Szekszárdi Dalárda. 2. Vitéz Vendel István polgármester, a szervezet elnökének megnyitó beszéde. 3. Bárczay János gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő, -a Magyar Családvédelmi Szövetség elnökhelyettesének ünnepi beszéde.

4. Dr Szakdts Pál országgyűlési képviselő beszéde. 5. Dr Doros Gábor egyetemi m. tanár, a Szövetség országos ügyvezető igazgatójának ismertetése a családvédelem feladatairól. 6. Dr Cs. Papp Jenő közig, tanácsnok, a helyi szervezet "Ügyvezetője ismerteti a helyi szerkezet működését. 7. Vitéz Vendel István polgármester zárószavai. 8. Himnusz, énekli a Szekszárdi Daloskör. A vezetőség testvéri szeretetnél számit mindazoknak a megjelenésére, akik átérzik a mai rendkívüli időkben a Családvédelmi Szövetség nemzetpolitikai célkitűzéseit, ■áldásos mivoltát és fontosságát.

— Tóth Nándor székfoglalója a Gárdonyi Társaságban. Tóth Nándor igazgató, körzeti felügyelő, a Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör ügyvezető elnöke, a Gárdonyi 'Társaság tagja május 9-én tartja székfoglalóját a Gárdonyi Társaság ülésén a Fészek-Klubban.

— A Tolnamegyei Tejszövét- kezetek Szövetkezete, mint az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ tagja, május 4-én délelőtt 10 'órakor tartja meg Szekszárdon a vármegyeháza közgyűlési termében -az 1939. évre szóló nyolcadik évi -rendes közgyűlését. Határozatképtelenség esetén az uj közgyűlést május hó 12-én délelőtt 10 órakor ugyanott tartják meg és ez a közgyűlés a megjelentek számára való

"tekintet nélkül határoz a tárgysorozatról.

— Állami segély. A vallás- és ‘közoktatásügyi m. kir. miniszter a szekszárdi községi iparostanonc- iskolák folyó tanévi segélyezésére 1000 pengő állami segélyt engedélyezett.

— Tanitógyülés. A Pécsegyház- megyei Róm. Kát. Tanítóegyesület dunaföldvári espereskerületi tanítói köre május hó 9-én Dunaföldváron tartja évi rendes közgyűlését a leányiskolában a következő tárgysorozattal : 1. Elnöki megnyitó. 2. A múlt évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 3. Boros Klára dunaföld- vári irgalmas nővér gyakorlati tanítása az olvasás és olvasmánytár- gyalásból. 4. A dunaföldvári róm. kát. elemi népiskolák énekbemutatója, az énekkarokat Radics Gyula

' kántortanitó, Sramkó Rafaela irg. nővér, tanítónő és Ványi Gábor tanítók vezetik. 5. A pénztáros és a számvizsgáló bizottság jelentése. 6.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

A kormányzó Michéli Mihályi kinevezte gazdasági tanácsossá

Nemcsak vármegyénkben, de az egész ország gazdaközönsége körében is nagy örömet keltett a vasárnapi lapok híre, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Michéli Mihály bátaszéki bírónak, a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete alelnökének és az Országos Tejtermelők Szövetsége ál- elnökének a hazai mezőgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül a m. kir. gazdasági tanácsosi címet adományozta. Ezzel a kitüntetéssel az államfő jutalmazni kívánta azt a nagy sikereket felmutató eredményes munkásságot, amelyet országosan ismért nevű kitűnő földink hosszú idő óta kifejt a gazdatársadalom széles rétegeinek szövetkezetekbe tömörítése körül. Midőn jól megérdemelt kitüntetése alkalmából mi is a legmelegebb módon üdvözöljük Michéli Mihályt, egyúttal alábbiakban ismertetjük életrajzi adatait:

Michéli Mihály az 1885. évi. január hó 14-én született Bátaszék községben, római katolikus vallásu, földmives szülők gyermeke. Az el. iskolát Bátaszéken, a polgári fiúiskola négy osztályát pedig Szekszárdon végezte kitűnő eredménynyel. Atyja a kitűnő tanuló fiát eredetileg papnak szánta, le is tette az évzárót követő nagy szünidőben a gimnázium V. osztályára a felvételi vizsgát, azonban ez a terv nem valósult meg. Michéli Mihály földmives maradt és ma is ezt a foglalkozást űzi.

Fáradhatatlan munkás, szorgalmas gazda lett belőle, akit erényei miatt osztatlanul becsült a falu népe.

A világháború kitörésekor hadba vonult, az 1916. évben orosz hadifogságba jutott, ahonnan 22 havi szenvedés után az 1918. év május havában hazaszőkött.

A világháború után kezdett foglalkozni a közügyekkeL Tagja lett a községi képviselőtestületnek, ahol higgadt, komoly felszólalásai személyére terelték a figyelmet. A község egyesületeinek életében is tevékeny szerepet játszott.

Az 1930. évben egyszerű közkatonaként részt vett a Tolnamegyei

Tejszövetkezetek Szövetkezetének szervezési munkálataiban. Az 1933. évben elnökként került a szövetkezet élére és ezt a tisztséget ma is viseli. Kállay Miklós földmivelés- ügyi miniszter kinevezte az Országos Tejgazdasági Bizottság tagjává, Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt pedig az Országos Tejtermelők Szövetségének alelnökévé választatott. Az 1939. évi május hó 8-án tartott közgyűlésen újból alelnökké választották.

Mindez ékesen bizonyítja egyrészt azt, hogy milyen nagyra értékelik kormánykörökben, de a tejtermelő gazdaérdekeltség körében is Michéli Mihály kiváló szakértelmét és tetterejét, másrészt, hogy kitűnő képességeinél fogva a tejtermelő gazdák ügyének lelkes harcosa, aki önzetlenül, a földnek és gazdahivatásának rajongó szerete- tével küzd a gazdatársadalom érdekeiért, magyar fajtestvéreinek boldogulásáért

Német származása mellett is olyan lelkes hazafi és a magyar nemzeti eszmének olyan tántoríthatatlan hive hogy bármelyik törzsökös magyar sem lehet különb nála. Az 1933 év óta tagja Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának és ezen minőségében is közbecsülésnek örvend. Az 1931. év óta Bátaszék község bírája és minden társadalmi réteg előtt nagy tekintélye van.

A legutóbbi országgyűlési képviselőválasztás alkalmával a tolnamegyei MÉP lajstromon szerepelt jelöltként és a gyűlések, valamint összejövetelek alkalmából tartott nagyhatású és a tömegeket magával ragadó igen értékes felszólamlásai nagyban elősegítették a MÉP listájának győzelmét.

Sikeres és sokoldalú közszereplése mellett is megmaradt szerény, kötelességtudó gazdaembernek, a munka emberének, akit sem a tömeg tapsai, sem a szeretetnek, tiszteletnek és nagyrabecsülésnek személye iránt megnyilvánult látható jelei sem szédítettek meg, sőt a köz érdekében csak még nagyobb munkára sarkaltak. Közéleti szereplése valóban megérdemelte a kitüntetést.

Kerekes János dunaföldvári tanító előadása: „Gondolatok a szabadban való oktatással kapcsolatban*. 7. Indítványok. 8. Elnöki zárószó.

— Dr Merényi Ferenc bátaszéki előadása. A bátaszéki községi elemi népiskola Ifjúsági Vörös- kereszt Csoportja április 14-én műsoros estet adott a Magyar Körben. Az est műsorán dr Merényi Ferenc pécsi hittanár „Utazási élményeim Svájcban* címen saját felvételeiből készített vetitettképes előadást tartott. Az est műsorának többi részét Pápay Sarolta tanítónő és Szállásy Ernő tanító, az Ifjúsági Vöröskereszt Csoport vezetői tanították be elismerésre méltó buzgalommal A szépen sikerült előadást nagyszámú közönség nézte végig.

— A bonyhádi ág. h. ev. gimnázium tanári kara április havi fizetésének l°/o-át juttatta a magyar árvízkárosultak javára. Ugyanez az intézet április hó 13. és 14-én finn estét rendezett, mely alkalommal Koritsánszky Ottó egyházmegyei felügyelő vetített képekkel kisért, igen tanulságos előadást tartott Finnországról tapasztalatai alapján. Az j előadás tiszta jövedelme 110 pengő volt, melyből 50 pengőt finn roko- ■

naink, 60 pengőt pedig magyar ár- vizsujtotta testvéreink megsegitésére fordított. A tanuló ifjúság ez utóbbi célra 112 pengőt gyűjtött s igy a bonyhádi ev. gimnázium összesen 228 pengőt Juttatott a magyar ár- vizkárosuttaknak.

— Lemondás. Tinna György a gerjeni ref. iskolánál helyettesítő tanerő ez állásáról lemondott.

— A Gárdonyi Társaság Évkönyve. Simon Lajos elnök és Sik- laki István főtitkár szerkesztésében most hagyta el a sajtót az Országos Gárdonyi Társaság 1940. évi évkönyve, mely rövid összefoglalót ad a Társaság munkájáról és további célkitűzéseiről. Az irodalmi részben 85 iró pompás irodalmi termését, színes alkotásait olvashatjuk. — Jóleső örömmel pillantjuk meg a nagyszerű műben a Tolnamegyei Újság olvasótábora előtt is jól ismert irók írásait: Tóth Nándor „A sánta* cimű hatásos novelláját és Könnyű László két költeményét. Minket különösen a „Költöznek a cselédek* cimű költeménye ragadott meg. Ez a vers az uj népies irodalom egyik értékes alkotása, mely nemrégiben a Nemzeti Újság április 7- i, vasárnapi számában is megjelent,. A szép ki- állitásu mű ára 3 pengő. Kapható minden könyvkereskedésben és a Társaság elmén: Budapest, IV., Magyar-utca 38.

— A Légoltalmi Liga közgyűlése. A Légoltalmi Liga szekszárdi helyi csoportja f. hó 19-én délután 5 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését a Városháza közgyűlési termiében. Dr Gaal Dezső királyi ügyészségi elnök, a Liga elnöke tartotta meg beszámolóját az elmulf év eseményeiről, ismertette a zárszámadásokat, majd jelentésében szomorúan állapította meg azt a közönyösséget, amelyet Szekszárd , város közönsége a légoltalommal szemben tanúsít. A jelenlegi világ- politikai helyzetet és annak okait is megvilágító beszámolót a jelenlevők nagy tetszéssel fogadták. Ezután a közgyűlés elfogadta a zárszámadásokat, valamint a folyó évi költségelőirányzatot Egyhangú lelkesedéssel tiszteletbeli elnökké választotta meg vitéz Madi Kovács Imre Tolna vármegye főispánját, titkár-pénztárossá pedig újból Fass Antal ny. törvényszéki irodaigazgató választatott meg. A számvizsgálóbizottság és pénztári ellenőr megválasztása után a közgyűlés véget ért.

— A Magyar Ifjúsági Vörös- kereszt végrehajtó bizottsága megbízásából dr Sörös Miklósné Budapestről folyó hó 18-án Szekszárdon s 19-én Bátaszéken és Tolnán meglátogatta az ifjúsági vöröskeresztes csoportokat s azok munkásságáról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. A bátaszéki látogatás során bemutatták a budapesti központ kiküldöttének a „Szent Margit Leánykör* vizsgázott ápolónőit, akiknek kiképzését dr vitéz Szentlőrinczy Géza községi orvos végezte.

— Mester Kálmán „A felvidéki szabadságharc története*. Mester Kálmán, a Baross Szövetség titkára, azelőtt közel egy évtizeden keresztül az Országos Társadalom- biztosító Intézet szekszárdi kerületi pénztárának Szekszárdon és a vármegyében közszeretetnek örvendett kitűnő tisztviselője, aki mint önként jelentkező, tagja volt a Kárpátalján harcoló szabadcsapatoknak és hadifogságba esvén, társaival együtt borzalmas megkinoztatásokon ment keresztül: megírta ennek a szabadságharcnak a történetét. Mintha a film könyvszerüsitését találta volna fel, olyan Mester Kálmán könyve a felvidéki szabadcsapatok harcának történetéről és a munkácsi, illavai rabság szenvedéseiről. Izgalmasabb olvasmányt, szebben megirt munkát, megkapóbb riportot már nem is lehet elképzelni. A könyvhöz vitéz Endre László, Pest vármegye alispánja irt előszót. Mester Kálmán könyve — írja vitéz Endre László,

— belevilágít a szabadcsapatok igazi szellemébe, megismertet azokkal az áldozatokkal és küzdelmekkel, amik eddig a nagyközönség előtt rejtve voltak s minden támadással szemben igazolja egyrészt a szabadcsapatok szükségességét, hősies odaadását, másrészt teljes mértékben megdönti azt a pacifista álláspontot, hogy egy háborút átélt uj magyar generáció uj háborút sem nemzeti önérzetből, sem létérdekből nem fog viselni. A szabadcsapatok önként vállalták veszélyes missziójukat és ezek között az önkéntesek között nagy számmal voltak olyanok, akik becsülettel végigharcolták a világháború vérzivatarát is. Sőt, nagyon sokan voltak olyanok

[ is, akik éppen a világháborúban ei- I szenvedett rokkantságuk folytán hi- I vatalos orvosi vizsgálat szerint csa- * patszolgálatra nem lettek volna kő*