Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-04-13 / 27. szám
Oll, évfolyam. Szekálni, 1940 Oulíli 13. (Szónkat) 13. SZIK TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként hétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap . Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Teléfonszám: 85 Hirdetések árai: Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC .... . A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. , __ <0 e. |«l«flzetésl dijak éi hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illetői A hírrovatban"eThdyMtíH rek^ valamint ■ Eg ész évre _ 12 pengő || Félévre _ — — 6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők, I nyíl tiér soronként 60 fillérbe kerti I. IA legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 mIUlmétéé széles hasábon mlltimétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. Földmunkás - gazdasági munkás Irta: Dr Tcmcsváry Imre, min. tanácsos, országgyűlési képviselő. A mezőgazdasági munkásság nehéz helyzetének vizsgálatánál nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a mezőgazdásági munkásság voltaképpen két részre tagozódik: az egyik rész az, amely állandóan mezőgazdasággal foglalkozik, a másik rész az úgynevezett földmunkásság, amely — a falvakban nagyobb tömegekben letelepedve — csak akkor vállal mezőgazdásági munkát, amikor egyéb földmunkára alkalma nem nyilik. Ezek a földmunkások éves cselédeknek csak kivételesen szegődnek el, legtöbbször sommás, hónapszámos, vagy napszámos munkát vállalnak akkor, ha nagyobb ármentesitési, útépítési, vagy vasútépítési munkálatnál elhelyezkedni nem tudnak. Tizenhat és fél esztendeig olyan vidéken voltam képviselő, ahol a lakosság túlnyomó része ilyen föld* munkásokból áll, ott szerzett tapasztalataim alapján állíthatom, hogy a legsúlyosabb helyzetben valóban nem is annyira a mezőgazdasági munkások, hanem ezek a földmunkások vannak. A mezőgazdasági munkások ugyanis egy évre szegődnek el és igy jobban, vagy gyengébben, de mégis egész esztendőben megvan a kenyerük,— ellenben ez a földmunkás rétég, áineiy a közmunkák hiányában vállár csak napszámos, vagy hónapszámos munkát és igy az évnek bizonyos részében hosszabb, vagy rövidebb ideig munka nélkül van, ezen rövid munkaidő alatt, amelyben mezőgazdasági munkával fög- lalkozik, nem képes megkeresni egész esztendőre való kenyerét. Egészen más volt a helyzet a múlt század 70-es és 80-as éveiben, amikor még hatalmas ármentesitési és vasútépítési munkák voltak folyamatban az országban és amikor a falvakban nagy tömegben lakó földmunkások szétrajzottak az ország különböző részeibe és mindenütt táláltak majdnem az egész esztendőben állandó foglalkozást. Mihelyt azonban ezfek a nagyobb ármerite- sitési és vasútépítési munkák megszűntek, kénytelenek voltak ismét visszaáramlani eredeti foglalkozásukhoz, a mezőgazdasághoz. Ennek volt következménye a nagy munka- kinálat, aminek folyománya pedig a munkabércsökkenés volt. Ez a szétforgácsolódott munkalehetőség váltöttá ki 1891-ben az első aratási sztrájkot Orosházán, Tótkomlóson éS Békéscsabán, amely azután — mint1 ismeretes — 1894-ben valóságos lázadássá fajult' Hódmezővásárhelyen. Hasonló megmozdulás volt' 1897-ben és 1898-ban az úgynevezett bodrogközi földosztási mozgalom és ennek volt »folyománya; hogy az akkori kormány megalkotta az 1898 : II. törvénycikket, amely törvény volt az első lépés a gazda és munkása közötti jogviszony rendezésére. Ez a törvény mondotta ki először, hogy az aratási szerző- déseket a község elöljárósága előtt kell kötni és ez a törvény, állapi- tóttá meg az úgynevezett biztosítéki rendszert az aratásoknál azért, hogy rossz termés esetén se szállhasson túlságos alacsony niVóra a mező- gazdasági munkások keresete. Ügy ez a törvény, mint az 1923. évi XXV. te, azonban csak részleges intézkedéseket tartalmazott, amelyek az akkori időkben — az előző időkkel szemben — mégis jelentékeny javulást idéztek elő, azonban a bajok további fejlődését annál kevésbé tudták megakadályozni, mert — miként ismeretes — a mezőgazdaság helyzete — azóta napról-napra romlott. A legkisebb gazdasági munkabérek most tervezett törvényes megszabásától azonban már jelentős javulást várbatunk, mert egyrészt a munkabért a mezőgazdaság mindenkori jövedelmezőségével arányba kivánja hozni, másrészt pedig ennek a kötelezően megállapított munkabérnek betartását, — hatósági ellenőrzés alá is helyezi. Azonban ezzel a rendkívüli nagyjelentőségű és szociális szempontból igen hatalmas lépéssel sem fogjuk tudni megoldani azokat az organikus bajokat, amelyek a mezőgazdasági foglalkozás természetében rejlenek, hiszen tudjuk, hogy a mezőgazdasági foglalkozásnál a munkásság jelentékeny tömege az év tekintélyes részében tétlenségre van kárhoztatva. Pedig, állítom, hogy a világháború befejezése óta a mezőgazdasági munkásság javára meghozott szociális jelentőségű törvényeink — igy elsősorban a földreform, a kislakásépitési tevékenység, azután. a hitbizományi, a telepítési törvény, majd a mezőgazdasági munkásság öregségi biztosítása és a minimális munkabérről szóló — mostani törvényjavaslat olyan nagy teljesítményei ennek az agyongyötört kis országnak, amilyeneket a békebeli polgárok még a boldog Nagy-Magyarországon sem tartottak volna lehetségesnek. És mégis be kell látnunk, hogy a kultúra haladása, az általános korszellem változása és legfőképpen az emberi szolidaritáson nyugvó szociális gondoskodás, ezen a téren is további teendőket követel. Meg kell találnunk — mind szociális, mind gazdasági téren — a beilleszkedést abba a hatalmas átalakulásba, amelyen ezekben az időkben ez a forrongó és vajúdó világ keresztülmegy. És meg is fogjuk találni a beilleszkedésnek a módozatait nálunk is. Hiszen ennek biztató jeleit látjuk azokban a sorozatos szociálpolitikai intézkedésekben; amelyekkel a legszegényebb néprétegnek akarunk a hóna alá nyúlni. Amikor azonban ezeket a szociális törvényeket megalkotok a legszegényebb néprétegek érdekében, akkor meg kell építenünk azokat a pilléreket is, amelyek biztos támasztékát lesznek azoknak a polgároknak, akik- | nek vállaira nehezedik ennek az or- I szágnak jövendő fenntartása. Vitéz Hadi Kovács Imre főispán akciőta az árvízkárosultakért Herds Esterhazy Pál ehr fejedelmi adománya Mint az lapunkból és az egész magyar sajtóból is részletesen olvasható volt, az árvizek és belvizek nem kímélték vármegyénket sem és szomorú az a kép, mely a pusztulás során a szemlélő elé tárul. Nagy volt a pusztulás házakban és terményekben egyaránt. A vármegyében 130 ház omlott teljesen össze és 200 ház rongálódott meg oly mértékben, hogy azok megjavítása a ház lakhatóvá tétele szempontjából nélkülözhetetlen. Ezeknek a kárt- szenvedetteknek nagy része teljesen szegény, nincstelen napszámos ember, akik hosszú éveken át keservesen összekuporgatott pénzükből építettek maguknak OPB házhelyen lakóházat és most életük munkáját rombadőlve látva; nagy nyomornak néznek elébe. Vitéz Madl Kovács Imre főispán a károk hozzávetőleges megállapítása után nyomban felkérést intézett' a törvényhatósági bizottsági tagokhoz és a módosabb megyei latosokhoz és levelében többek között’ezeket irta : A nélkülözés, a szenvedés és a nyomor segítségért kiált. Ez a segítség ma egyetemes magyar parancs: a népi összetartozás parancsa. Épp ezért a hajléktalanná vált, nyomorba jutott szegény, sokgyermekes munkás magyar családok - nevében t tisztelettel arra kérem Ci- met, hogy a vagyoni helyzetéhez mért és a magyar testvéri szeretet- bői fakadó nagyobb adományával kegyeskedjék hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar társadalom segítő keze eljuthasson oda, ahol arra magyar testvéreink megsegítésére nélkülözhetetlen szükség van. Bizom abban, hogy kérésem alapján a helyzet komolyságához mérten, mindenki nagyobb összeggel fog magyar testvéreink megsegítésére sietni, mert igy kivánja a magyar becsület és sok magyar vérünknek a miénkkel való közös érdeke. A főispán egyidejűén rendeletet adott ki Szekszárd megyei város polgármesterének és valamennyi község elöljáróságának és útmutatást adott a város és a községek területén az árvízkárosultak megsegítését célzó gyűjtés azonnali megindításának módozataira, lebonyolítására azzal, hogy a gyűjtés minél gyorsabban és minél eredményesebben lefolytatandó. A közigazgatási bizottság kedden tartott ülésének napirendje előtt a főispán tájékoztatta a bizottsági tagokat erről a borzalmas elemi katasztrófáról és megemlékezett a vármegye területét ért árvízkárokról. Elismerétét és köszönetét fejezté ki a közigazgatási szervek és a magyar királyi honvédség' kivezényelt alakulatának működéséért;,— akik nagyban hozzájárultak az árvízkárok mérvének csökkentéséhez. Kijeléntette, hogy a kormánynak eltökélt szándéka, a károk helyrehozása, igy a rombadőlt és megsérült épületek újraépítése, melyet a vármegyei közjóléti szövetkezeten keresztül fognak lebonyolítani. A vizalatt lévő területek bevetésére á földmivelési kormány vetőmag-akciót fog inditani, mely részben kölcsön, részben kedvezményes vetőmag utján lesz lebonyolítva. Bejelentette a főispán, hogy a Kormányzó' Ur Őfőméltósága által megindítót! segély akció céljaira gyűjtést indít és elsőréndü kötelességének tártja, hogy „a' csapás okozta könnyek lehetőség szerint f elszánhassanak." A főispánnak a Közigazgatási Bizottságot tájékoztató bejelentésével kapcsolatban közöljük, hogy az országos segítő akció javára herceg Esterházy Pál dr nagy- birtokos 50.000 pengőt adományozott, amelyből 20.000 pengőt juttat a dombóvári árvízkárosultaknak. A tolnamegyei árvízkárosultak részére ezen felül eddig az alább) adományok érkeztek a főispánhoz! dr Simontsits Elemér bankigazgató Budapest 500 P, Virág Ferené pécsi püspök 300 P, Pongrácz Lajos gyógyszerész és országgyűlési képviselő Bátaszék 300 P, Bátaszéki Egyes szám ára 12 fillér
