Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-06-22 / 44. szám
TOLNÁM 1940 junius 22. a javaslat célkitűzéseit minél töké- let^ebben oldhassa meg. tyagy vonásokban ezek volnának a törvényjavaslat főbb alapelvei és a magyar társadalom örömnél vessi tndomásol és fedezi fel benne azt a hatalmas erkölcsi erőt, amit a javaslat képviseli mert a magyarságnak éppen azokat a legszegényebb rétegeit karolja fel, amelyeknek eddig a karitativ és az inségakciós intézkedések csupán a vegetatív szükségletek előteremtését biztosították, azonban nem nyújtottak segitőkezet ahhoz, hogy ez a társadalom legalsóbb lépcső- ján álló réteg kiemelfcedhessék szomorú sorsából és a nemzeti közösségben olyan munkát vállaljon, — amely idővel egy szerény, de biztos polgári existenciát biztosíthat számáfa. Es itt $ben látom a javallatnak ezt a valóban nemzetmentő és ország- építő jelentőségét, hogy nemcsak pusztán a nélkülözés fekeie át- nyékát hessegeti el a szükölkö- dók feje felől, hanem módot nyújt arra is, hogy a dolgozni akaró, szorgalmas, de önhibájukon kívül nincstelenek, egészen törpe exls- ienciák elindulhassanak azon az utón, amely őket, az állam minden fiát minimálisan megillető becsületes emberi élethez juttatja. Erdőtenyészet, éshallat és lecsapolfts elmen vaskos kötetbe foglalt tanulmány jelent meg Szántó István erdő- mérnöktől, az Esterházy hercegi hitblzomány megyénkben, tamási erdőmesterőtől. Az Országos Erdészeti Egyesület kiadásában megjelent mű, amely a soproni Röttig- Romwalter Nyomda R. T. műintézetében készült, s a tárggyal a Kárpátok medencéjében az Alföldre való tekintettel foglalkozik. — Az Esterházy Pál hercegnek ajánlott könyv nemcsak kiváló és Önálló kutatás eredményére valló erdészettudományi kérdéseket tisztáz, hanem Igen imponáló meteorológiai és hidrológiai tudásról is tesz tanúságot. A számos ábrával és térképpel illusztrált tanulmány, amely jelentékenyebb értékű, mint sok műszaki doktori értekezés, a Kárpátok medencéje erdőtenyészetének éghajlati feltételeivel foglalkozik, majd az Alföld erdőtenyészetével. Ez a rész, amely nem annyira tudományosan elvont, mint az előző fejezet, az Alföld ősi természeti viszonyait, az Alföld fás jellemének mfivelődés- fórténelmi magyarázatait, éghajlati és növényföldrajzi helyzetét, az al- j földi erdők ártéri jellegét, az erdős steppés vidék fogalmát és az Alföld erdőművelésének éghajlati adottságait tárgyalja, majd részletesen megállapítja a lecsapolásoknak az erdőtenyészetre és az éghajlatra való hatását. Különös érdeme, hogy sok, eddig eldöntetlen kérdést szinte megdönthetetlen tudományos adatokkal tisztáz. Jellemző arra az óriási munkára, amelyet Szántó István erdőmérnök-erdőmester végzett, hogy tanulmányában 68 szerző 114 müvére hivatkozik. — Bár a selmecbánya-soproni főiskola tanári kara és az onnan kikerült mérnökök mindig igen tekintélyes műszaki iro. dal mi működést fejtettek ki, Szántó tanulmánya ezek közt is előkelő helyet foglal el és nagy nyeresége a magyar műszaki irodalomnak. — Beszerzését melegen ajánljuk úgy a községeknek, mint magánosoknak — különösen az uradalmaknak, — amelyek nagy haszonnal forgathatják. Ára 5 pengő és megrendelhető akár a szerzőnél Tamásiban, akár az Országos Erdészeti Egyesületnél Budapesten. Horfhy-űnnep Mázaszászvár országzászlójánál Most avatták fel a mázaszászvári állomás területén azt az országzászlót, amelyet az állomás személyzete Regényt Kálmán állomás- főnök vezetése és buzgólkodása mellett saját keze munkájával emelt A bástyaszerüen kiképzett emlékművet s azon az országzászló rud- ját tiz vasutas készítette. A felavatáson megjelent dr Pólya Antal miniszteri tanácsos az országom bizottság nevében. Megjelentek a mázaszászvári állomás körzetében levő községek lakosai mintegy ötezren, a környék hazafias egyesületeinek kiküldöttei, a gyöngyösbokréta váraljai csoportja, a szászvári bányatelep dalárdája, a má- nyoki bányatelep zenekara, Máza, Váralja, Nagymányok, Szászvár tűzharcosai Bukowszky János bányafőfelügyelő vezetése mellett, a környéki szénbányák munkásai Erdős Jenő bányaigazgatóval élükön, a szászvári leánykör népviseletben, a mázai elemi iskolások. Megjelentek a róm. kát egyház nevében: Nagy István szászvári plébános, a ref. egyház nevében: Jánosi György ref. lelkész, egyházmegyei főjegyő, az ev. egyház nevében: Hoffmann Ernő izthényi ev. lelkész, hogy testvéri szeretettel méltassák a zászló jelentőségét. A lelkészeken kívül beszédet mondottak : Erdős Jenő bányaigazgató, Bukowszky János bányafőfelügyelő, a MTSz. völgység! főcsoportjának társelnöke, r/már János györei róm. kát és Pápay Ágoston nagymányok- telepi ig.-tanitók szavalata emelte az ünnepség értékét. A szászvár- bányatelepi kulturegyesület dalkara pompás éneke, a mányoki bányász- zenekar nagyszerű játéka gyönyörködtette az elragadtatott sokaságot. Résztvett az ünnepségen Szőllősy Ferenc a pécsi MÁV üzletigazgatóság osztályfőnöke, hogy a magyar vasutasok tiszta és Önzetlen áldozatkészségén felépült hazafiságának jelenlétével is bizonyitéka legyen. Kiemelkedő pontja volt a felavató Ünnepségnek az, mikor a gyöngyösbokréta váraljai csoportjának asz- szonya! és leányai a felvonásra készen álló országzászlóhoz járultak és megcsókolták. Könnyekig pieg- hatottan, ujjongva kisérte a jelenlévők figyelme a zászló magasba- szökését, amely hirdeti a magyar | nemzeti gondolat erejét s a biza- j kodó magyarság szebb jövendőjét. Kormányzó urunk születésnapja alkalmából ez a kis hazafias, vasutas csoporf az áűomásfőnök vezetése mellett felsorakozott az emlékműves országzászló előtt s néhány perces néma tisztelgéssel hódolt a legelső magyar ember dicsőségének, hallgatásával és munkájával kérve Isten áldását fejére, a hazára és minden magyar emberre. A megható tisztelgés után folytatták köteles munkájukat, mintegy annak igazolására, hogy munka és megértő szeretet építheti és emelheti* naggyá e hazát. Vauk Csonka Magyarország nem ország. Egész Magyarország — mennyország I Miért fáj?... Mikor még nem voltam, — állt már a világ, Sütött a nap és nyílott a virág, Dalolt a lány és ragyogott az ég i Még sem fáj, hogy akkor nem éltem még, Hogy mind e szépnek részese nem voltam. Hogy akkor én még nem daloltam. Miért fáj bolondos szívemnek tehát, Hogy, — ha majd kiszabott időm lejárt, — A világ tovább él és tovább ragyog, Csékba fúlnak az éjek és napok, S vidáman nevetnek szép leányszemek... Miért fáj, hogy akkor mír nem leszek 1 ? ... KESZEÖKUTHY R. Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1940 junius 13—19-ig. Hőmérséklet: maximum: 30'4 C° junius 17-én, minimum: 15.6 C* junius 13-án. Csapadék; eső 1*8 mm junius 16-án, eső 8 9 mm junius 17-én, es6 3 0 mm junius 18-án, összesen 13*7 mm — Rendkívüli vármegyei közgyűlés. Vitéz Madi Kovács Imre főispán, Tolna vármegye törvény- hatósági bizottságát — 50 bizottsági tag kérelmére — junius hó 25. napján, délelőtt 10 órakor' tartandó rendkívüli közgyűlésre összehívta. A közgyűlés tárgya: Hubay Kálmán és Vágó Pál országgyűlési képviselők által az országgyűléshez benyújtott és a Magyar Szent Korona területén élő népcsoportok önkormányzatáról és anyakönyvezéséről szóló törvényjavaslat elleni állás- foglalás. — Az őcsényi templom kereszt- feltétele. Szent István Király és Boldog Magyar Mór pécsi püspök tiszteletére épült őcsényi templom toronykeresztjének megáldási ünnepélye f. hó 23-án, vasárnap délelőtt lesz. Az ünnepély rendje a következő: 1. Délelőtt 10 órakor a templomban nagymise. 2. Utána körülbelül 8A11 órakor a templomtéren a toronykereszt megáldása. E Szertartást és a szentbeszédet dr Hauser Imre esperes, bátaszéki plébános, tartalékos tábori százados-lelkész mondja. 3. A megáldott kereszt felhelyezése a toronyra. — Az árvízkárok helyreállítása. Vitéz Madi Kovács Imre főispán, Szongott Edvin alispán, dr Bdfs- megyey Lajos tb. főszolgabíró, az árvízkárok helyreállításának adója és László Aladár ny. kir. műszaki főtanácsos az építkezések ellenőre, Vörösmarthy Kálmánnak a? árvízvédelmi kormánybiztossághoz beosztott főmérnöknek a kíséretében szerdán megszemlélték a tolnai, paksi, madocsai és dombóvári építkezéseket és azokat a telkeket, amelyeket a helyi hatóságok az árvíz által összedöntött házak tulajdonosai részére házhelyekül kijelöltek. A bizottság mindent a legnagyobb rendben talált. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Kassay Béla állampénztári főtisztet; a dunaföldvári m. kir. adóhivatal főnökét áthelyezte Rozsnyóra. — A Mezőgazdasági Bizottság közgyűlése. Kováts-Sebestény Endre elnökletével szombaton tartotta évi közgyűlését Tolna vármegye Mező- gazdasági Bizottsága. Megjelent a vármegye részéről vitéz Madi Kovács Imre főispán, Szongott Edvin alispán, mig az Alsódunántuli Mező- gazdasági Kamarát Csima József titkár képviselte. Kováts-Sebestény Endre nagyhatású elnöki megnyitójában foglalkozott a mostani gazdasági helyzettel és hangoztatta, hogy a gazdasági termények mostani rendkívüli konjunkturális áralakulása mellett is még mindig nagy az aránytalanság a mező- gazdasági és az ipari- gyáripari tér* melvények árai között. A gazdák ennek következtében produktumaikat jelentékenyen olcsóbban kénytelenek piacra vinni, mint amilyen árakat kap a gyáripar és az ipar. Tolnay-Knefély Ödön, Taksonyi János Heiman és Baka Mihály hozzászólásai után Michéli Mihály ni. kir. gazdasági tanácsos, a Tolna- megyei Tejszővetkezetek Szövetkezetének elnöke figyelemreméltó beszédet mondott a gazdaöntudatról, majd azt javasolta, hogy a mező- gazdaság jelentékeny előnyére válnék, ha a kamara minden járásban alkalmazna egy-egy intézőt, akik igy könnyebben adhatnák meg értékes tanácsaikat a helyszínen a gazdáknak. Vitéz Madi Kovács hsat főispán válaszolt a felszólalásokban
