Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-11-01 / 86. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 november 1. nem állt módjában kellően meg* művelni a földet. Ezeken a bajokon és ezeken a régi mulasztásokon hivatott segíteni a fajvédelmi földbirtokpolitika. Hálásak lehetünk a Mindenhatónak, hogy az egyelőre megcsonkított, de teljesen önálló Magyarország feje izig-vérig magyar ember, vér a mi vérűnkből, akinek legfőbb gondja, a magyar nemzeti érdekek védelme s akinek országépitő szándékait megvalósítja Teleki Pál gróf miniszterelnök szociális politikát folytató népi kormánya és a most általánosságban tárgyalt földbirtokpolitikai javaslattal lehetővé teszi, j hogy azé legyen a föld, akié az ország: a szorgalmas, dolgozó magyar népé. Dr vitéz Fábry tábornok a szekszárdi légvédelmi gyakorlaton A Szociális Misszió Társulat szekszárdi közgyűlése Folyó hó 27-én délután tartotta a Szociális Missziótársulat szekszárdi szervezete évi közgyűlését a vármegyeháza nagytermében, ahol éz alkalomból megjelent a nagyszámú tagok élén vitéz Madi-Kovács főispán, Szongott Edvin alispán, Gadl János szekszárdi apátplebá nos, egyházi tanácsadó, a központ részéről pedig Hammel Ladisla S. M. nővér. Vitéz Madi-Kovács Imréné, a szervezet elnöke az alábbi beszéddel nyitotta meg közgyűlést: — Úgy érzem, legelső sorban is hálás köszönetét kell mondanom azért az igen megtisztelő bizalomért, hogy engem a Szociális Misszió Társulat Szekszárdi Szervezete elnöki teendőivel megbízni méltózta* tott. Midőn köszönetem mellett meleg szeretettel üdvözlöm a mélyen tisztelt közgyűlés jelenlevő tagjait, kijelentem, hogy erős akaratom és szándékom, hogy szerény képességeimhez mérten a reám háruló feladóknak és kötelességeknek a legteljesebb mértékben tegyek eleget. Ahhoz azonban, hogy feladataimnak és kötelességeimnek eleget tudjak tenni, nagy szükségem van a szekszárdi szervezet jóindulatú és messzemenő támogatására s engedjék meg, hogy ezt a személyemben összpontosult bizalom mellé kérjem önöktől. Tudom, hogy a szervezetben munkában jártas, lelkes segítőtársakat találok Apátúr őnagyságával és a kiváló tisztikarral az élen s ez a tudat ad nekem erőt és kitartást ahhoz a munkához, amely reám vár s ez adja meg önbizalmamat és reménységemet ahhoz, hogy á reámbizott megtisztelő tisztséget a kívánalmakhoz mérten fogom betölteni. Az út, amelyen haladnom kell, meg van jelölve a szekszárdi szervezet eddigi eredményes és példás működésével és erős a reményem, hogy amennyiben a vármegye és város vezetői, a főispán és alispán urak, valamint a polgármester úr, továbbá a szekszárdi társadalom igen értékes támogatását továbbra Is élvezni fogjuk, munkánk eredménye sem maradhat el. Keresztényi hivő lélekkel érzem és tudom, hogy kötelességünk a mai nehéz időkben segíteni azokon, akik erre rászorulnak, de tudom, azt is, hogy az anyagi eszközök korlátozottsága miatt mindenütt segíteni nem tudunk, de ahol segítünk, ott felebaráti szeretettel, jó Szívvel tegyük, hogy elősegítsük a szociális kérdés megoldását. Az elnök végül a szervezet munkájához a jó Isten segítségét és áldását kérve, a közgyűlést megnyitotta. A jelenvoltak nagy tetszéssel fogadták az elnöklő főispánná megnyitó beszédét, amely után Vinkovics Kata titkár adta elő a napirend során részletes jelentését, többek közt közölve, hogy a szervezet egy szekszárdi főiskolai hallgatót és 5 középiskolai tanulót részesít állandó tanulmányi segélyben. Ezt követően a szakosztályvezetők tették meg jelentéseiket, amelyeket a közgyűlés teljes egészében elfogadott. A tagfelvételek után Hammel Ladiszla S. M. nővér a központ és Farkas Edith alapitó főnökasszony üdvözletét tolmácsolta, majd gyönyörűen felépített beszédében mutatott rá arra a hivatásra, amelyre a jó Isten az embert teremtette. Kérte a megjelenteket, toborozzanak minél több tagot a szervezetbe, hogy az régi szép híréhez méltóan végezhesse áldásos munkásságát. A tisztujitás során az 1940. évre az alábbi tisztikart választották meg: Elnök vitéz Madi-Kovács Imréné, ügyvezető alelnök Szongott Edvinné, alelnök: vitéz Vendel Istvánná, titkárjegyző: Vinkovits Kata, pénztáros: Gyuris Anna, egyházi tanácsadó: Gadl János apátplébános. Választmány: Berényi Béláné, özv. Bálint Jenőné, id. Debulay Imréné, özv. Dicenty Ernőné, Dicenty László- né, Drégely Etelka, Fejős Jánosné, Faludi Ferencné, özv. Fónagy József né, Fábián Mátyásné, Faragó Jánosné, Fray Anna, Eőrdőgh Zoltánná, dr Gaal Dezsőné, Gockler Györgyné, özv. Gömbös Jánosné, dr Haypál Sándorné, özv. Holub- Jánosné, dr Hitter Győzőné, özv. Haidekker Károlyné, Jártas Róza, Jakab Lászlóné, John Sándorné, dr Kalmár Vilmosné, özv. Kliegí Lajosné, dr Kovács V. Károlyné, özv. dr Leopold Kornélné, vitéz Makray Ferencné, özv. Mirth Gyulá- né, dr Nitnausz Gyuláné, dr Novák Miklósné, dr Cs. Papp Jenőné, dr Piróth Endréné, Ráner Jánosné, özv. Schneider Jánosné, Schultheisz Rezsőné, Sik Magda, özv. Simon Gyuláné, Simon Judit, özv. Szarka Dezsőné, Surgóth Aladárné, vitéz Tihanyi Szilárdné, dr Treer Istvánné, Titte József né, Tóth Jánosné, özv. Zsigmond Dezsőné. Szakosztályvezetők: szegényügyi: özv. Haidekker Károlyné, anya- és csecsemővédő: dr Piróth Endréné, tanulmányi ügyek: Faragó Jánosné, vigalmi ügyek: Szongott Edvinné. A tisztujitás befejeztével Gaál János egyházi tanácsadó mondott lelkiekben mélyenjáró és szépségekben gazdag beszédet, kiemelve a Szociális Misszió Társulat évtizedes eredményes munkáját, majd vitéz Madi-Kovács Imréné elnöknő bejelentette, hogy az anya- és csecsemővédő szakosztály javára -- mint eddig minden évben — most is megszervezik az őszi hangversenyt vagy más jövedelmet biztosító művészi előadást, végül indítványára a közgyűlés távirati üdvözlést küldött Virág Ferenc pécsi megyés püspöknek és Farkas Edithnek, a Szociális Misszió Társulat alapitó főnökasszonyának. A Szociális Misszió Társulat Szekszárdi Szervezetének az évi közgyűlése ezután az uj elnök, vitéz Madi-Kovács Imréné éltetésével ért véget. - , ^ Előző számunkban megemlékeztünk már a Dunántúlra elrendelt légvédelmi gyakorlat első napjáról, amely Hantos Ferenc m. kir. rendőrtanácsos, légvédelmi parancsnok és Török István hivatásos tűzoltóparancsnok, légoltalmi előadó vezetésével a legnagyobb rendben folyt le. A második napon, október 27-én reggel 5 óra 50 perckor volt az első légiriadó és a légi veszély elmúltát 5 óra 57 perckor jelezték. A szirénák 8 óra 11* perckor újból megszólaltak és a veszély 8 óra 29 percig tartott. E 14 perc alatt a katonai jelzők 12 káresetet jeleztek és pedig 9 tüzet és 3 romboló bombát. A közönség fegyelmezettségére vall, hogy a jelentés minden kárjelzésről nyomban beérkezett a légoltalmi parancsnoksághoz. A 11 óra 32 perctől 12 óráig tartó légi riadó alatt 9 tűzesetet, 3 rombolást és 2 gázosítást jeleztek. A 17 óra 25 perctől 17 óra 51 percig jelzett légi veszélynek 1 rombolás, 1 gázosítás és 5 tüzeset volt az eradménye. I Délután 16 órától vitéz Fábry I Dániel dr tábornok, országos lég- | védelmi parancsnok megtekintette a város légoltalmi szervezettségét, osztagait és az esti légi riadó alkalmával pedig az osztagok működését. A Szekszárdra érkezett légvédelmi parancsnokot e szemle alkalmával vitéz Vendel István polgár- mester és Török István városi hivatásos tűzoltóparancsnok, légoltalmi előadó kisérte. Szekszárd közönsége megnyugvással veheti tudomásul, hogy vitéz Fábry Dániel dr tábornok az itt tapasztaltakról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott és dicsérő szavakat intézett úgy a tűzoltósághoz, mint a cserkészekhez és a leventékhez, különösen kiemelve, hogy a helybeli m. kir. államrendőrség egész személyzete feladata legtökéletesebb magaslatán állott. Mint már jelentettük, a gyakorlatok alatt tanúsított és jobbára tájékozatlanságból származó szabály- ellenes magatartás miatt több egyén ellen eljárás indult meg a rendőr- kapitányságon. A szekszárdi Országzászló felavatása A megyeszékhely közönsége, — amely az ország egyik legművészibb és leggyönyörűbb szobrával hódolt a világháborúban elesett hős fiainak, régóta készülődött már ereklyés országzászló felállítására is. A gondolat megvalósulását sok tanácskozás és vita előzte meg úgy az országzászló helyét, mint pedig kivitelét és felavatását illetően. A sok értekezlet eredményeképpen a vár- megyeháza és a belvárosi r. k. plébániatemplom közé, a Béla-téren állították fel az országzászló alapépítményét, amely Komád József szekszárdi szobrászművésznek, — Szentgyörgyi professzor kitűnő tanítványának a sikerült műve. A sárgásszürke márványból készült zászlórudtartó tulajdonképpen egy lépcsőzetre helyezett felmaga- sitott áldozati oltár, amely előtt a magyar címer hármas hegye emelkedik és ebből nő ki a címer stilizált bronz apostoli keresztje. A magas oltár lábazatán a művészi kivitelű szekszárdi és tolnamegyei címer között a Magyar Hiszekegy kezdő sorai olvashatók. Az oltártömb egyik oldalát a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák országos szövetségének másik oldalát pedig a frontharcosoknak kőbe faragott címere díszíti. A zászlórúd tetejéről esküre tartott, aranyozott kéz emelkedik fel. Az ereklyés országzászlót, amely a hazafias érzést és az ország elrabolt részeinek a visszaszerzésére irányuló gondolatot van hivatva ébren tartani, fényes ünnepség keretében, október hó 29-én, vasárnap délelőtt 11 órakor avatták fel. Az avató ünnepélyen ott volt vitéz Madi Kovács Imre főispán és Szongott Edvin alispán vezetésével a vármegye tisztikara, megjelentek az egyes felekezetek lelkészei, a hivatalok és hatóságok, a tanintézetek, a leventék és a különféle társadalmi egyesületek. Egybegyült ott egész Szekszárd. Az ünnepséget reggel 7 órakor a leventezenekar zenés ébresztője, 10 órakor pedig az összes felekezetek istentisztelete vezette be. Maga az avatás a leventezenekar himnuszával kezdődött, majd Lovas Gábor gimn. VII. o. t. szavalta el igen szépen Móra László „Magyarnak lenni“ cimü gyönyörű költeményét, amely után a Szekszárdi Dalárda énekelte hatásosan Buchner Antal „Leng, lobog az országzászló“ kezdetű hazafias dalát. Dr Cselényi Pál kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke, az országos nevű szónok, jelent meg a diszemelvé- nyen és elmondotta lángoló haza- fiságu, költői szépségű avató beszédét, melynek szövegét az újságok terjedelmét korlátozó rendelet miatt azonban legnagyobb sajnálatunkba nem közölhetjük. A leventezenekar által intonált Magyar Hiszekegy hangjai mellett röpült fel a címeres országzászló díszes rudjára, ahol mindaddig félárbócon leng, amíg országunk régi határait el nem érjük. Szászi Sándor, a költői adottságú szekszárdi leventeoktató szavalta el ezután „Zászlónk“ cimü igen értékes, hazafias versét, majd a Szekszárdi Daloskör Petz Hubert karnagy vezetésével művészi kidolgozásban énekelte Siklós Albertinek „Az országzászlótartó előtt“ cimü szerzeményét. A művészi énekszám elhangzása után vitéz Vendel István polgár- mester szivbemarkoló gyönyörű beszédben vette át a város közönsége nevében megőrzésre az ország- zászlót, ez alkalommal is gyarapítva nagyszerű szónoki sikereit. A leventezenekar himnuszával végződött a szivet-lelket megremegtető nagyszerű ünnepély, amelynek végeztével a leventék, az iskolák és a közönség tisztelegve elvonultak a
