Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-11-01 / 86. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 november 1. nem állt módjában kellően meg* művelni a földet. Ezeken a bajokon és ezeken a régi mulasztásokon hivatott segíteni a fajvédelmi földbirtokpolitika. Há­lásak lehetünk a Mindenhatónak, hogy az egyelőre megcsonkított, de teljesen önálló Magyarország feje izig-vérig magyar ember, vér a mi vérűnkből, akinek legfőbb gondja, a magyar nemzeti érdekek védelme s akinek országépitő szándékait megvalósítja Teleki Pál gróf mi­niszterelnök szociális politikát foly­tató népi kormánya és a most ál­talánosságban tárgyalt földbirtok­politikai javaslattal lehetővé teszi, j hogy azé legyen a föld, akié az ország: a szorgalmas, dolgozó magyar népé. Dr vitéz Fábry tábornok a szekszárdi légvédelmi gyakorlaton A Szociális Misszió Társulat szekszárdi közgyűlése Folyó hó 27-én délután tartotta a Szociális Missziótársulat szek­szárdi szervezete évi közgyűlését a vármegyeháza nagytermében, ahol éz alkalomból megjelent a nagy­számú tagok élén vitéz Madi-Kovács főispán, Szongott Edvin alispán, Gadl János szekszárdi apátplebá nos, egyházi tanácsadó, a központ részéről pedig Hammel Ladisla S. M. nővér. Vitéz Madi-Kovács Imréné, a szer­vezet elnöke az alábbi beszéddel nyitotta meg közgyűlést: — Úgy érzem, legelső sorban is hálás köszönetét kell mondanom azért az igen megtisztelő bizalom­ért, hogy engem a Szociális Misszió Társulat Szekszárdi Szervezete el­nöki teendőivel megbízni méltózta* tott. Midőn köszönetem mellett me­leg szeretettel üdvözlöm a mélyen tisztelt közgyűlés jelenlevő tagjait, kijelentem, hogy erős akaratom és szándékom, hogy szerény képes­ségeimhez mérten a reám háruló feladóknak és kötelességeknek a legteljesebb mértékben tegyek eleget. Ahhoz azonban, hogy feladataim­nak és kötelességeimnek eleget tud­jak tenni, nagy szükségem van a szekszárdi szervezet jóindulatú és messzemenő támogatására s enged­jék meg, hogy ezt a személyem­ben összpontosult bizalom mellé kérjem önöktől. Tudom, hogy a szervezetben munkában jártas, lelkes segítőtársa­kat találok Apátúr őnagyságával és a kiváló tisztikarral az élen s ez a tudat ad nekem erőt és ki­tartást ahhoz a munkához, amely reám vár s ez adja meg önbizalma­mat és reménységemet ahhoz, hogy á reámbizott megtisztelő tisztséget a kívánalmakhoz mérten fogom be­tölteni. Az út, amelyen haladnom kell, meg van jelölve a szekszárdi szer­vezet eddigi eredményes és példás működésével és erős a reményem, hogy amennyiben a vármegye és város vezetői, a főispán és alispán urak, valamint a polgármester úr, továbbá a szekszárdi társadalom igen értékes támogatását továbbra Is élvezni fogjuk, munkánk ered­ménye sem maradhat el. Keresztényi hivő lélekkel érzem és tudom, hogy kötelességünk a mai nehéz időkben segíteni azokon, akik erre rászorulnak, de tudom, azt is, hogy az anyagi eszközök korlátozottsága miatt mindenütt se­gíteni nem tudunk, de ahol segí­tünk, ott felebaráti szeretettel, jó Szívvel tegyük, hogy elősegítsük a szociális kérdés megoldását. Az elnök végül a szervezet munkájá­hoz a jó Isten segítségét és áldá­sát kérve, a közgyűlést megnyitotta. A jelenvoltak nagy tetszéssel fo­gadták az elnöklő főispánná meg­nyitó beszédét, amely után Vinkovics Kata titkár adta elő a napirend során részletes jelentését, többek közt közölve, hogy a szervezet egy szekszárdi főiskolai hallgatót és 5 középiskolai tanulót részesít állandó tanulmányi segélyben. Ezt követően a szakosztályvezetők tet­ték meg jelentéseiket, amelyeket a közgyűlés teljes egészében elfoga­dott. A tagfelvételek után Hammel Ladiszla S. M. nővér a központ és Farkas Edith alapitó főnökasszony üdvözletét tolmácsolta, majd gyö­nyörűen felépített beszédében mu­tatott rá arra a hivatásra, amelyre a jó Isten az embert teremtette. Kérte a megjelenteket, toborozza­nak minél több tagot a szervezetbe, hogy az régi szép híréhez méltóan végezhesse áldásos munkásságát. A tisztujitás során az 1940. évre az alábbi tisztikart választották meg: Elnök vitéz Madi-Kovács Imréné, ügyvezető alelnök Szongott Edvinné, alelnök: vitéz Vendel Istvánná, titkár­jegyző: Vinkovits Kata, pénztáros: Gyuris Anna, egyházi tanácsadó: Gadl János apátplébános. Választmány: Berényi Béláné, özv. Bálint Jenőné, id. Debulay Imréné, özv. Dicenty Ernőné, Dicenty László- né, Drégely Etelka, Fejős Jánosné, Faludi Ferencné, özv. Fónagy Jó­zsef né, Fábián Mátyásné, Faragó Jánosné, Fray Anna, Eőrdőgh Zol­tánná, dr Gaal Dezsőné, Gockler Györgyné, özv. Gömbös Jánosné, dr Haypál Sándorné, özv. Holub- Jánosné, dr Hitter Győzőné, özv. Haidekker Károlyné, Jártas Róza, Jakab Lászlóné, John Sándorné, dr Kalmár Vilmosné, özv. Kliegí Lajosné, dr Kovács V. Károlyné, özv. dr Leopold Kornélné, vitéz Makray Ferencné, özv. Mirth Gyulá- né, dr Nitnausz Gyuláné, dr Novák Miklósné, dr Cs. Papp Jenőné, dr Piróth Endréné, Ráner Jánosné, özv. Schneider Jánosné, Schultheisz Rezsőné, Sik Magda, özv. Simon Gyuláné, Simon Judit, özv. Szarka Dezsőné, Surgóth Aladárné, vitéz Tihanyi Szilárdné, dr Treer Istvánné, Titte József né, Tóth Jánosné, özv. Zsigmond Dezsőné. Szakosztályvezetők: szegényügyi: özv. Haidekker Károlyné, anya- és csecsemővédő: dr Piróth Endréné, tanulmányi ügyek: Faragó Jánosné, vigalmi ügyek: Szongott Edvinné. A tisztujitás befejeztével Gaál János egyházi tanácsadó mondott lelkiekben mélyenjáró és szépségek­ben gazdag beszédet, kiemelve a Szociális Misszió Társulat évtizedes eredményes munkáját, majd vitéz Madi-Kovács Imréné elnöknő beje­lentette, hogy az anya- és csecsemő­védő szakosztály javára -- mint eddig minden évben — most is megszervezik az őszi hangversenyt vagy más jövedelmet biztosító mű­vészi előadást, végül indítványára a közgyűlés távirati üdvözlést küldött Virág Ferenc pécsi megyés püspök­nek és Farkas Edithnek, a Szociális Misszió Társulat alapitó főnökasszo­nyának. A Szociális Misszió Társulat Szek­szárdi Szervezetének az évi köz­gyűlése ezután az uj elnök, vitéz Madi-Kovács Imréné éltetésével ért véget. - , ^ Előző számunkban megemlékez­tünk már a Dunántúlra elrendelt légvédelmi gyakorlat első napjáról, amely Hantos Ferenc m. kir. rendőr­tanácsos, légvédelmi parancsnok és Török István hivatásos tűzoltó­parancsnok, légoltalmi előadó veze­tésével a legnagyobb rendben folyt le. A második napon, október 27-én reggel 5 óra 50 perckor volt az első légiriadó és a légi veszély el­múltát 5 óra 57 perckor jelezték. A szirénák 8 óra 11* perckor új­ból megszólaltak és a veszély 8 óra 29 percig tartott. E 14 perc alatt a katonai jelzők 12 káresetet jelez­tek és pedig 9 tüzet és 3 romboló bombát. A közönség fegyelmezett­ségére vall, hogy a jelentés minden kárjelzésről nyomban beérkezett a légoltalmi parancsnoksághoz. A 11 óra 32 perctől 12 óráig tartó légi riadó alatt 9 tűzesetet, 3 rombolást és 2 gázosítást jeleztek. A 17 óra 25 perctől 17 óra 51 percig jelzett légi veszélynek 1 rombolás, 1 gázosítás és 5 tüzeset volt az eradménye. I Délután 16 órától vitéz Fábry I Dániel dr tábornok, országos lég- | védelmi parancsnok megtekintette a város légoltalmi szervezettségét, osztagait és az esti légi riadó alkal­mával pedig az osztagok működé­sét. A Szekszárdra érkezett légvé­delmi parancsnokot e szemle alkal­mával vitéz Vendel István polgár- mester és Török István városi hiva­tásos tűzoltóparancsnok, légoltalmi előadó kisérte. Szekszárd közön­sége megnyugvással veheti tudo­másul, hogy vitéz Fábry Dániel dr tábornok az itt tapasztaltakról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott és dicsérő szavakat intézett úgy a tűzoltósághoz, mint a cserkészekhez és a leventékhez, különösen ki­emelve, hogy a helybeli m. kir. államrendőrség egész személyzete feladata legtökéletesebb magaslatán állott. Mint már jelentettük, a gyakorla­tok alatt tanúsított és jobbára tájé­kozatlanságból származó szabály- ellenes magatartás miatt több egyén ellen eljárás indult meg a rendőr- kapitányságon. A szekszárdi Országzászló felavatása A megyeszékhely közönsége, — amely az ország egyik legművészibb és leggyönyörűbb szobrával hódolt a világháborúban elesett hős fiainak, régóta készülődött már ereklyés országzászló felállítására is. A gon­dolat megvalósulását sok tanácsko­zás és vita előzte meg úgy az or­szágzászló helyét, mint pedig kivi­telét és felavatását illetően. A sok értekezlet eredményeképpen a vár- megyeháza és a belvárosi r. k. plé­bániatemplom közé, a Béla-téren állították fel az országzászló alap­építményét, amely Komád József szekszárdi szobrászművésznek, — Szentgyörgyi professzor kitűnő ta­nítványának a sikerült műve. A sárgásszürke márványból ké­szült zászlórudtartó tulajdonképpen egy lépcsőzetre helyezett felmaga- sitott áldozati oltár, amely előtt a magyar címer hármas hegye emel­kedik és ebből nő ki a címer stili­zált bronz apostoli keresztje. A ma­gas oltár lábazatán a művészi ki­vitelű szekszárdi és tolnamegyei címer között a Magyar Hiszekegy kezdő sorai olvashatók. Az oltár­tömb egyik oldalát a hadirokkan­tak, hadiözvegyek és hadiárvák or­szágos szövetségének másik olda­lát pedig a frontharcosoknak kőbe faragott címere díszíti. A zászlórúd tetejéről esküre tartott, aranyozott kéz emelkedik fel. Az ereklyés országzászlót, amely a hazafias érzést és az ország el­rabolt részeinek a visszaszerzésére irányuló gondolatot van hivatva éb­ren tartani, fényes ünnepség kere­tében, október hó 29-én, vasárnap délelőtt 11 órakor avatták fel. Az avató ünnepélyen ott volt vitéz Madi Kovács Imre főispán és Szon­gott Edvin alispán vezetésével a vármegye tisztikara, megjelentek az egyes felekezetek lelkészei, a hiva­talok és hatóságok, a tanintézetek, a leventék és a különféle társadalmi egyesületek. Egybegyült ott egész Szekszárd. Az ünnepséget reggel 7 órakor a leventezenekar zenés ébresztője, 10 órakor pedig az összes feleke­zetek istentisztelete vezette be. Maga az avatás a leventezenekar himnu­szával kezdődött, majd Lovas Gá­bor gimn. VII. o. t. szavalta el igen szépen Móra László „Magyarnak lenni“ cimü gyönyörű költeményét, amely után a Szekszárdi Dalárda énekelte hatásosan Buchner Antal „Leng, lobog az országzászló“ kez­detű hazafias dalát. Dr Cselényi Pál kormányfőtaná­csos, országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizott­ság társelnöke, az országos nevű szónok, jelent meg a diszemelvé- nyen és elmondotta lángoló haza- fiságu, költői szépségű avató beszé­dét, melynek szövegét az újságok terjedelmét korlátozó rendelet miatt azonban legnagyobb sajnálatunkba nem közölhetjük. A leventezenekar által intonált Magyar Hiszekegy hangjai mellett röpült fel a címeres országzászló díszes rudjára, ahol mindaddig félárbócon leng, amíg országunk régi határait el nem érjük. Szászi Sándor, a költői adottságú szekszárdi leventeoktató szavalta el ezután „Zászlónk“ cimü igen érté­kes, hazafias versét, majd a Szek­szárdi Daloskör Petz Hubert kar­nagy vezetésével művészi kidolgo­zásban énekelte Siklós Albertinek „Az országzászlótartó előtt“ cimü szerzeményét. A művészi énekszám elhangzása után vitéz Vendel István polgár- mester szivbemarkoló gyönyörű be­szédben vette át a város közön­sége nevében megőrzésre az ország- zászlót, ez alkalommal is gyarapítva nagyszerű szónoki sikereit. A leventezenekar himnuszával végződött a szivet-lelket megremeg­tető nagyszerű ünnepély, amelynek végeztével a leventék, az iskolák és a közönség tisztelegve elvonultak a

Next

/
Oldalképek
Tartalom