Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-08-30 / 68. szám
tÖLNAMEGVEI ÚJSÁG ___J93^ augusztus 30;., S anemes nragyar gróf a legszigorúbb kormányintézkedést kérte e bűnös rendszer ^elleni »Miniszterelnökünk, Teleki Pál gróf általános ^helyeslés közben adta meg válaszát, melyben kijelentette, bogy a pénzintézetekhez hasonlóan a várfalatok ellenőrzésére is felállítja a megfelelő szervet, melynek feladata lesz, hogy a vállalatok élére keresztény szakembereket helyezzen s a példátlanul magas, munkanélkül szerzett jövedelmeket megszüntesse. A miniszterelnök válasza az egész dolgozó magyar társadalomra megnyugtató, mert ő nem szokott a szavakkal játszani, hanem a komoly tettek embere s biztosan hisszük, hogy e rákfenét is kioperálja a magyar élet testéből. Nekünk munkás magyarokra s nem falazókra van szükségünk akkor, mikor a dolgozni akarók alig jutnak élethez, mikor az egyke és egyse hóbortját kultiválók munka nélkül akarnak busás jövedelemre szert tenni. Ezért adózunk köszönettel a felszólalóknak s a magyar miniszterelnöknek 1 TtíbeU Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I ÉLET Gyermekcipőkben gondtalan repked, Űzi a lepkét, játszik babával. Ez a tavasz. És feslő bimbóként pirul a bókra, Hajlik a táncban. — Ilyen a nyárban. Tapasztal és már csalódik. — Némán Felejt, temet, — s még remél is itt-ott Ez az ősz. Haja fehérebb hónál, mindent békében Mosollyal fogad. — S készül az útra. Gondja már nincsen. Számára egy a Cél, vágy: az Isteni Gaal Judit. Megindultak a tutajok a Tiszán Az utolsó húsz év alatt nagyon hiányzott valami a Tiszáról. A régi kép megváltozott s mindig kevesebb és kevesebb tutajt láttunk lecsúsztatok Pedig a tutajosok annyira hozzátartoztak a Tisza jellegzetes életéhez, mint a parton végighúzódó füzfaligetek, avagy az idő vasfogától korhadozó halászbárkák. Még emlékszünk a régi jó időkre, amikor egymást érték a tutajok a Tiszán s egy-egy város mellett végeláthatatlan sorokban pihentek meg a szálfákat szállító tutajosok. E nyáron még inkább hiányoztak e tutajok. Kárpátalja visszacsatolásával azt vártuk, hogy ismét visszakapja a Tisza azt a régi képét, mikor a tutajosok vidám evezőcsapásaitól volt hangos a viz. Vártuk a tutajokat s rajtuk a húsz évi rabságból fölszabadult ruténeket, Rákóczi hű katonáinak magyarhű fiait A megindult tutajozást puska- ropogás zavarta meg román részről, de a megkezdett tárgyalások eredményeként most már ismét megindult a tutajozás a Tiszán. A rutének nagy örömnapja^ volt a tiszai tutajozás kezdő napja. Ami nem is csoda, hiszen az elzártság a lassú éhhalált jelentette volna nekik. Tiszabogdánynál volt az ünnepélyes tutajinditás. Tábori mise után, a rutén nép ájtatos imája közben bocsátották útjára a múlt héten az első tutajt, majd utána aznap még százat. Jönnek a tutajok, talán azóta már a nagy magyar Alföld felé is közelednek. Eletet jelent ez az ut nemcsak rutén testvéreinknek, de a tisza- menti fűrésztelepeknek, munkásaiknak, akik Trianon miatt hosszú idő óta munka és kenyér nélkül voltak. Jönnek a tutajok, mert a Tiszának nem lehetett megtiltani, hogy az Alföld felé folyjon s magán hozza a tutajokat, amelyek visszaadják a Tisza régi képét s megindítja vele a régi magyar életét s vele a jólétet, munkát. — Évforduló volt most vasárnap, azaz augusztus 27-én, mégpedig annak 24. évfordulója, hogy a déli szomszédunk, a velünk hosszú időn át „baráti" viszonyban lévő és az akkor már kerek egy esztendő óta tartó világháborúban semlegességet vállaló Románia végül is hadat üzent a magyar-osztrák monarchiának. És már a hadüzenet napián az oláh csapatok át is lépték a jóformán védtelen Erdély határát, kihasználván a több oldalról való pillanatnyi szorongatott helyzetünket és elérkezettnek vélve az időt arra, hogy az 1000 évesnél is régibb ősi székely földet „román örökség“ gyanánt megszerezzék. Hogy mi lett ennek a hősi vállalkozásnak a vége, miképpen tűnt el a semmiségbe az oláhok szép álma, arról őrök emléket állított a bukaresti békekötés, amely ugyan az újabb békéig maradt csak érvényben, de csak remélni, de hinni is, hogy esztendő-ilyenkor, a román hadüzenet nagyedszázados évfordulóján már az a kényszerbéke sem lesz érvényben, amely Erdélyünket a bocskorosok által engedte 25 éven át jogtalanul bitoroltatni. — Uj kormónyfőtanácsos vármegyénkben. Braun István paksi apátplebánosnak vitéz Horthy Miklós Magyarország kormányzója, közéleti érdemei elismerése képpen a m. kir. kormányfőtanácsosi cimet adományozta. A kitüntetésről szóló okiratot Mágocson — előbbi állomáshelyén — adták át ünnepélyes keretek közt Braun Istvánnak. — Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Újvári Jenő magyarkeszi rk. iskolati segédtanítót — mostani állomáshelyén meghagyása mellett — rendes tanítóvá léptette elő. — Pongrácz Lajos országgyűlési képviselő ünneplése. Pongrácz Lajos bátaszéki gyógyszerész, országgyűlési képviselőt névünnepe alkalmából lelkes és meleg ünneplésben részesítették tisztelői és barátai s a szeretet és megbecsülés minden megnyilatkozásával elhalmozták a népszerű, közbecsülésnek és közszeretetnek örvendő törvényhozót, aki meghatva köszönte meg a nem várt meleg ünneplést. — Stockinger János ny. őrnagy Murgáról Bonyhádra, Percei Mór-utca 7. szám alá költözik át. A murgai intelligencia nagy sajnálkozással búcsúzik a község társadalmi életének vezető férfiétól, bonyhádi körökben pedig nagy szimpátiával várják a kitűnő gentlemant. — Kinevezés. A m. kir. földművelésügyi miniszter Mikolás Gábor szekszárdi lakos, oki. gazda, kisegítő munkaerőt ideiglenes minőségű gazdasági gyakornokká nevezte ki. — Magyar egyházi misszió Szófiában. Dr Hauser Imre bátaszéki plébános, a szófiai magyarok felkérésére Bulgária fővárosában: Szófiában 3 napos lelkigyakorlatot tartott. A kiváló szónok-plébános f. hó 26-án tért vissza Szófiából állomáshelyére, Bátaszékre, hol nagy szeretettel fogadták hivei. — Országzászló Bátaszéken. E hó 26-án tartotta a helyi népművelési bizottság ülését, mely azután átalakult országzászló felállítását előkészítő bizottsággá és meg is kezdi a munkát a szükséges fedezet összehozására, hogy az országzászló mielőbb ott lengjen Bátaszék főterén. Pongrácz Lajos országgyűlési képviselő lelkesen karolta fel az ügyet s így a siker biztosítva is van. — Térzene. A m. kir. 18. honvéd gyalogezred menetzenekara csütörtökön a Szent Imre-ligetben térzenét ad a következő műsorral: 1. Kraul: Nagy Lajos induló. 2. Offenbach: Orfeusz az alvilágban, nyitány. 3. Waldteufel: Estudantina, keringő. 4. Bachó: Fráter Lóránd, magyar egyveleg. 5^EiIenberg: Malom a fekete erdőben. 6. Figedy: Svoy induló. A térzenét Köhler Nándor tiszthelyettes, a m. kir. 18. honvéd gyalogezred ezreddobosa vezényli. — Szekszárd város anyakönyvi adatai. A szekszárdi születési anyakönyvben 1931. évben augusztus 28-ig 361 születési tétel jegyeztetett be. Ebből szekszárdi születés 129, a többi vidéki illetőségű. A 129 szekszárdi születésből 75 fiú és 54 leány. A halálozási anyakönyv 323 sorszámából szekszárdi illetőségű elhalálozások száma 159. Ebből 92 férfi és 67 nő. Tehát Szekszárd város lakosságának száma 1939 január 1-től augusztus 28-ig 30 fővel apadt. Érdekes megfigyelni, hogy amíg a születésnél a nőkkel szemben 21 férfi többlet mutatkozik, ez a többlet az elhalálozásoknál kiegyenlítődik, mert itt viszont 25 férfivel több halt meg, mint amennyi nő s végül mégis csak a nők javára mutatkozik 4 személy többlet. A város lakossága egyébként 14.305 fő a mai napon. Tanévnyitás a róm. kát. elemi iskolákban Szekszárdon. A szekszárdi elemi iskolákban a pótbeirá- sok szeptember 1-én és 2-án délelőtt 8—12 óráig történnek. Vasárnap: Veni sáncé s 4 én, hétfőn a tanítás kezdete. — Segédek jutalmazása. A kereskedelemügyi miniszter az 1939. évre is pályázatot hirdet olyan kereskedősegédek és iparossegédek 100—100 pengővel és oklevéllel való kitüntetésére, akik ötvenedik életévüket már betöltötték és legalább 25 éve megszakítás nélkül állanak ugyanazon munkaadó szolgálatában. Akik már jutalomban részesültek, a pályázaton nem vehetnek részt. A pályázaton legkésőbb 1939 szeptember 30 ig a kereskedelmi és iparkamaráknál kell benyújtani. A részletes pályázati feltételek, amelyeknek pontos megtartásához a miniszter feltétlenül ragaszkodik, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában (V., Szemere-u. 6.) kaphatók. — Jóváhagyás. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Hordó Eszter őcsény-szőlőhegyi községi tanítónő megválasztását jóváhagyta. — Nem árt tudni. Budapest díszpolgárainak sorában voltak Haynau, — a szabadságharc hóhéra — herceg Schwarzenberg, Bach Sándor az abszolutizmus főszervezője, gróf Pálffy Móric, Haynau szárnysegédje, gróf Forgách Antal, hírhedt mnszka vezető, báró Lederer Ignác, aki a márciusi. ifjaktól macskazenét kapott, Paskievics Iván orosz herceg, aki a magyar szabadságharcot letörte, herceg Windischgrälz Alfréd, szabadságharcunk ádáz ellensége, aki I. Ferenc Józsefnek elhamarkodva azt jelentette, hogy a „magyar nemzet lábaid előtt hever!“ báró Hauer István az abszolutizmus fő munkatársa, rossz szelleme. E diszmagyarok, magyarbarát, díszpolgárok mellé viszont Kossuth Lajos csak 1892-ben, nagy nehezen csak szótöbséggel jutott be Pest díszpolgárai közé 1 Volt-e türelmesebb nép vájjon a magyarnál ? Az oláhok, akiket egészen helytelenül még a magyar történetírók egyike-másika is románoknak nevez, a 14. században még egészen alárendelt helyzetben voltak a Balkánon. A szerb okiratokban és törvényekben az oláhok, mint juhászok (wlachok-pásztorok) szerepelnek, akikkel a szerbeknek tilos volt összeházasodni. Annyira megvetett népség volt, hogy semmiféle politikai, vagy polgárjogot nem kapott, még katona sem lehetett. Dusán, ä hagy szerb cár, címei közé fel sem vette, hogy az oláhok ura, holott azt felemlíti, hogy a szerbek, görögök, -bolgárok, albánok cárja. És most ők bitorolják kincses Erdélyünket 1 A napokban érkezik Szekszárdra külön vonatán Pécsről a nagynevű ezáüfl cirkusz világvárosi műsorral. Megnyitó díszelőadás a vásártéren szeptember l-én, pénteken és minden este 8 óra 15 perckor. Vasárnap három folytatólagos előadás délután 4, 6 és este 8 óra 15 perckor. A délután 4 és 6 órai előadáson mérsékelt helyárak. Saját villanytelep» autók