Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-06-28 / 51. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 junius 28. akiknek a mellén látható díszes sipzsinór garantálja, hogy alkalom* adtán nem fogják a célt eltéveszteni I A nehéz lövegekkel úgy száguldottak egymásközt, mintha csupán játékkocsival gyermekkoruk világát élnék. A bravúros bemutató befejezéséül elsütött ágyuk döreje méltó ouverturje volt a honvédnap befejezésére legutolsónak hagyott „Kiserődök leküzdése*4 bemutatójának. A korszerű harcmozzanatok minden fajtáját valóságszerüen érzékeltető bemutató borzalmas Ízelítőt adott a ma háborújából, de oly megnyugtató képet honvédségünk felkészültségéről, hogy nyugodtan hajthatjuk le fejünket nyugalomra, mert ha álmunkra ilyen honvédség vigyáz, akkor „Magyarországon a pokol kapui sem vesznek erőt I“ ír Tiiir"r^ L* A magyar raunKássás közel három esztendeje döbbent reá magárahagyottságára. — Érezte, hogy akik feléje közeledtek, nem őszinte hívei. Addig csak hitt a rózsaszínre festett munkásjövőben s remélte, hogy a Dárius kincsét ígérgető különféle árnyalathoz tartozók sokszinü köpenye alatt majd csak neki is jut egy kis férőhely. Hova-tovább fájdalmasan kellett csalódnia, hogy sem az ígérgetés, sem a mutogatott jóakarat nem hozott neki semmit, nem oldotta meg a problémákat, melyek a dolgozók ezreinek sorsát előbbre vitték volna. Ez a rádöbbenés hozta meg azután a magyar munkásság számára azt a belátást, hogy ne higyjen többé azoknak, kik eddig nem ő érte dolgoztak, de önző érdekből vezették félre a dolgozók sokaságát és ez éreztette meg vele egyúttal azt is, hogy a mai munkásságn ík sorsát csak egy pártállás viheti előre, javíthatja meg, a keresztény-nemzeti. Ez a belátás adta vissza a magyar munkásság önbizalmát, ez emelte egyúttal a munka becsületét s állásfoglalásával nem kímélte s megostorozta eddigi félrevezetőit. Ezen előzmények közben érték a magyar munkásságot a pünkösdi választások, mely — mint egy szikra *— lángralobbantotta a munkás lelkeket és sugárzó fényével bevilágította az örök magyar célhoz, a független Magyarországhoz vezető utat. Ez a cél hozta végre össze egy táborba a dolgozók tízezreit, hogy először is önmaguk ellen lázadva, igyekezzenek rendet teremteni a saját portájukon s azután őszintén, nyiltan s becsületes magyar érzéssel tárják fel mindig az illetékesek előtt kéréseiket, fájdalmaikat. S bevezetőül — szakítva a nemzetköziséggel s a szociáldemokrata név alatt bujkálókkal — odaállott az ország vezetői mellé, szavazatával megmutatta, hogy a keresztény magyar társadalomban óhajt élni és abban keresi boldogulását, ite Ez az egyedüli, aktiv nemzeti szolidaritás szellemében keletkezett mozgalom lesz képes egyedül arra, bogy a gazdasági élet nemzeti alapon való átépítésével biztosítson — figyelemmel a jogi és reális lehetőségekre — önmagának, utódjainak boldogságot, örömet, munkájáért kenyeret, életet. A mai kormányzat minden szociális elgondolásával rajta van, hogy a dolgozó, keresztény hazafias munkásság helyzetét javítsa, a dolgozó magyar családok boldogulását elősegítse s jövőjét biztosítsa. S miként a munkásság odaállott azokhoz, kik ugyan nem Ígértek, de minden lehetőt megtettek és megtesznek, hogy könnyes magyar szem ne legyen, hogy józanságával ne higyjen a jövőben sem azoknak, kik eltántorítani akarnák a helyes, a boldogulás útjáról. Űzze el a mézes beszédű álapostolokat, tekintse a reális életet s ennek keretében a megvalósithatókat, mert csak a kölcsönös megértés^ fogja a jobb jövendőt kimunkálhatni s enyhíteni az eddigi csalódásokat. — Nyújtsa oda bizalommal a kérges kezet azoknak, akik azt szeretettel fogják meg s ezzel vezetik a becsületes munkát nyújtókat — a lehetőségek kikeresésével — a boldogulás útjára. MAGYAR TAVASZ... Irta: HAJNÓCZY LÁSZLÓ Oszlanak már a téli nagy ködök, Illat i van már a termékeny rögnek, Tavaszi szélben zúgnak vén fenyők S a folyók már szabadon hömpölyögnek. Sok tavasz jöttén hullt már fagybilincs S láttunk magyar hegyeken ibolyát, De ennél szebb, mámoritóbb tavaszt Nem vártunk hosszú századokon át. Erődtől megtört a nehéz bilincs! Hazám, mert nem csüggedtéi és nem féltél lm, lehullt rólad százados teher S te újra feli velő útra léptél. Eddig rád régi csillagok ragyogtak, De most oszlóban már a vak homály, Emeld az égre hát tekinteted S derüljön benned tavaszi sugár. Az élet kapuja kitárva int S magasba lendül a hatalmas pálya, Lépj hát előre bátran, szabadon, Ne torpantson meg gyávák suttogása. Kísértet csak a babonásban él S te éjből fénybe léptél magyarom, S erőd nem lankad, hanem egyre nő,1 Ha kő vagy vas, tornyosul utadon. És melletted áll szellem hadsereg,! Nagy időktől a régi hősök árnya, Megérzi lelked, ha a múltba néz, Honnan ezer év dicsősége szárnyal. Dicsősége, óriás munkája is, Hős áldozatja, tűrő századok... Ifjú, tebenned minden ősapád Szivének örök ritmusa dobog. Előre hát pályádon nemzetem, Hittel feszüljön karod a munkára, Előre hát, de nem bus-csüggedőn Hanem miként a tavasz viharában Holt ág törik, de rügy felszabadul,! Vidáman űzve jégszivü telet, Előre hát magadban-biztosan, Hit és akarat harcoljon veled I Látom, kitárod roppant karjaid Hazám s hegyeket mozgat szent hited; Elveted régi, unt hibáidat És kiküzdöd uj, nagy erényidet Látom régi vagy s uj és készen állsz Megindulni a nagy tavasz elé, A pálya int, induljunk magyarok Mindig előre s mindig felfelé 1 Dal- és táncestélv a Polgári Olvasókörben A minap egyszerű meghívót kézbesített a szekszárdi posta. A nagy- multu „Szekszárdi Dalárda4* julius 1-én este fél 9 órai kezdettel dal- és táncestélyen mutatja be, hogy méltó reprezentánsa most is, mint 6—7 évtizeden át mindig, a szekszárdi dalkulturának. A műsoron a Szekszárdi Dalárda nagy zenei képzettségű karnagyának, Raffay Sándornak felolvasása is szerepel, átvezet a sok évtizedes szekszárdi dalkultura régi dicsőségnek állomásain. — Két évszám 1861—1939) keretében újra és újra felelevenedik e dalárda dicsőséges nagy múltja, mely alatt nagy és nehéz versenyeken országos viszonylatban is nagy sikerrel szerepelt: Kolozsvár (1880), Miskolc (1884), Debrecen (1892 és 1929), Fiume (1896), Baja (1931), Pécs (1932) mind, mind bizonyító állomások. A Szekszárdi Daládra 1940-ben Győrben vesz részt az országos dalosversenyen, bizonyságul annak, hogy most is megvan, él és régi érdemelismeréseit ott csak gyarapítani és Szekszárd hírnevét öregbíteni fogja. Erre biztosítékot nyújt tagjainak száma, szorgalma, készsége, hanganyaga, együttérzése és karnagyának rátermettsége. E dalárda ez évben nagy lendülettel vette fel a régi, dicsőségteljes munka fonalát; ez évben is szépen szerepelt március 15-én, a hősök napján és a honvédnapon. Mostani dal- és táncestéiyén mindennél többet és értékesebbet ígér műsora. Megérdemli, hogy érdeklődésével és jegyének megváltásával Szekszárd műértő lakossága most is támogassa és ezt kéri is a Szekszárdi Dalárda nemes célt szolgáló önzetlen vezetősége. Jegyek elővételben a Molnárnyomda és Lugosi Béla könyv- kereskedésében kaphatók. Jegymegváltások Dorn Zsigmond vm. irodafőigazgató Szekszárd, Vármegyeház címére küldhetők. Állatdijazás Bátán Méltó keretek között zajlott le 25 én Báta állattenyésztő gazdáinak minden elismerést megérdemlő a múlt évről száj- és körömfájás miatt elmaradt állatdijazása. A lelkes magyar állattenyésztő község példát szolgáltathat a többi magyar községnek is arra, hogy miként lehet erős akarattal és azzal a kitartással, melyet az állatenyész- tés megkíván, rövid időn belül is nagy figyelmet érdemlő eredményeket elérni. Jelen esetben külön kiemelendő még az is, hogy az előre törő magyar község lakossága saját erejéből adakozott össze többszáz pengőt dijakra, melyeket a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület, Lipták Béla, Májer Nándor főldbirtokosek értékes dijai egészítettek ki. Hogy az egész vármegye menynyire nagyra értékeli a bátaiak követésre méltó állattenyésztési meg- megmozdulását mi sem bizonyítja jobban, mint az a páratlan érdeklődés ami megnyilvánult a díjazással szemben. Ott láttuk: Mádi Kovács Imre főispán, Szongott Edvin alispán, báró Fiáth Tibor vm. Gazdasági Egyesület elnökét egész családjával, Pongrácz Alajos országgyűlési képviselőt, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület képviseletében Michéli Mihályt, Polgár István főbírót, dr Kunczer Jenő vm. tiszti főügyészt, John Sándor gazd. tanácsos, egy. igazgatót, dr Bátsmegyei Lajos titkárt, a Bács- bodrog vm. Gazd. és Tolna vármegyei Gazdasági Felügyelőség« részéről Fehér N. felügyelőt, fa Szakáts István kir. közjegyzőt, Köp. pány Károly, Krammer János szt, titkár, Fray József, Majer Nándor fb., Eordögh Tibort, az Alföldről tanulmányúton lévő 40 kisgazdát és még nagyon sokakat Elővezettek 170 drb tehenet, 86 üszőt, 4 drb növendék bikát A két biráló bizottság munkájának befejezése után br. Fiáth Tibor vm. gazd. egy. elnöke üdvözölte a vendégeket. Örömmel állapította meg, hogy a két évvel ezelőtti díjazás óta szembetűnő javulás mutatkozik az állatállományban. További kitartó munkára buzdította a gazdákat. Utána Pigniczky Ferenc mező- gazdasági iskolai igazgató, a biráló bizottsági elnök összegezte a bírálatnál észlelt és röviden rámutatott a még sürgősen kiküszöbölendő állattenyésztési hibákra. Majd kezdetét vette a díjnyertes állatok elővezetése és a dijak kiosztása. Egymásután kerültek sorra az értékes dísztárgyak, hasznos gazdasági gépek, nemesített vetőmagvak és háztartási cikkek, érmek és oklevelek nagy örömet és büszkeséget szerezve szorgalmas és szerencsés nyerőinek. Ónodi Géza főjegyző fáradozásainak eredményeként még tombola is volt hasznos nyeremény tárgyakkal. A díjazás 160 terítékes „híres bátai halpaprikással*4 fejeződött be. Az első pohárfelköszöntőt Lipták Béla mondotta br Fiáth Tibor vm. gazd. egy. elnökére. Br. Fiáth Tibor ígérte, hogy a vezetése alatt működő vm. Gazdasági Egyesület mindenkor a legkészségesebben áll a község rendelkezésére, kifejezve azon óhaját, bár minél több magyar község fordulna hasonló megkereséssel hozzá. A község valamennyi lakójára ürítette poharát Ónodi Géza főjegyző a megjelent vendégekre, John Sándor dr Kunczer Jenőt és Pigniczky Ferenc a bátai törekvő kisgazdákat, Ónodi Géza főjegyzőt és Michéli Mihályt éltette. Michéli Mihály a magyar összefogást, a megértést, vasszorgalmi munkát és bizalmat ajánlotta figyelembe, melytől bizton lehet remélni az igazi megujhodott szebb magyar jövőt. Dijat nyertek: a) tehenek csoportjában : I. M. Sümegi Mihály, II. B. Sümegi József, III. V. Mózes Mihály, IV. Sümegi István, V. K. Tóth István, VI. M. Sümegi Mihály, Babos Imre, V. Pirisa István, Vörös Mihály, Fórizs István, V. Mózes János, Sümegi József, Tolnai Mihály, B. Tóth Mihály, Varga Mihály, Czita Mihály, Dér Imre, Kiss G. József, Tóth Mihály, Bari József. b) Üszők csoportjában: I. Keresztes Mózes, II. Pirisa Mihály, III. Tar Mihály, IV. Gyuricza Pál, V. Bari Mihály, VI. Takaró István, Somogyi Mihály, Milasin Zakariás, Kreskei István, Csapó András, Be- rényi József, Tolnai József, Kriskó János, László Péter, Bahos Imre, K. Sümegi Mihály, Balázs József, B. Tóth Mihály, Tolnai Mihály, Pal- kovics Péter, Karádi Mihály, Katona István, Mózes József, Zsinkó Já* nos, V. Mózes János és Nyék* István. c) a bikák csoportjában: L risa Mihály, II. Babos Imre.
