Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-03-04 / 19. szám
XXI. évfolyam Szekszárdi 1939. mátclus 4. (Szombat) 19. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap SBcrkMXlőactf to tdodőhlvníal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 86 Peldőa szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Bgéaz évre eienzctesi dili 12 pengő || Félévre ______ 6 pengő A lop megjelenik minden excrddn to szombaton. Bldflseitol dllak és hirdetések, valamint s lap szellemi részéi liléid közlemények ■ szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések draft A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengd, — A hlrdelés eev 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronkénl 10 fillér, Álláslkereadknek 80 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezeti reklám-, ellejryzésl, családi hír, valamint a nylíttér soronként 60 fillérbe kerül. XII. Plus A pápaválasztó konklave csütörtökön alakult meg, hogy Szent Pé* tér székébe ültesse Istenben boldogít XI. Pius pápa utódát. A római j Vatikán sixtusi kápolnájában gyűl- I lek össze a föld minden részéről a i katolikus világ szellemi arisztokráciájának legkiválóbbjai: az Anya- szentegyház hatvankét bibornoka, hogy kijelöljék maguk közül a legjelesebbet, a legméltóbbat és a katolikus világegyház uralkodó fejévé, Krisztus földi helytartójává tegyék. A bibornokok testületé határozatának végleges kialakulását péntekre, vagy szombatra várták. A pápaválasztók azonban már az első napon, a csütörlök délután tartott harmadik szavazás alkalmával eredményre jutottak és a sixtusi kápolna kéményéből délután 5 óra 29 perckor felszállott fehér füst jelézte, hogy megvan az uj pápa. Pár perccel ‘később a Szent Péter bazilika főerkélyéről jelentették az óriási téren ■Összegyűlt többszázezer főnyi tömegnek és a vatikáni rádió utján az egész világnak, hogy a konklave PaCelli Jenő bíboros államtitkár- camerlengot választotta pápává és ö a választást elfogadva XII. Pius néven fog uralkodni. Ez a közlés nemcsak a helyszínén keltett óriási lelkesedést (Pa- celli ugyanis római származású és az egyháznak évszázadok óta nem volt római születésű pápája), hanem örömmel fogadták azt mindenfelé az egész földkerekségen, mert Pa- celli bíboros úgyis mint pápai nun- - cius és úgyis mint pápai legátus sokfelé megfordult és mindenütt a legnagyobb rokonszenvet keltette maga iránt Legnagyobb azonban talán Magyarország lakosságának az öröme, mert hisz a világ legtiszteletreméltóbb, egyetlen soha meg nem ingó trónjára olyan uralkodó került, aki ismeri népünket, szeretettel viseltetik nemzetünk iránt és mélységes rokonszenvét alkalma volt kimutatni akkor, amikor mint a pápa legátusa az Eucharisztikus Kongresszus alkalmából tiz napig volt Budapesten a főméltóságu kormányzói pár vendége a királyi palotában. Nem volt még pápa, aki olyan személyes tapasztalatokat szerezhetett volna rólunk, hazánkról, kultúránkról, vallásosságunkról, mint XII. Pius. Éppen azért nagy a mi Örömünk, hogy akkor, amikor a sok szenvedésen, megpróbáltatáson keresztülment emberiség talán most éli leválságosabb idejét, mikor a földkerekség fegyverek zörgésétől visszhangzik, a hatalomnak és erőnek ebben az iszonyú versenyében olyan ember lett Krisztus földi helytartója, a béke megőrzését szolgáló szuverén, akinek Szent István országa iránt érzett és tanúsított jóindulata közismert. Kik voltak a magyar nemesi leslffrsfig lolnamegyel taglal? A vármegye történetéhez érdekes adatokat szolgáltat majd ka- jászószentpéteri László József m. kir. alezredes -előadása, aki vasárnap délután a szekszárdi Garay János gimnázium diákszövetségének a vármegyeháza nagytermében Va 6 órakor kezdődő kulturdélutánján ismerteti tanulmányának a fenti kérdésre vonatkozó eredményeit. — A magyar nemesi testőrségbe minden vármegye 2—2 ifjút küldött. A kiválogatott ifjak a bécsi kulturcen- trumból értékekkel megrakodva jöttek haza és a magyar irodalomnak és közéletnek kiváló munkásaiként működtek. Tolna megyében a Be- zerédj, Perczel, gróf Festetich, Forster, Kliegl, Fodor, Pozsgay, Daróczy családok fiai szerepelnek a nemesi testórségben. Az érdekes előadást zeneszámok és szavalatok teszik változatossá. Belépődíj nincs. Műsor ára 50 fillér. Minthogy a tiszta jövedelemét a diákszövetség diákjóléti célra fordítja, szívesen fogad felül- fizetéseket vagy önkéntes adományókat. Avar temetőt találtak Szakály határában Tóth Mihály, Szakály községnek nemrég megválasztott hegyközségi bírája nemrég behozott a szekszárdi vármegyei múzeumba nyolc darab kőkori edényt azzal a megjegyzéssel, hogy azokat saját szőlejében csontvázak mellett találta, talajforgatás alkalmával. Tekintve, hogy a megtaláló elbeszéléséből arra lehetett következtetni, hogy ott még to vábbi sírok is lesznek, dr Csalog József, a vármegyei muzeum igazgatója négynapos próbaásatást végzett a kérdéses területen. A helyszínén kiderült, hogy kőkori sirok vannak ugyan Tóth Mihály hegyközségi bíró szakályi szőlőjében, azonban nem egymás mel lett, hanem nagyon elszórtan és nem is csontvázas, hanem urnasi- rok ezek, ugynevezet badeni kerámiával. A talált csontvázak azonban egy avarkori temetőhöz tartoznak. A most lebonyolított négynapos próbaásatás alkalmával húsz darab, rendes sorban elhelyezett avarkori sirt bontott ki dr Csalog muzeum- igazgató, akinek ez a munkája szép eredménnyel járt. Különösen bronzból készült ővgarniturák és övdi- szitmények kerültek elő és majdnem minden sírban van yaskés és köcsög is, azután ételnemü maradványok, marhacombcsont, csibecsont (az egyik sírban egy egész halom tojás). Az egyik női sírban — és ez a legszebb lelet az egész temetőben — két germán ízlés szerint készült, tükörfémből öntött fibulát talált dr Csalog és ezeknek az a fő érdekességük, hogy tipikus avar inda- diszitmények vannak rajtuk. A leletet — melynek tudományos publikációja is megjelenik — feldolgozás és elhelyezés végett beszállították a szekszárdi vármegyei múzeumba. I XI. Plus pápa anyja állítólag bátaszékl származású volt Feltűnést keltő hir jelent meg a Baján megjelenő Bácskai Újság csütörtöki számában. Azt írja ugyanis ez a lap, hogy a most elhunyt XI. Pius pápa anyai ágon magyar- országi családból származott volna. A pápa édesanyja állítólag a Báta- széken élő Galli- család sarja volt. Bátaszéken született és az 1850. évben került Olaszországba, ahol megismerkedett a nemesi származású Ratti takáccsal és férjhez is ment hozzá. Ebből a házasságból született az 1857. évben Ratti Achilles, aki pápává választása alkalmával a XI. Pius nevet vette fel. A bátaszéki Galli családban ez az eset szájhagyomány utján eddig is élt I és a család az állítólagos rokonságot most igazoltatni is akarja. A ! pápa édesanyja testvérének az unokái ? Bátaszékról Bajára is áttelepedtek J és ezek a leszármazók is ismerték I a rokonságra vonatkozó hagyományt. Az elhunyt pápa nálunk ismeretes életrajzai' édesanyja származásával és családi adataival nem foglalkoznak és igy az érdekes családi összeköttetés valódisága okiratok nélkül nem ellenőrizhető. Mint lapzártakor értesülünk, a bátaszéki plébánia anyakönyvébe az 1834. évi március hó 28-án írták be Galli Terézia születését. Apja Galli Jakab, anyja Bayerle Anna. Az olasz eredetű Galli család tagjai közül most is többen élnek Bátaszéken és környékén és a szóban forgó Terézia is Lajvér-pusztán született. A pápa életrajzi adatai szerint 1 anyja valóban Galli Terézia volt. Különösnek tartják azonban, hogy I a pápa sohasem említette, hogy I édesanyja magyarországi szárma- j zásu lett volna. Tagadhatatlan, hogy I a magyar nemzetet szerette és ezt sokszor hangoztatta is. Tudjuk, hogy Budapesten is járt. Egy ízben magyar zarándokok előtt, nemsokára pápává való megválasztása után, célzott arra is, hogy tanulmányai során nemcsak a magyar történelmet akarta megismerni, hanem közelebbről a magyar nyelvet is. Erre azonban nem volt ideje. A tettek beszélnek (B. É.) Amikor gróf Teleki Pál elfoglalta a kormányelnöki széket, már a párt értekezletén elmondott bemutatkozó beszédében, de minden egyes megnyilatkozásában, úgy képviselőházi, mint felsőházi beszédében hangsúlyozta, hogy kormány- alakítása nem jelent semmiféle Irány- változást. Ennek a ténynek hangsúlyozása volt eddigi megnyilatkozásainak legfőbb sarkpontja.Vagyis: nem várható változás sem külső, sem belső politikánkban. Az irány marad továbbra is azon a vonalon, amelyet néhai Gömbös Gyula mutatott meg a nemzetnek s amelyet továbbépített Darányi Kálmán és Imrédy Béla. Ez a legilletékesebb helyről elhangzott kategórikus állítás csakhamar kézzelfogható bizonyítékokat is nyert úgy külső, — mint belső politikai téren. Külpolitikailag a következő dolgok történtek. Gróf Teleki Pál kormányalakítása után nyomban meleghangú táviratot küldött az olasz, mint a német nép vezéréhez, valamint Lengyelország külügyminiszterének, amely táviratokra hamarosan megérkezett a legszivélyesebb válasz. Ez a táviratváltás is kézzelfogható bizonyitéka annak, hogy. a magyar kormány töretlenül ragaszkodik a tengelyállamokkal létrehozott kapcsolatokhoz s ettől az irányától nemcsak, hogy eltérni nem akar, de minden törekvése azt szolgálja, hogy a barátság szálait a jövőben is továbbépítse. Ezt igen élénken igazolja az a lépés, ami éppen a napokban történt a magyar külügyminisztériumban. Magyarország képviseletében gróf Csáky István külügyminiszter aláírta az antikomintern egyezményt, ami csatlakozást jelent azokhoz az államokhoz, amelyek a bolsevistaellenes harcban egyesültek. Ezek az álla- | mok: Olaszország, Németország, I Japán és Mandzsukuo. Magyar- I országnak ez államokhoz való csatlakozása nemcsak a bolsevistaellenes harcunk húszéves hagyományainak felel meg, hanem annak az őszinte barátságnak is, amelyet Magyarország, Németország, Olaszország és Japán iránt érez. Gróf ! Csáky István külügyminiszter, ami- ! kor a jegyzőkönyv aláírásakor az érdekelt államok képviselői előtt ! nyilatkozatot tett, hangsúlyozta, hogy | Magyarország csatlakozása tulaj- • donképpen védekezés s ez az ön- I védelem nem irányul egyetlen állam Egyes ssám 12 filSé?,
