Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-02-22 / 16. szám
XXL évfolyam. Szekszárd, 1939. február 22. (Szerda) 16. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap *a Kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank éoÖleiében. Telefon szám: 86 eiOflscfóal cSIfi Ebész évre — 12 pengő ||: Félévre------------6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁXSÍK FERENC A lap mcgldanlk minden szerdán ée szombaton. *Bljflutl»l dUak in hirdetések, valamint a lap acelleml részét Illáid | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érali A legkisebb hirdetés dija 1*80 pengd. - A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronkénf 10 njßcr. Alléstkercsdknek Sp azázalék kedvezmény, hlrrovetben elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi bír, valamint a M miéi I— nylítlér soronként llérbe keríti. A kézműves meSbeciQlése Közel egymillió magyar ember gondja-baja került szóba vasárnap a^pp a vigadói nagygyűlésen, amelyen Kunder Antal, az iparosok minisztere megszívlelendő igazságokat mondqtt a kézművesség társadalmi és nemzeti értékeiről. Kerek számban kétszázezer önálló kisiparosról és nem kevesebb alkalmazott munkaerőről, végeredményben tehát családtagokkal együtt csaknem egymillió emberről beszélünk akkor, ha a kézműves napi gpndiait vitatjuk meg a közélet fórumain. Olyan szám, annyira hatalmas társadalmi réteg és gazdasági tényező ez, hogy nem lehet annak gondjai fölött úgy napirendre térni, mint az elmúlt évtizedekben, amikor a gazdasági élet számos vezetője, kézlegyintéssel intézte el a kisipart, modván, hogy a gyáripar ol- csóbban, többet termel, tehát a kisipar előbb-utóbb el fog tünnj a gazdasági életből. A tények erőteljesen rácáfoltak már erre a nyegle felfogásra. Hiszen a , magyar kézműves megmaradt. Állotta a versenyt akkor, amikor leginkább húzták felétté a lélekharangot és a válságos időkben nemcsak áldozat- készségről, szívósságról és tehetségről tett tanúbizonyságot, hanem | á gazdasági élet bizonyos területein mégj előre is tört. Gondoljunk azokra I a finom és páratlanul szép cipellőkre, amelyek a boldogabb és gazdagabb országok hölgyeinek lábát diszitik: magyar munka. Vagy azpkra az ékszerfjqorÁságu bútorokra, amelyek a nyugateurópai előkelőségek lakásában állanak: magyar munka, kézműves munka mindez, amely soha sem fog az őt megillető helyről kiszorulni. Nagy hagyományok, évszázados .eredmények alapozták meg. ezt a becses magyar kézművesipari és a kézműves osztályt. S amilyen dőreség volna eltagadni a kisipar gazdasági súlyát és értékét, ugyanpjyan, sőt még nagyobb hibába esnénk, ha nem volnánk tekintettel a kéz- müvesosztály társadalmi és kulturális jelentőségére. Ez az. a kemény munkához szokott népelem, amely szinte kifogyhatatlan fqrrása a tehetségnek. Innen származik társadalmi és politikai, tudományos és művészi életűnk sok kiváló reprezentánsa s ez az a társadalmi osztály, amely mindig hűséges hive a társadalmi rendnek és becsületnek és soha nem áll a lázadás soraiba. Csodálatosan hangzik, de igaz, hogy Magyarország mindig akkor ▼olt nagy és erős, amikor virágzott a kézmüvesipar és a városi polgárság munkája megteremtette a művelődés alapjait. Gondoljunk csak a magyar középkor és az újabb kor remekeire és a nemzeti felbuzdulások legszebb korszakaira! Nemzeti és szociális kérdés tehát a kézművesség — boldogulásának problémája. De egyúttal művelődési probléma is. Hiszen az elmúlt évszázadok folyamán mindig a világot járó kézműves volt a haladás és a kultúra fáklyavivője s ez a szerepe csak akkor szorult háttérbe, amikor az állam segitőkeze elgyengült s a kíméletlen gazdasági küzdelem egyszerű számmá vagy tehertétellé fokozta le a városi kisembert. Ma azonban már más időket élünk. Áz újjászülető és erősödő nemzetek isihét a régi színvonalra igyekeznek emelni a kisiparosságot. Világszerte megindultak a csereakciók, a hitelakciók és a modern társadalmi gondoskodás az öregségi biztosítás fegyvereivel, — valamint bizonyos munkaterületeknek a kézművesség számáfa való biztosításával igyekszik az értékes kispolgári réteget meéfat azzá tenni, aminek lennie kell. Ez a politika pedig, amelynek nagyvonalú programját Kunder miniszter vasárnap kifejtette, nem gazdaságellenes és nincs ellentétben a technikai fejlődés törvényeivel sem. Arról van csupán szó, hogy a tehetséget, a találékonyságot és az ízlést ismét hozzásegítsük a fejlődés lehetőségeihez, amelyek megadják neki egy egészen uj gazdasági elhelyezkedés feltételeit is. A kézműves munkája teremtő munka, amely a gyarló embert alkotásra teszi képessé. Nem elveszett milliók tehát azok, amelyeket a kormány a kisiparra közvetlen, vagy közvetett segítség formájában áldoz. Mert a most kialakuló magyar társadalomban a szorgalmas és tehetséges, képzett és a korral haladni tudó kézművesnek mindig lesz kenyér és megbecsülés. Vitézi bál Szekszárdon Fényes Külsőségek között s a magyaros testvéri meleg szeretet jegyében tartották meg vármegyénk vitézei báljukat a Szekszárd Szálló nagytermében, szép számú s előkelő közönség jelenlétében. A közönség már lU 10 órára megtöltötte a nagy báltermet s Va 10 órakor vonultak be a vitézi párok. Vitéz thuriki és komjátnai dr Thu- ránszky Lászlóné, vitéz tardoskeddi Benke József m. kir. honvédtábornok karján, vitéz tardoskeddi Benke Józsefné vitéz thuriki és komjátnai dr Thüránszky László főispán karján s utánuk a vitézi rend nemzetes asszonyai s tagjai, mindannyian — férfiak és nők egyaránt — magyar ruhában. Igen kedvés festői látványt nyújtott ez a bevonulás, amely alatt a katonai zenekar régi magyar indulót játszott. A szebbnél-szebb brokátselyem női ruhák, a sárközi hímzésű fekete selyemruhák mindenike maga egy-egy megtekintésre méltó látványt nyújtott szép viselőikkel. A vitézi párok a terem két oldalán helyezkedtek el,, aztán a m a- g y a r palotás táncot bemutató leányok és ifjak vonultak fel zeneszó mellett. Majd a zenekar a palotás dallamába kezdett, melynek hangjai mellett Végess Zsuzsa— Léfáy Menyhérttel, Steiner-Boda Magda—dr Tóth Pállal* Halmos Nóra—Safáry Endrével, Hertelendy Mária—rSomogyváry Mátyással, Simon Judit—Rajczy Kálmánnal, Szabó Szöszi — Lukács Lőrinccel, Steiner-Boda Gitta—dr Kern Istvánnal, Szabó Piroska—Besenyi Gyulával, Hertelendy Hona —dr Sztachó Józseffel' és Diczenty Judit—GőU- ner Lászlóval, mint táncöt nyitó párok — mindannyian színes ma- gyár ruhában — rejtették el a palotást, mely annak idején méjj a régi megyebálok egyik legszebb tánca volt. Lelkes ünneplésben is volt részük a palotás táncolóinak, mely után a cigányzenekar ropogós magyar csárdást játszott. Ebben em- csak a szorosan vétt fiatalság vétt részt, hanem az idősebbek is, szívesen táncolva á tüzes táncot. Ezután váltakozva katona- és cigányzene- kar hangjai mellett folyt a tánc víg hangulatban reggelig. Jól esett latnunk, hogy figyelmes , táncosaink egyetlen Táncosnőt sem hagyták pihenni s még reggel is sok pár táncolt. A bálon Ott láttuk a vármegye tisztikarát élén Szöngótt Edvin alispánnal, a többi hivatalok vezetőit, a szekszárdi é6 tolnai helyőrségek tisztikafát parancsnokaikkal élükön s nejeikkel együtt, Továbbá számos vidéki vendéget is. Hálás elismerés illeti vitéz Tihanyi Szilárd vitézi székkapitány vezetésével a szekszárdi vitézeket, kik oly kedvessé és feledhetetlenné tették ezt a szép báli éjszakát. A vármegyei cierKész-lntézőbizollság ülése A megyei cserkészintézőbizottság f. hó 18-án Szekszárdon, a gimná- I ziumban ülést tartott és megbeszélte a tavaszi cserkészteendőket. Faludi Ferénc gimn. igazgató, ügyvezető elnök megnyitójában méltatta az inté- I zőbizottságból elköltözés miatt kivált | Kiss Lajos kanonok diszelnöknek, i I Pétery Sándor őrnagy és dr Hör- | váth Árpád vm. főjegyző bizottsági tagok érdemeit. Az intézőbizottság jegyzőkönyvi köszönetben fejezte ki velük szemben háláját. A bizottság uj tagjai részéről Domijány Ervin bonyhádi gimn. igazgató meleg szavakkal ajánlotta fel szolgálatait az ügynek. Csapó Jenő gimn. tanár, főtitkár rövid beszámolót adott az utóbbi hónapok eseményeiről. Megtudjuk, hogy jelenleg 25 igazolt csapat van a megyében és az állandó propaganda eredményeképpen még 4 csapátalakulás igazolása van folyamatban: a döbröközi r kát. elemi, a gyönki ev. elemi, a tolnai állami elemi és a bátaszéki polgári iskolánál. Az egy éve alakult simon- tornyai csapatot 465. sz. Döröcske Simon néven igazolta a Szövetség. A csapatok cserkészmunkájából Ki* emeli, hogy az Ősszel megindult nagy nemzeti nekilendülésben a cserkészet igen fontos szerepet kapott elsősorban a légoltalmi szolgálatban. Fontos erőpróbájuk volt a novemberi és decemberi légi ria^ó. Néhány csapat, mint a szekszárdi gimn. 40-es, a bonyhádi gimnázium 179-es, a dombóvári gimn. 66Jj-ps és a bátaszéki 683ras rövidhullámú rádiójával kapcsolódott bele a légoltalmi jelzőszolgálatba Épités alatt van a dunaföldvári 105-ös csapát adó-vevő készüléke. A szociális munkából kiemelte, hogy a „ Magyar a magyarért“ akcióban a megyének kivétel nélkül minden cserkésze buzgón és Telke- sedéssel résztvett. ’ A gyűjtéseken Kívül előadásokat rendeztek a nagy nemzeti akcjO javára. Továbbiak során beszámolt a főtitkár a vezetőügyekről, a cserkésztiszti próbá?- tató bizottság működéséből és a csapatok életéről. Surányi Károly gimn- tanár, ellenőrző jelentésében a csapatok jó szelleméről és buzgó működéséről mondott megnyugtató szavakat A megyei cserkészet tavaszi tervei közül kiemelendők a következők: Május havában megyei céllövőversenyt tartanak. Hogy ebben minél több csapat vehessen részt, vitéz Finy Béla ezredes, dr GnczttVán Gyula rendörfŐtanácsos és vitéz Zeriüváry János várm. vpzetőti9Zt, bizottsági tagok javaslatára központi verseny helyett körzet-, illetőlég po'átaversenyéket rendeznek. Le- bortyolitásáhöz a vármegyei testnevelési felügyelőség messzemenő támogatását ajánlotta fel, mint a múltban is tette. »L? Az idei évi közgyűlést és cserkéíz- napot Dunaföldváron fogják megtartani április 29. és 30-án. Az ottani csapatok máris gazdag programot nyújtottak be az intéző- bizottságnak: a dunaföldvári erdőben nagyszabású hadijátékot, este a községben tábortüzet, másnap Ünnepélyt a Hősök szobránál Vét- tek tervbe. Faludi Féreric elnök, vitéz Tihanyi Szilárd vitézi székkapitány, Németh Gyula ev. lelkész, Mentz János gimnáziumi tanár, kis- cserkészügyi előadó, Knábel Vilmos, Pápay Ágoston és Földes László i bizottsági tagok hozzászólása során 1 az a kivánság alakult ki, hogy ez I a cserkésznap valóban az egész • megyei cserkészet seregszemléje 1 legyen. Egyes szám ára 12 fillér.
