Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-02-08 / 12. szám

1 ITOLNAMEGYEI UJSAG 2 lommal ragaszkodott Casinónkhoz. Fiatalabb éveiben egyik vezetője volt a haladni vágyó fiatalságnak s később, mint választmányi tag ko­moly, tárgyilagos, praktikus fel­szólalásaival, népszerűséget nem haj- hászó szókimondásával nagyon ér­tékes tagja volt választmányunknak s egyike azoknak a lelkes tagjaink­nak, akik a Casinónk fennállásá­ban és virágzásában küldetésszerü hivatást és magyar életcélt látnak. Méltatta végül dr Horváth Árpád volt háznagynak, a Casinó ügyészi állásából távozni kivánó dr Kunczer Jenő vm. tiszti főügyésznek és a választmányból kilépő dr László Aladár ny. műszaki főtanácsosnak az érdemeit. A lelkes elismeréssel fogadott igazgatói jelentés után áttértek a számadások és költségvetések le- tárgyalására, majd megejtették a tisztujitást, amelynek során nagy­részt a régi vezetőség nyert man­dátumot. Újak az igazgatóságban: Ziegler Károly háznagy, dr Módos Antal ügyész, a választmányban: Horváth Károly esperes-plebános, dr Kalith András pénzügyigazgató, dr Kunczer Jenő vm. tiszti főügyész, dr Hencze Béla gimn. tanár, Polgár István főszolgabíró, Schneider Elemér bankigazgató, dr Szakáts István kir. közjegyző. 100 év múltán Rill József — vármegyénknek egykori kir. tanfelügyelője — a régi magyar pedagógusok egyik kiváló­sága, 1839. évi január 11-én Mó­doson, Torontál megyében szüle­tett, hol apja tanító volt. A szabad­ságharc leverése után előbb atyja oktatta, majd egy magániskolába került, melyet Ferentzy József jog­végzett férfiú vezetett s ebben nyerte el a gimnázium hat osztályának megfelelő képesítést. Szegény lé­vén, a hetedik és nyolcadik osztályt elvégzendő, nem ment el se Aradra, se Temesvárra, hanem Nenzára ment telekkönyvi írnoknak, hogy a . mindennapi kenyeret megszerezze. Innen hívták meg Torontálszé- csénybe altanitónak és 1853 telén már az iskola falai között találjuk. 1854-ben Módoson segédeskedik, majd Versecre megy a tanítókép­zőbe, annak elvégzése után szülő­falujába hívták meg altanitónak, hol szintén becsülettel állotta meg he­lyét. Sokat olvasott, sokat tanult s kicsiny tanítói fizetéséből is köny­veket vásárolt. — így előkészülve 1858 őszén megy a lippai főelemi tanoda főelemi osztályába tanító­nak és szeretettel kapcsolódott bele abba a kisded társadalomba, melyet a szabadságharc leveretése után Lippára menekült magyar családok alkottak és mindent megtett, hogy a német nyelvű lakosságot a ma­gyar haza szeretetére nevelje. Mint öntudatos, gerinces, de buzgó és munkás tanítónak sok baja akadt feletteseivel, akik nem szívesen lát­ták, hogy a fiatal tanító képezi ma­gát, mert akkor ezt nem szerették. Az 1862. év őszén Vingára hívják meg egyhangúlag a „kapitális is­kola" élére. Itt a családi érdekeket érintő megválasztása miatt sokan igyekeztek munkája elé akadályo­kat gördíteni, de Rill itt is emberül állotta meg helyét és itt már abc-s könyvet irt és több tankönyv össze­állításában is részt vett. Elérte, hogy tanítványai, kiket anyanyelvűkén oktatva igyekezett magyar lelkületűvé nevelni, nem­csak szívben és lélekben, de szó­ban is magyarrá lettek. — Tanítói munkájának ily nagy sikerű elvég­zése folytán a község s a járás vezetőinek meghitt, jó barátja lett s lassan nemcsak a vármegye, de az egész ország tanügyi életére ki­terjedt az Ö alkotó ereje. Ott találjuk őt a Tanitóegyletek Országos Szövetségének élén és a Oélmagyarországi Tanitóegyletnek egyik vezető szelleme lett. Az 1861. évben Rill báró Eötvös Józsefnek egy tanügyi reformtervet mutatott be, melyet a miniszter el is fogadott és ekkor elhatározta a miniszter a Néptanítók Lapja meg­indítását, Budán magyar tanítóképző felállítását s ezeknél Rill alkalma­zását helyezte kilátásba. Az 1867. év nyarán Eötvös ajánlólevelével tanulmányútra megy: Pozsony, Bécs, Brünn, Prága, Drezda, Gotha, Lip­cse, Weimar, Erfurt, Berlin, Ham­burg, Bréma, Hannover, München, Salzburg és Linz voltak a minisz­tertől nyert 66 forinttal megtett ta­nulmányújának állomásai s vissza­jőve a miniszter felajánlotta neki a budai képző igazgatóságát. Mint­hogy Rill azt kívánta, hogy a tanári kart ő válassza össze, viszont báró A Duna—Tisza közével való ösz- szeköttetés — mint értesülünk, újabb örvendetes lépéssel halad előre. A MÁVAUT vezetősége ugyanis elha­tározta, hogy a közeljövőben, eset­leg már március hó elsejétől kez­dődően Szekszárd és Kalocsa kö­zött közvetlen autóbuszjáratot állít be. Az autóbusz Szekszárdról Tolna, Fadd, Gerjen érintésével kompon kel át a Dunán, Meszestől megy be Kalocsára és ugyanezen útvonalon tér vissza Szekszárdra. Évtizedes kívánsága környékünk­nek, hogy vármegyénk a vele szem­ben álló Duna—Tisza közével szo­rosabb kapcsolatba kerülhessen. A Duna két partján teljesen azonos a mezőgazdasági kultúra, ugyanolyan életlehetőségek uralkodnak, a nagy folyam azonban olyan leküzdhetet­len akadályként és választóvonal­ként húzódik a két partvidék közt, hogy egészséges, állandó vérkerin­Eötvös a tanárok kinevezési jogát magának tartotta fenn, Rill nem vállalta az igazgatói állást. Az 1869. év őszén Eötvös Erdélybe utazott s itt a vingei küldöttség élén Rill üdvözölte. Eötvös ekkor kérte, hogy fogadja el a budai képző egyik ta­nári állását, minthogy az igazgatói állást már betöltötte. Rill el is fo­gadta s itt az elméleti és gyakor­lati pedagógiát tanította. Ekkor iro- dalmilag is kezdett dolgozni, de körülbelül 30 tanitóegylet irigyke- I dése és féltékenykedése Rillt a par- I lament elé vitte s a miniszter őt tanári állásától fölmentette, de 1874 május 2-án Trefort miniszter a jo­gosulatlan támadásoktól megvédve a parlamentben is, visszavette az állami szolgálatba s Vas, Szolnok- doboka, Tolna, Hont, Moson, majd ismét Hont megyében tanfelügye- lősködött egész 1909-ben bekövet­kezett haláláig. Mint iró, szerkesztő, pedagógus, tanár és tanfelügyelő kiváló, értékes s mint egyéniség nagytudásu, gerinces és puritán em­ber volt, kinek emlékét kegyelettel őrzi megyénkben is az utókor. Legyen áldott emlékei gés sem gazdasági, sem más te­kintetben ezideig kifejlődni nem tudott. Ez a választóvonal termé­szetesen kihat a távolabbi vidékek egymással való érintkezésének ne­hézségeire is, úgyhogy vármegyénk kelet felé, a Duna—Tisza köze pe­dig nyugat, vagyis megyénk törzse felé jóformán minden forgalmi le­hetőségtől el volt zárva. A kérdést bizonyos mértékben megoldotta ugyan a dunaföldvári közúti hid felépítése. Vármegyénk legnagyobb része azonban ennek csak igen kevés hasznát látja és a Duna továbbra is, mint elválasztó vonal és mint nagy forgalmi aka­dály jelentkezik. Ennek a felisme­rése teszi állandóan aktuálissá a Paks és Kalocsa közötti Dunahid építésének szükségességét. Ha az autóbuszjárat beállítása nem teljes megoldás is, mégis örvendetes kez­deményezés ezen a téren. Remél­TELEFON: 143 Szerdán, febr. 8. Csütörtökön, febr. 9. VILÁG­MOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: Vi7 és Vs9 órakor, I vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor Charles Boyer főszereplésével: Ez az élszaka a allénk! (TO HARIS) • Főszereplők; Claudette Colbert és Charles Boyer Fox világhiradó Vigasztalásul... Csak áll, áll az ember s néz némán a főidre, mely zuhanva hull s eltemet örökre valakit. Akarna szólni, beszélni a száj, mert nem lehet hallgatni, most mondani muszáj valamit... De nem lehet, a könnyek előre törnek------­-------könnyű tüllje libben a súlyos szemfedőnek és — vége, vége, vége! És bezárul a föld és nyitva marad egy seb, a legégetőbb, a legfájóbb, a legkeservesebb — ... De — néha egy kis száj nyilik s gügyögve szól : — ne sírjatok, nem halt meg ő, él, hisz én itt maradtam, én — itt vagyok ... Miklósi M. Ö. Autóbuszjárat Szekszűrd és Kalocsa Között 1939 február 8. jük, hogy ez az intézkedés úgy a Duna innenső, mint a túlsó oldalá­nak előnyére fog szolgálni. Csonka Magyarország nem ország. Egész Magyarország — mennyország I — Személyváltozás a pécsi egy- 1 házmegyében. Virág Ferenc pécsi i megyéspüspök Kosztolányi Pál előbb j regőlyi és zombai káplánt, szek­szárdi kórházi helyettes lelkészt, j most vasasi káplánt kinevezte va- sasi lelkésszé, Sarlós György apart káplánt teveli adminisztrátorrá, Solti Istvánt Görcsönyből Bőlcskére, — Gyük Istvánt Bölcskéről Görcsönybe, Nagy Ferencet Tévéiről Aparra ! küldte káplánnak. — Aranylakodalom. Wéber Ja­kab bonyhádi kéményseprőmester és neje Kollmann Ludovika Terézia folyó hó 7-én tartották aranylako­dalmukat, mely alkalommal a bony­hádi evangélikus templomban egy­házi áldásban is részesültek. — Orvosi kinevezések. A bel­ügyminiszter dr Biró Béla bölcskei orvost Ujfehértó községhez, — dr Abay-Nemes Gyula pápai orvost, dr Abay-Nemes Gyula volt paksi, most budapesti gyógyszerész fiát a nógrádmarcali orvosi körbe kine­vezte községi, illetve körorvossá. — Áthelyezés. Dr vitéz Gyergyó- Alfalvi Gereöffy Géza m. kir. csendőr- őrnagyot a honvédelmi miniszter a szegedi csendőrkerületi parancs­noksághoz helyezte át. Tőle, aki hosszabb időn át lapunk irodalmi munkatársa volt, a remekbe szabott költeményeivel olvasóinknak sok gyönyörűséget szerzett, — ezúton vészük búcsút. Közismert nemes- veretü egyénisége élni fog emlé­künkben. — Visszagondolunk arra, amikor a Vas Gereben Irodalmi Kör rendezéseiben úgy városunkban, mint a megye nagyobb községei­ben személyesen előadott költemé­nyeivel ragadta magával a közön­séget.' E Körnek megalakulásakor beválasztott tiszteletbeli tagja volt. Egyike volt a szekszárdi ország­zászló létesítésére alakult mozgalom megindítóinak és e célra elsőnek tett nagyobb adományt. Mindenütt ott volt, ahol segíteni kellett, főleg az elesetteken. Az én hangom cimfi kétezer példányban- elkelt verses­kötetével, melyet városunkban adott ki, — az irodalomnak értékes és a fővárosi sajtó által kitűnő kritikákat kiváltó — anyagot szolgáltatott. Eltávozása nagy veszteség városunk úri társadalmára és azt őszintén sajnáljuk. Egy igazi barátot, egy nemes bajtársat és egy talpig úri embert veszítünk benne. — A Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör kulturestélyeit az alábbi sorrendben tartja meg: feb­ruár 10-én Sióagárdon, február hó 19-én Dombóváron, február 26-án Bogyiszlón, március 4-én Szekszár- don, március 5-én Pakson, Szek- szárdon, a Katolikus Körben és Pincehelyen, március 12-én Szek- szárdon, az újvárosi Társaskörben és Ujdombóváron, március 19-én Ocsényben, március 25-én Tolnán, április 2-án Hőgyészen, április hó 15-én Nagymányokon, április 16-án Tengelicen, április 22-én Bonyhá- don. — A többi kulturestély idő­pontja tárgyalás alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom