Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-12-06 / 96. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XXL évfolyam. ___________ Szekszárdi 1939. december 6. (Szerda) . 96. szám. Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési d 11: Egész évre — 12 pengő || Félévre_____6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC ki A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1‘50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. A hndfnyerészKedő Mint a nagy nemzetközi hírszolgálati ügynökségek jelentik, nemcsak a velünk baráti viszonyban álló országok lakossága előtt, hanem számos semleges államban is nagy megütközést keltett Gafencu román külügyminiszternek a múlt héten mondott külpolitikai vonat* kozásu beszéde. Gafencu az uj román kormány megalakulása alkalmából a román szenátus és a román kamara egyesített külügyi bizottsága előtt terjedelmes expozét mondott,^ melyben többek közt foglalkozott a magyar—román kérdéssel is. Beszédében hangsúlyozta, hogy Románia támadást kizáró szerződésre irányuló ajánlatára Magyar- országtól nem kapott olyan választ, mint amilyent kívánt volna. Majd hosszasan azt fejtegette, hogy a trianoni békeszerződés nem is olyan szörnyű igazságtalanság és azon ma már nem lehet változtatni. A trianoni békeszerződés által ütött sebeket — úgymond Gafencu — nem lehet a nemzetiségi elv és a nemzetiségi államok lerombolásával meggyógyítani, hanem csak ezek együttműködésével. A román külügyminiszternek a már kijegecesedett történelmi igazságokkal szembeforduló beszéde az egész magyar közvéleményben élénk tiltakozást váltott ki. Éppen ezért a Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste gróf Csáky István külügyminisztert és kérdést intézett hozzá Gafencu román külügyminiszter kijelentésével kapcsolatosan, mire gróf Csáky István a következőket mondotta a sajtó nyilvánossága számára: „Gafencu román külügyminiszter ur mai beszédében állítólag azt is kijelentette a külügyi bizottság tagjai előtt, hogy a trianoni békeszerződés nem volt szörnyű igazságtatan- ság és hogy bármi legyen is az újonnan kialakult természetes rend, nem lehet többé változtatni rajta. Románia ma egyedül áll ezzel a makacs felfogásával úgy a háborús feleknél, mint a háborúban részt nem vevő, vagy a semleges államoknál. Nemcsak Magyarország, de Közép-Európa békéjének fennállása érdekében kötelességet vélek teljesíteni, amikor határozottan felemelem* óvó és tiltakozó szavamat, azzal az erőlködéssel szemben, hogy Romániából ismét feltámasszák a Páris-körüli békék szellemét. Meggyőződésem, hogy bármikor és bármilyen pártatlan nemzetközi fórum elé is kerül a trianoni békeszerződés ügye, az azt éppúgy, mint a közelmúltban, igazságtalannak és sürgősen orvoslandónak tartaná román viszonylatban. A Páris-körüli békeszerződések bukásának korszakában Románia nem maradhat az egyetlen hadinyerészkedő, mert az nem fog a Kárpátok medencéjében nyugalmat és békés fejlődést biztosítani. A román külügyminiszter ur bizonyára tudni fogja, hogy miért.M Gróf Csáky István külügyminiszternek a megtámadhatatlan magyar igazság védelmében elhangzott válaszát az egész külföldi sajtó nagy megértéssel Jogadta s az olasz újságok nagy nyomatékkai hangsúlyozzák, hogy nem lehet elnémítani Mussolini olasz miniszterelnöknek immár történelmi jelentőségűvé lett azt a mondását, hogy igazságot kell szolgáltatni Magyarország- I nak. A Hadúr nevenapján Irta: Babay Géza A négy folyam s a hármas bérc honában Ma minden magyar áldja az eget S szeretet, hűség gyöngyöző borával Megtölt egy titkos aranyserleget. Örömmámorban érez át a lelke Valami fényes, földi diadalt S a kincses kelyhet magasra emelve Köszönti Őt, a legelső magyart. Gazdasági életünk rendje Az ország fővárosában, Budapesten megjelenő újságok az utóbbi időben egyre gyakrabban írtak arról, hogy a gazdasági tárcákat vezető miniszterek külön miniszter- tanácsokat tartottak az országot érintő időszerű gazdasági kérdések megtárgyalására. Ezek a gazdasági miniszteri értekezletek bizonyos feltűnést keltettek a magyar közvéleményben és éppen ezért nagy érdeklődésre tarthat számot a miniszterelnök nyilatkozata, mely teljes őszinteséggel tárja fel a nemzet előtt a gazdasági tárcák miniszterei értekezleteinek okait és hátterét. Gróf Teleki Pál miniszterelnök rámutatott arra, hogy amióta átvette a kormány vezetését, állandóan tartottak ilyen miniszteri értekezleteket. A külön értekezletek magyarázata az, hogy a gazdasági vonatkozású kérdéseket — helyesebbnek látja a kormány külön miniszteri értekezteten előkészíteni és a már megbeszélt anyagot a teljes minisztertanács elé terjeszteni. De fontos volt ezeknek a gazdasági minisztertanácsoknak a rendszeresítése azért is, mivel az időszerű gazdasági kérdések legtöbbje az összes gazdasági minisztériumokat, tehát a földmivelésügyi, pénzügyi, kereskedelmi és iparügyi minisztériumokat, valamint a Magyar Nemzeti Bankot egyaránt érinti. Európának három nagyhatalma van hadiállapotban és ennek a háborús állapotnak a hatásai alól nem vonhatja ki magát a magyar gazdasági élet sem. A háború kitörése óta három hónap telt el és ezen idő alatt nemcsak a hadviselő, de a semleges államok is fontos gazdasági intéz- kedésesre határozták el magukat. Magyarországon megfelelő, a külföldi viszonyokkal számoló, rugalmas gazdasági rendet kell kialakítani, amely a mindenkori világ- helyzethez és az ország szükségleteihez igäzodik. A legfontosabb cél természetesen az ország nyersanyagszükségletének biztosítása, — mert csak a szükséges nyersanyagok behozatalával tudjuk a népesség ellátását és gazdasági életünk folytonosságát fenntartani. Megnyugtatta gróf Teleki Pál a közvéleményt abban is, hogy a kormány a gazdasági életben korlátozásokat csak annyiban és csak akkor fog alkalmazni, amikor az szükséges lesz. A gazdasági miniszteri értekezletek tehát nem azt jelentik, hogy már a legközelebbi jövőben ilyen korlátozások életbeléptetésére ébredhetünk. A kormánynak azonban minden eshetőségre el kell készülnie s éppen ezért mérlegelnie kell olyan intézkedéseket is, amelyek ma még egyáltalában nem időszerűek. A józan és előrelátó kormányzati politika teszi .tehát szükségessé ezeket a sűrűbben megismétlődő gazdasági miniszteri tanácskozásokat és az országnak minden lakosa azzal a nyugodt tudattal folytathatja tovább munkáját, hogy bölcs előrelátással és gondossággal őrködik a nemzet biztonsága fölött a kormány, amelynek nehéz és felelősségteljes munkáját a nemzet nyugodt és fegyelmezett magatartásával köteles alátámasztani. mezőgazdasági bizottsági közgyűlés Tolnavármegye Mezőgazdasági Bizottsága folyó hó 2-án délelőtt 10 órai kezdettel a vármegyeháza tanácstermében tartotta ezévi őszi rendes közgyűlését dr Kovdts Sebes- tény Endre földbirtokos elnöklete alatt. A gyűlés iránt, melyen a vármegye alispánja is megjelent, a gazdatársadalom széles rétegei részéről nagy érdeklődés nyilvánult meg. Elnök megnyitójában visszapillantást vetett a Kormányzó Őfőméltó- ságának 20 éves országépitő munkájára, mellyel nemzetünket a haladás és fejlődés útjára vezette. Tolna vármegye gazdaközőnségének mély hódolatát és hűséges ragaszkodását tolmácsolta Horthy Miklós kormányzó Őfőméltóságának 20 éves országlása alkalmából, kérve a jóságos Mindenható bőséges áldását az ő további eredményes munkásságára. A közgyűlés mindezeket állva hallgatta végig. Majd szívélyesen üdvözölte a vármegye alispánját, a vármegyei gazdasági felügyelőség kiküldöttjét és a megjelent bizottsági tagokat. Petényi Kornél gazd. felügyelő értékes, mindent felölelő előadásában ismertette a vármegye gazdasági helyzetét, reá mutatva a hibákra és főleg a jövőbeni tennivalókra. Előadásával kapcsolatban több érdekes felszólalás hangzott el. Dőry Frigyes gazdasági főtanácsos, bizottsági tag a búzaárhoz szólt hozzá, helyesnek tartva a kormány részéről a búzaár megvédését. Aggályát fejezte ki, hogy az olajos magvaknak fokozottabb termelése esetleg áremelést is okozhat. A tengeritermelés szerinte vármegyénkben már úgyis a lehető legmagasabb. — Felszólaltak még Tolnay-Knefély Ödön, Wolff Antal, dr Csapó György és Taksonyi János bizottsági tagok. (gyes szám ára 12 fillér»
