Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-11-25 / 93. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 noYember 25 Df OETKER Teleki Mihály földmivelésfigyi miniszter kifejtette, hogy mily módon akarja elérni, hogy a maga elé tfizött célt elérhesse, hogy a meny- nyiségi termelés mellett a minőségi termelés gondolatát is szolgálhassa. — Biztosítani kell a kitűzött célt — mondja a földmivelésfigyi miniszter, — még pedig amint már annyiszor hangoztattam, a tudás és a szakszerű oktatás minél szakszerűbb kiterjesztésével és minél szélesebb rétegű megvalósításával. — Hogy ezt a célt biztosítsuk, a téli gazdasági iskolákat és a megszervezett tanfolyamokat állítjuk be a tanítás eszközéül, mert ez a két típus, amit a gyakorlat a legjobban igazol. Ezek gyakorlati hasznát más országokban is kipróbálták már, különösen az északi országokban, elsősorban Dániában, ahol kézzelfogható előhaladást tudtak biztosítani a mezőgazdasági kultúrában. De nem elégséges, ha az oktatást egyoldalúan mindig csak a férfi lakosság számára biztosítjuk. Hogy a mezőgazdasági kultúra kiépítése teljes vonalú legyen, szükséges, hogy a gazdalányok és a gazda- asszonyok gyakorlati és elméleti | kiképzése is kifejlesztessék, hogy a maguk kis háztartását az adott viszonyok mellett a lehető legnagyobb haszonnal vezethessék. Ezek a megszervezendő tanfolyamok hathetesek lesznek és gondoskodás történik, hogy a tömegnevelés meg ne akadjon, sőt hogy minél szélesebbé váljék. Ennek a biztosítását szolgálja, hogy több ván- dortanfolyamot állítunk fel mind az anyaországban, mind a visszanyert területeken. Nagy gondot fordítunk az állat- tenyésztés minőségi átszervezésére is, főként a jövedelmezőség fokozására, mert ennek a fokozása nemcsak a külkereskedelmi mérleg haszna, hanem a szociális szempontok is követelik azt. Igen sok mulasztást kellett pótolnunk a visszaszerzett Felvidéken, például Kárpátalján, ahol nagymértékben igyekeztünk felfrissíteni az állatállományt, megfelelő anya- és apaállatok kiosztásával, amikor a rászoruló érdemes gazdák között jóminőségü teheneket, üszőket, te- nyészkocákat és egyéb kisebb háziállatokat osztottunk ki, hogy igy lehetővé váljék az állattenyésztés fellendítése és feljavítása. Az ország gyapjukészletének és ennek a szükségletnek egyre való növekedését is szem előtt kell tartanunk, amit a juhászatok újjászervezésével vélünk elérni, amikor is gondunk lesz rá, hogy a fésűs juhokkal való kicserélés utján az utóbbi időben kissé elhanyagolt juhásza- tunkat megkívánt szintre emeljük. A nyugdíjasok vasúti arcképes igazol* ványainak érvényesítése [FA Magyar Királyi Államvasutak | pécsi üzletvezetősége közli, hogy a Közszolgálati alkalmazottak és családtagjaik arcképes igazolványainak 1940. évre való érvényesítését f. évi november hó 27* én kezdi meg és 1940. évi január hó 31-ig folytatja. Az 1939. évre szóló arcképes igazolványok érvénytartamát 1940. január hó 31-ig meghosszabbította. A tényleges közszolgálati alkalmazottakat és katonai személyeket az arcképes igazolványok érvényesítéséhez szükséges tudnivalókról az üzletvezetőség hivatali főnökségük utján részletesen tájékoztatta, a nyugdíjasok arcképes igazolványainak érvényesítéséhez pedig az alábbi tudnivalók szükségesek. & Az arcképes igazolványok érvényesítését továbbra is a nyugdijat, kegydijat, vagy nevelési járulékot számfejtő hivatal által hivatalból megküldött nyomtatványok szabályszerű kitöltésével kell kérelmezni. Az utazási kedvezmény mérve és a 24*— ar. P térítési dij, melyből a szoros értelemben vett állami és állami üzemi alkalmazottak a saját és feleségük után csak 8*— ar. P összeget fizetnek, továbbá a 2'— ar. P kiállítási dij és V— ar. P érvényesítési dij változatlanul megmaradnak. ($-Az 1940. január 31. után kért, illetve postára adott arcképes igazolvány érvényesítéséért még 3’ — ar. P külön dijat is kell fizetni. A kiállítási, térítési és érvényesítési dijak lerovására nézve az üzletvezetőség úgy rendelkezett, hogy azokat ne tételenként (személyenvonatkozó kérvényeiket: Magyar Királyi Államvasutak Üzletvezetősége III. o. menetkedvezményi ügyek Pécs, címre kizárólag csak királyi postán juttassák- el, mert a nagy tömegmunkával járó munkabeosztás kizárja annak lehetőségét, hogy bárkinek az arcképes igazolványát személyes megjelenés esetén is érvényesítsék. ként), hanem az egyes kérvényekben feltüntetett összes igény jogosultak után egy összegben fizessék be a pécsi üzletvezetőség 34.230 sz. csekkszámlája javára és a befizetést igazoló m. kir. postatakarékpénztári befizetési lap „Elismervény" részét mindenkor a vonatkozó kérvényhez csatolják. A postatakarékpénztári lap hátlapján (Igazolv.) megjelölés mellett tüntessék ki, hogy a befizetett ösz- szegből mennyi a térítési és mennyi az érvényesítési, illetve kiállítási dij. A kérvényhez az arcképes igazolványok visszaküldéséhez megcímzett és felbélyegzett borítékot is kell csatolni. A közszolgálati alkalmazottak igényjogosult gyermekei részére a nyári évadra (junius hó 15-től, szeptember 15-ig) kiállítandó arcképes igazolványokra vonatkozólag az üzletvezetőség 1940. május hó folyamán tájékoztatja az érdekelteket. I Az igényjogosult nyugdíjasok az j arcképes igazolvány érvényesítésére I Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! De vártalak Nyirkos, könyt facsaró november, már augusztusban vártalak, mikor rétingben ültem a barackfák alatt rád gondoltam te temetö-szagu barna hónap s feléd siettem, mint gazdátlan csónak, kit űz-hajt valami, ki tudja mi, hogy oda érjen, bár szikla éle várja, mi szilánkokra vágja ... És elértelek, benned vagyok, ködöd mélyre • [szívom .,. s minden őszirózsa szirom, mit rám térit sivitó hangú szeled — halotti szemfedő, még mozgó szivem felett... November t Én szeretlek, én magamba szívlak s ha menni akasz, foglak s ha elmégysz, vissza hívlak. .. Dalod kell, mit a telefon-drótok húrjain [kiversz, mit bezugsz a szivembe a lakatlan, üres sirverembe. Bús zenéd kell, varjaid károgó hangja lehulló levelek zörgő zengéje, sárga ravatalja... fájós kin, örömtelen, fekete fájdalom... Sirj hát, zúgj, üvölts, búgd el a dalom november 1 te a halálnak előre küldött, őrült harsonása... Miklósi M. ÖA Szekszárdi Rínál Katolikus Risdeúouó és Gyerneknenhelvet Fenntartó Egyesület november hó 24-én tartotta néhai Simontsits Béláné alapítójának em- kére az ünnepélyét és ugyanakkor évi rendes közgyűlését. Az alapitó elnöknő lelkiüdvéért bemutatott gyászmise után a közönség, amelynek tagjai között ott láttuk Szek- szárd polgári és katonai társadalmának legkiválóbb képviselőit, az ovoda helyiségébe vonult, ahol özv. báró Schell József né elnöknő nyitotta meg az ünnepélyt. Az elnöknő beszéde után Gaal János Szekszárd- belvárosi apátplebános tartott mély gondolatokkal telitett emlékbeszéBonymiili TafcaréRpénztiir 8. T. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete (Alaptttatott az 1869. évben) A legelőnyösebb feltételek mellett nyújt kölcsönöket, betéteket a legkedvezőbben gyümölcsöztet, foglalkozik a banküzlet minden ágával, megbízásait gyorsan és előzékenyen bonyolítja le. 573 Dorogi 674 darabos és tojás szén elsőrendű száraz httkk hasa cser-taig Rudii és dorongfa a legolcsóbb árban beszerezhető Ékes József és Társa cégnél Szekszárd Telefon 137 det Simontsits Bélánéról, akinek áldásos működése és nagylelkűsége alapozta meg és tartotta fenn az intézményt. Az emlékbeszéd után 12 gyermeket — 6 fiút és 6 leányt — tetőtől talpig felruházott az egyesület és az apróságok dalban és versben köszönték meg az ovoda vezetőségének az ajándékot. Az ünnepély után közgyűlés volt. Az elnöknő megnyitó beszéde után dr Gaal Dezső kir. ügyészségi elnök olvasta fel az évi jelentést, amelynek bevezető részében a Felvidék és Kárpátalja visszacsatolásáról emlékezett meg s egyszersmind annak a reményének adott kifejezést, hogy az európai háború veszélye és borzalmai elkerülik Hazánkat. Megtudtuk a jelentésből, hogy az elmúlt évben 133 gyermek iratkozott be az óvodába, ahol naponta 60—80 gyermekkel foglalkoztak a kedves nővérek. A karácsonyi ünnepély alkalmával a gyermekek ajándékokat kaptak. Megemlékezett a jelentés a Szek- szárdról elköltözött vitéz tardos- keddi Benke Józsefné, vitéz Finy Béláné, dr Fekete Tibor, vitéz Gyér- gyóy Gyuláné, Hradek Edéné, Her* telendy Józsefné. Szirmay Lajosné, dr vitéz Thurdnszky Lászlóné és dr Horváth Árpádné egyesületi tagokról, akiknek az egyesület érdekében kifejtett tevékenységükért a közgyűlés köszönetét fejezte ki, külön kiemelve idr Horváth Árpádnénak a taggyűjtés, Hradek Edénének pedig a vigalmi estélyek megrendezése körül kifejtett értékes tevékenységét. Szeretettel üdvözölte Szekszárd város uj plébánosát, Gaal János apátplebánost, akinek kinevezését az egész város társadalma osztály és felekezeti különbség nélkül igaz tisztelettel és örömmel fogadta. — Mély megilletődéssel vett búcsút az évközben meghalt Bajó Pál nyug. főszolgabíró, özv. Krdmmer Jánosné, dr. Leopold Kornél, Schneider Gá- borné, Dőry Frigyesné és Hanzély János egyesületi tagoktól, akik mindenkor oly meleg szeretettel és hűséggel viseltettek az egyesület ügyei iránt. — Külön kiemelte a jelentés Dőry Frigyesnét, akinek már az édesanyja is alelnöknője volt az egyesületnek, dr Leopold Kornélt és Schneider Gábornét, akik sohasem hiányoztak, ha az ovoda ügyéről volt szó. Indítványára a közgyűlés emléküket jegyzőkönyvben örökítette meg. Köszönetét mondott ezután a közgyűlés vitéz Hanfalvay Elemérné, vitéz Matláry Árpádné, dr Haiszer Jánosné, dr Kliegl Lajosné, dr Kit• linger Györgyé és dr Horváth Györgyné egyesületi tagoknak, akik szeretettel felkarolva az ovoda ügyét, 50 uj tagot gyűjtöttek. A tisztujitás után a közgyűlés, amely ismét a régi vezetőségnek adott mandátumot, báró Schell Józsefné elnök és dr Gaal Dezsőné alelnöknő lelkes ünneplése közepette véget ért.
