Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-11-22 / 92. szám
XXI. évfolyam. Szekszárd, 1939. november 22. (Szerda) 92. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő: BGÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija l‘SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter egy « széles hasábon miillmétersoronként 10 (illér. előfizetési dii: I „ , ", .' , .. , , a 7". I Állástkeresőknek fO százalék kedvezmény. D , , a II Fóiówo f\ ni>nn/i I dijak hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint ■ Egész évre __ 12 pengő || reiévre —--------6 pengői közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyilttér soronként 60 fillérbe kerti 1. Er is kéz o Külkereskedelem Irányításában »Legfontosabb feladatomnak tartom: elősegíteni a keresztény elemek előretörését a kereskedelmi pályán“, ezzel a célkitűzéssel kezdte meg Varga József, az uj kereskedelmi miniszter beszédét a kereskedelemügyi tárca költségvetési vitájában. Ez a miniszteri kijelentés azt mutatja tehát, hogy gróf Teleki Pál kormánya elsőrendű és fontos feladatának tartja, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogassa és előmozdítsa a magyar gazdasági életnek azt az átalakulási folyamatát, amelyet az első és második zsidótörvény indított meg. — Ez a zsidótörvény tudvalevőleg ésszerű és az ország lakosságának arányaihoz mért korlátok közé szorítja a zsidóság térfoglalását a magyar gazdasági és kulturális életben. A második lépés tehát ezen a téren csak az lehet, hogy a zsidók által elhagyott helyeket a keresztény magyarság alkalmas elemei foglalják el. Ehhez kíván segédkezet nyújtani a kormány, még pedig a kereskedelmi miniszter bejelentése szerint ezt a célt többféle módon kívánja elérni. Elsősorban képesítéshez fogja kötni a kereskedelmi pályát s erre vonatkozólag a közel jövőben törvényjavaslatot fog a Ház elé terjeszteni. Ezzel kapcsolatban nagyon helyesen mutatott rá a miniszter arra, hogy a gazdasági irányú nevelést már az iskolában kell kezdeni, hogy olyan magyar és keresztény erkölcsű kereskedő nemzedék nőjön fel, amelynek legfontosabb célja a köz áldozatos szolgálata lesz. Emellett a kormány hitelakcióval kívánja támogatni a kiskereskedőket s erre a célra 2*1 millió pengőt állított a kereskedelmi tárca költségvetésébe. Ugyancsak ezt a célt fogja szolgálni az a kereskedelemügyi minisztérium kebelében fölállítandó osztály, amely kizárólag az önálló kereskedők támogatásával fog foglalkozni. Végül kiterjesztette a kormány a nemzeti őnálló- sjtási alap működését is és pedig azért, hogy a keresztény elemeket a kereskedelmi életben megerősítsék. Ez az alap eddig a kereskedelmi pályán 295, ipari pályán 294, az érettségivel nem rendelkezőknél kereskedelmi pályán 336, ipari pályán pedig 225 egyén önállósítását tette lehetővé. Igen érdekes formában nyilatkozott a kereskedelmi miniszter vitazáró beszédében a szövetkezetekről is. Megállapította, hogy a szövetkezetek az ország bel- és külkereskedelmében mindinkább növekvő szerepet játszanak, amennyiben az országon belül az áruforgalom 10%-át, a külforgalomban pedig 35—40%-át bonyolítják le. Továbbra is támogatni kívánja a szövetkezetek munkáját, azonban épp oly fontosnak tartja azt is, hogy az iparban és kereskedelemben minél több önálló egzisztencia keletkezzék és a magánkezdeményezés minél szélesebb körben érvényesüljön. A kormány külkereskedelmi politikájára vonatkozólag hangsúlyozta a miniszter, hogy a mai háborús helyzetben a nemzet érdekei megkívánják. hogy külkereskedelmünket erős kézzel, politikai és gazdasági helyzetünknek megfeleően irányítsuk. Kiemelte, hogy Olaszország és Németország részéről a gazdasági kapcsolatok kimélyitésére irányuló törekvéseinkben a legnagyobb jóindulattal találkoztunk. A közlekedési kérdésekről szólva a miniszter örömmel állapította meg, hogy az uj országterületek visszacsatolása folytán főközlekedési úthálózatunk 9486 km-ről 12.200 km- re emelkedett. A visszacsatolt területeken több hidat építtet a kormány s a nagy fontosságú medvei hid 1942-re el fog készülni. A kereskedelmi tárca egész költségvetéséből és Varga József miniszter beszédéből kétségtelenül megállapítható, hogy a feszült európai helyzet ellenére a magyar gazdasági élet továbbra is egészséges és megnyugtató irányban halad és semmi akadálya nincs annak, hogy a nemzet a kormány gondos irányítása és támogatása mellett tovább folytassa termelő és alkotó munkáját. VIrás Ferenc püspök felszentelte az őcsényi katolikus templomot A pécsi megyés főpásztor, akinek szívügye a templomok szaporítása, vasárnap már a tizenötödik Istenházát szentelte fel, amikor az őcsényi szentegyházat átadta rendeltetésének. Nagy öröme volt ez nemcsak az őcsényieknek, hanem a szekszárdiaknak is, akik Gaál János apátplebános vezetésével körmenet szerűen hatszázan vettek részt a szomszédban lakó hittestvérek lélekemelő ünnepén. Virág Ferenc püspök dr Erdélyi Gyula titkár kíséretében autóján már szombaton délután 5 órakor megérkezett Szekszárdra, ahol a plébániára szállt, majd látogatásokat tett. Felkereste Szongott Edvin alispánt, Horváth Károly esperest, továbbá itt élő rokonságát. Vasárnap reggel 7 órai misén volt a belvárosi templomban és meghallgatta Kovács Pál segődlelkész prédikációját. Azután 10 órakor érkezett őcsénybe, ahol a közigazgatási hatóság nevében Polgár István főszolgabíró üdvözölte. Az üdvözlő közönség között ott volt Szongott Edvin alispán, dr Szakáts Pál a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője, dr Treer István szekszárdi kórházigazgató főorvos, őcsény község elöljárósága, Szek- szárd, Decs, Bátaszék, Báta, Várdomb, Tolna, Bogyiszló és Sióagárd népe óriási számban. Az üdvözlés és a püspök köszönő válasza után megkezdődött a Gosz- tonyi Gyula pécsi műépítész tervei szerint épült művészi templom felszentelése, melyben Kiss Lajos kanonok, Gaál János apátplebános, dr Erdélyi Gyula püspöki titkár, Horváth Károly esperes, dr Hauser Imre bátaszéki, Cselenkó János püs- pőklaki, Pulay János őcsényi plébánosok, át Taksonyi József pécsi énekiskolai prefektus, Kovács Pál szekszárdi és Báter Károly pécs- Delvárosi káplánok segédkeztek. A templom külső megszentelése után a püspök bevonult a templomba és a belső szertartások el- végeztével csendes szentmisét olvasott. Evangélium után szentbeszédet mondott, melyben azt a kérdést magyarázta, — mély hatást keltve — hogy mi célból épülnek a templomok. Az emberrel — úgymond Virág püspök — az Istennek magasztos céljai vannak. A saját képére és hasonlatosságára az örök boldogságra teremtette, felruházta értelemmel és szabad akarattal. Ezzel azonban nem fejeződött be Istennek az emberről való gondoskodása, mert a bűnbe esett embert az ő egyszülött fia által meg is váltotta. A megváltás kegyelmének a folytonosságára itt hagyta az ő anyaszentegyházát az ő szentségeivel. A templomok azért épülnek, hogy rendszerint itt szo'gál- tassák ki a szentségeket, hogy Isten céljai érvényesüljenek. A templomban vannak a megváltás áldozatának állandó felújítására és bemutatására az oltárok, a hit igazságainak a hirdetésére a szószékek és a megtévedteknek Istenhez való visszatérésére a szószékek. Szentbeszéde végén nagy örömét fejezte ki a püspök, hogy ez alkalommal egyházmegyéje tizenötödik templomát szentelhette fel. A szentbeszéd után folytatódott a püspöki mise, melynek áhítatát nagyban emelték Nemes József kántor-tanító gyönyörű énekszámai. Mise végeztével a püspök Szekszárdra autózott, a plébánián átöltözött, majd gépkocsiján Pécsre tért vissza. A misét követően déli 1 órakor 150 terítékes közebéd volt az őcsényi katolikus kultúrházban. Délután 4 órakor a vidéki vendégek számára litánia volt az uj templomban, öt órakor pedig Kiss Lajos kanonok körmenettel vitte át a templomba az Oltári Szentséget a szükségkápolnából. Ezt követően ismét litánia volt, amelyen Várkonyi János pécsi hittudományi főiskolai lelkiigazgató prédikált. Este a katolikus kulturházban a templomépi- tési alap javára jól sikerült estélyt és táncmulatságot rendeztek. Itt említjük meg, hogy Virág Ferenc pécsi püspök az uj őcsényi templom számára ajándékozta a régi pécsi székesegyház egyik legszebb empire-stilü oltárát. H Toínaudrmegyet általános Tanítóegyesület évi rendes közgyűlését folyó hó 16-án Szekszárdon tartotta a vármegyeháza nagytermében, melyet a hatóságok képviselői, a vendégek és a megye tanítósága teljesen megtöltött. A Himnusz elének- lése után Szebényi Lajos körzeti iskolafelügyelő, a dombóvári állami iskola igazgatója s a tanítóegyesület elnöke mélyen szántó, gondolatokban gazdag beszédben emlékezett meg arról a történelmi évfordulóról, hogy 20 évvel ezelőtt a nemzeti hadsereg élén vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Őfőméltósága bevonult Budapestre, az ország fővárosába. Ez örvendetes évforduló alkalmából tolmácsolta a vármegye tanítóságának hódolatát, felsorakoztatva mindazokat a történelmi eseményeket, melyek a hazánk javát munkáló kormányzása alatt Őfőméltósága nevét minden magyar leikébe, szivébe vésték.^ — Majd megemlékezett a Felvidék visz- szacsatolásáról s a magyar honvédség hősi fényeiről s javaslatára a közgyűlés, — mely az elnök szavait állva hallgatta végig s lelkesen ünnepelte Kormányzó urunkat és a magyar nemzet legdrágább kincsét: honvédségünket — fölkérte kir. tan- felügyelőnket, hogy a vármegyei főispán utján juttassa el a vármegyei tanítóság hódolatát és háláját ötöméitől ágához s a magyar honvéd tisztikar és a honvédség iránti őszinte nagyrabecsülését a gyalogdandár parancsnokság előtt —szives továbbítás végett — tolmácsolja. A lelkes ünneplés és szűnni nem akaró éljenzés csillapultával elnök kegyelettel parentálta el a nemrég elhunyt Darányi Kálmán miniszterelnököt. Ezután kegyelettel adózott az egyesület volt s korán elhunyt főtitkára: Károlyi Károly emlékének. Elnöki megnyitójában a tanitó hazafias feladatairól, a nemzetnevelés jelentőségéről és a magyar tanitó nemes munkájáról megemlékezve, meleg szavakkal köszöntötte Egyes szám ára 12 fillér.
