Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-11-18 / 91. szám

XXI. évfolyam. Szekszárdi 1939. november 18. (Szombat) 9i. szám. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 83 Előfizetési díj: Egész évre _ 12 pengő || Félévre-----------6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai; A legkisebb hirdetés dija 1‘50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmétersoronként 10 fillér, Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezeti reklám-, eljegyzést, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerü 1. Húsz éve múlt e hó 16-án, hogy Horthy Miklós fővezér bevonult a megszállások alatt nyögő, a kommunista uralomtól meggyötört kis országtestünk bi­zonytalanság elé néző fővárosába. Ez a húsz év a sikerek folytonos sorozata és újra meg újra bebizo­nyosodik, hogy a Gondviselés ak­kor olyan férfi kezébe tette le az ország sorsát, aki elesettségéből fel tudta emelni, vérveszteségéből újjá tudta éleszteni ezt az ezeréves nemzetet. Mikor húsz év előtt se­regeinek élén bevonult Budapestre, ugyanazt mondotta, mint most Kas­sán, a repülő akadémia felavatásán. Miként húsz év előtt, úgy mostani szózata is tulemelkedett a szükebb környezeten és eseményen s nem­csak a hadseregnek, hanem az egész nemzetnek szóló irányjelző útmu­tatás volt. Az államfő Rákóczi sere­gének szellemét idézte, azt a szel­lemet, amely dicsőséges harcokban arany betűkkel irta be nevét a ma­gyar történelembe, azt a szellemet, amely minden időkben világitó fák­lyája a magyar hadseregnek. A leg­első magyar ember hangsúlyozta, hogy Rákóczi seregének világra­szóló sikerei csak addig tartottak, amig a táborban egységes volt a szellem, de a győzelem zászlaja le­hanyatlott, amikot a hadseregben pártoskodás kezdte meg bomlasztó munkáját. Erre az egységre figyel­meztet minket a kormányzói szózat. Ólyan egységre, mely a nemzet ősi, bátor, harcrakész, hűséges és be­csületesen nyilt jellemvonásait ép­ségben megőrzi és kisöpri soraiból a névtelen méregkeverőket, akik a bomlasztás csiráinak elvetésével a nemzet léte, jövője ellen törnek. A hadseregben sohasem lehet helye politizálásnak, vita'kozásoknak, szét­húzásnak. A hadsereg az egész nemzetért van s csak a nemzetre és a legfőbb Hadúrra tett esküjé­nek engedelmeskedik. — Mindenki érzi, hogy a mindenekfelett való igazság csendült ki a Kormányzó szavaiból, amelyek hirdetik, hogy hazánk léte, boldogsága elsősorban a hadsereg belső értékétől, szellemi és lelki egységétől függ. Az ország fennmaradása pedig elsősorban a hadseregen fordul meg, mert az ő dicsőséges fegyvereire és fegyelme­zettségére van bizva a nemzet élete. Ezt a célt a nemzet minden tisztje és katonája átérzi s a magyarság nyugodtan tekint nagyszerű had­seregére. De a legfelsőbb szózat a honvédségen túl nagy tanulság az egész nemzetnek, amely egységbe forrva, fegyelmezetten, a méreg­keverőket maga közül kivetve kí­vánja követni egyetlen hivatott ve­zérének, az országmentő és ország- gyarapitó Kormányzó szavát. Vésse Jól minden magyar szivébe Őfőmél- tósága intelmeit, hiszen a húsz év eseményei bebizonyították, hogy a jog és igazság diadalmi színterévé tudta vá'toztatni ezt az országot, ahol a nemzet többsége két évtize.- den keresztül mindig erős egységbe forrott össze. A húszéves eredmé­nyes országiás örömére küldjünk I minél több hálaimát Horthy Miklós- J ért, a háborúban hős, a békében I bölcs vezetőért az Ég Urához és j fogadjuk meg, hogy egységünk nö­velésével követjük őt az ország- I gyarapítás munkájában. Dr Szakáts Pál előadói beszéde a honvédelmi vitában Az országgyűlés képviselőházá­nak e hó 9 én tartott ülésén dr Szakáts Pál, a szekszárdi választó- kerület országgyűlési képviselője, a honvédelmi tárca előadója tartott nagy tetszéssel fogadott igen hatá­sos beszédet, melyben a képviselő­ház tagjainak általános helyeslésétől kisérve a lendületes és hazafias bevezetés után többek közt ezeket mondotta: Egy nemzet életének legféltettebb adománya és kincse a szabadság és függetlenség. (Taps) Mentői nagyobb javak birtokában van, men­tői kisebb egy nemzet és mentői kevésbbé van honvédelmének kié­pítésén, annál nagyobb veszély fenyeget, hogy szomszédai szemet vetnek függetlenségére, szemet vet­nek a nemzet létalapját képező földjére. A honvédelem kiépítésének foka tulajdonképpen annak a ház­nak időálló voltát jelenti, amelyben a nemzet lakik. Erős ház nagy viharban is megvédi a benne meg- huzódókat. Sajnos, az elmúlt világ­háború során nagyon is megtépáz­ták a nemzet házát és a szennyes ár nemzetünk, országunk két­harmadát ragadta el tőlünk s vele igen sok magyar testvérünket. Most is cikkáznak körülöttünk a villámok, most is olyan időben vagyunk, amikor tartani lehet attól, hogy a nemzetnek ezt a házát vihar tépáz­hatja, vihar érheti, ezért minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy egy mentői erősebb há at építsünk ki a nemzet számára, mentői erő­sebbé tegyük honvédelmünket, mely hivatva van minket megvédeni és mely esetleg elszakadt testvéreinket is védelmébe veszi. Mert nekünk feladataink vannak 1 Szemünk a vi- ziós szemek merevségével nézi az Európa térképére rajzolt csonkit- tatlan Magyarországot. (Úgy van! Úgy van!) E feladat nagysága és magasztossága erőinket emberfeletti­vé kell, hogy tegye. A napokban egy igen találó megállapítást olvastam, mégpedig azt, hogy a népierő legpontosabb kifejezője a .hadsereg. (Úgy van! Úgy van!) a hadsereg, amelyben minden benne van, amit egy nép önigazolására adhat szívben, jellem­ben, szívósságban, értelemben, szer­vezőképességben, aranyban és tech­nikában. A hadsereg korszerűsége tulajdonképen a nép korszerűsége. | És itt büszke örömmel kell meg- I állapiantom, hogy honvédségünk már eddig is példát mutatott abból, hogy ez a magyar nemzet tulajdon­képpen mit ajánlott fel és mit á do- zott eddig is honvédségére, mert ez év első hónapjaiban kiváló szel­leméről, fegyelmezett magatartásá­ról, bátorságáról és vitézségéről tett lélekemelő módon tanulságot, amikor nagyobbrészt rövid katonai kiképzésben részesült csapataink rövid idő alatt, igen rossz időjárási és útviszonyok mellett, igen sok esetben orozva ellenálló ellenséggel szemben oly gyorsan szabadították fel Kárpátalját és ezzel azt az or­szág területéhez visszacsatolták. Amikor e dicséretes módon ki­állott próbatétel után a nemzet kép­viseletét jelentő képviselőház a hon­védelem és így a honvédség részére szükséges költségvetéssel és ezen keresztül az újonc létszám meg­ajánlásával foglalkozik, öntudatos büszkeséggel kell megállapítanom, hogy a világszerte elismert hagyo­mányos katonai virtus a régihez képest semmit sem hanyatlott. (Tet­szés.) És nemcsak a régi fegyver­nemeknél, hanem a technika leg­újabb vívmányait felhasználó légi erőknél is mutatkozott ez, amikor az egész világ elismerését kivívó módon küzdötte le az ellenséget e téren is. (Úgy van! Úgy vanI) Es itt emlékezzünk meg kegye­lettel a hősi halottakról, köszöntsük a hősöket és mindazokat, akik a magyar haza becsületének, érdeke­inek védelmében bármilyen veszte­séget és kárt szenvedtek. T. Házi Amikor a honvédelmi tárca költségvetésével foglalkozunk, — most először nyíltan és őszintén — szükségesnek tartom, hogy rö­viden vázoljam honvédelmünk kié­pítését. Mint ahogyan említettem, a nem­zet legnagyobb kincse honvédelme. (Úgy van! Úgy van!) Hogy ezt kiépíthesse, az egész nemzet ere­jére szükség van. Ezt a nemzetek általában az általános védkötelezett- ség alapján építtették ki, A nemzet vezetőinek óriási energia áll rendel­kezésükre s hogy ezt hogyan osz­tályozzák, hogyan használják fel, ezt szeretném vázolni. Hivatkozom itt a véderőtörvény, a honvédelem­ről rendelkező törvény bevezető soraira is, amelyek azt mondják, hogy a honvédelem a legszentebb állampolgári kötelesség, amelyet mindenkinek az önfeláldozásig ter­jedő módon kell teljesítenie. Ézt az energiát és ezt a szervezést elő­ször közjogi szempontból, majd pedig a kiképzés és a felhasználás szempontjából t golom. Hogy ezt az ország rendelkezé­sére álló energiát a legokosabban lehessen felhasználni, a honvéde­lemről szóló törvény megalkotta a Legfelsőbb Honvédelmi Tanácsot, amely az államfő elnöklete alatt, a kormánynak, mint végrehajtó hata­lomnak és a legfőbb honvédelmi vezetésnek részvételével van hivatva megtenni mindazokat az intézkedé­seket, amelyek a legcélszerűbbek a honvédelem kiképzésére. A harma­dik tényező az úgynevezett kivételes hatalom, amellyel a kormányt ru­házzák fel háború vagy közelgő veszély esetére, hogy gátlás nélkül sürgősen megtehesse mindazt, ami az ország védelmére, az ország erejének összpontosítására, egysé­gesítésére szükséges. A negyedik I faktor a törvényhozás mindkét Há­zából kiküldött 36 os bizottság, ! amelynek a kormány az ilyen ki- I vételes hatalom alapján kibocsátott rendeleteket bemutatatja. Tehát a közjogi tagozódás ez: a honvédelmi állampolgári kötelesség, a legfel­sőbb honvédelmi tanács, a kivételes hatalom és az országgyűlés 36 tagú honvédelmi bizottsága. Ezt követően a kiképzés és fel- használás szempontjából való tago­zódást ismertette dr Szakáts Pál előadó, kitérve a levente kötelezett­ségtől a hadkötelezettségig; vázolta a munkaszolgálatot, a lövészkötele­zettséget, a honvédelmi munka- és légvédelmi kötelezettséget, a hon­védelmi dologi szolgáltatásokat és a honvédelmi érdekű gazdasági korlá­tozásokat. Elmondotta, hogy egyen­jogúságunk kimondásával megszűnt az „emléklappal ellátott tiszt" meg­jelölés, amelyet napjainkban sok­szor még hivatalos helyen is lát az ember, mert most tartalékos tiszti­karunk van. A közérdekű munkaszolgálat is­mertetésénél kifejtette dr Szakáts Pál előadó, hogy ebben az évben 6000 23 éves ifjú dolgozott együtt és a munkaszolgálat tartama alatt azo­nos életviszonyok közé kerülő műn- kaszolgálatosok fegyelmére, bajtár- siasságára, valamint hazafias és val­láserkölcsi nevelésre is különös súlyt fektettek. A közösen végzett munka közben és a tábori éleiben kölcsö­nösen megismerték egymást a kü­lönböző társadalmi osztályok gyer­mekei, megtanulták egymást be­csülni és ezáltal a nemzettagok ösz- szetarlozásának érzése fejlődik ki, majd igy folytatta: A katonai alakulatoktól eltérő vi­szonyok és adottságok között élnek ezek a munkaszolgálatosok és az emberi jólétet biztositó termelés egyik tényezőjének, a munkának jegyében folyik ott az élet, amely­nek érvényesüléséért küzd a népi­politika is. A munka himnuszának Egyet szám éra 12 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom