Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-11-08 / 88. szám

XI. évfolyam. It. szám. 1939 november 9. TQPfAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA __________ ■ • • VWr.bs Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. Igazgató Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 Az Olaszországba kiszállításra kerülő szarvasmarhák árának változása A Magyar Állat és Állati Termé­kek Kiviteli Szövetkezete értesítette egyesületünket, hogy november hó 1-től kezdődőleg az olasz viszony­latban kiszállításra kerülő szarvas- marhák elszámolási árai megváltoz­tak és a feladásra kerülő szállítmá­nyokra vonatkozólag az egyes kate­góriákra nézve a továbbiakig a következőképen állapíttattak meg: í o. ökör P 101 II. o. d P —‘88 ÍH. o. „ P —* 1 2 3 4 5 672 I. o. tehén P —'77 í. o. „ P —'70 III. o. ft P —'60 I. o. növendék P —'92 II. o. y> P —'80 III. o. „ P —'66 I. o. bika P—*88 II. o. „ P —'78 III. o. „ P —'66 Ezekben az árakban a m. kir. Külkereskedelmi Hivatal által eddig engedélyezett 4, illetve 6 fillér élő­súly kg.-kínti suly-apadó differencia benntfoglaltatik. Vagyis ezen árak, mint nettó árak értendők a fiumei | érkezési súly alapján számítva, a j magyar-olasz bizottság megfelleb­bezhetetlen döntésével megállapított kategóriáknak és minőségeknek megfelelően. A kiszállításra csupán csak a m. kir. Külkereskedelmi Hivatal által engedélyezett és a szállítási igazol­ványon feltüntetett darabszámú és nemű állatok kerülhetnek. A szarvas- marhát fiumei legalacsonyabb ér­kezési súlyának továbbiakig válto­zatlanul a kővetkezőknek kell len- niök: ökrök 550 kg., tehenek 500 kg., miért is a berakásra kerülő ökrők- nak, a feladó állomáson minimum 460 kg-ot, teheneknek pedig leg- elább 580 kg-ot kell nyomniok. A marhák a beküldők saját érdeké­ben mindenkor uj kötelekkel rakan- dók be, hogy azok a hosszú szál­lítást kibírják. Amennyiben a köte­lek pótlása válnék szükségessé, úgy azok után darabonként 1*50 P-t fognak levonni az elszámoláskor. Az igényléseket 10 darajbonkinf egyelőre sárga bejelentő lapon kell a Tolnamegyei Szarvasmarha­tenyésztő Egyesület Hizlalást Ellen­őrző Osztályához Szekszárd, Vár­megyeház beküldeni. Országos telelés! és tenyésztési verseny az 1937-1938. évi termelés alapján A Tolnamegyei Szarvasmarha­tenyésztő Egyesület most terjesz­tette fel az Országos Törzskönyve­zési Bizottsághoz Tolna megye leg­jobban tejelő teheneinek és tehené­szeteinek adatait. így Tolna megyé­ben 1938. évben a következő gaz­daságok érték el a legjobb ered­mény t|: 1. Tolna megye legjobban tejelő tehene 1938 számadási évben Heisler Imre tolnaszigeti lakos 29. Rózsa tehene 8584 kg. tejjel és 299.2 kg. tejzsirral, összesen: 11.556 pont­számmal. 2. Tolna megye legjobban tejelő kisgazda tehene 1938. évben Wenk Antal zombai lakos 5. Cifra tehene, 7860 kg. tejjel, 329.3 kg. tejzsirral és 11.162 pontszámmal. 3. Tolna megye legmagasabb tej- zsirhozamu tehene az 1938. évben Heisler Imre tolnaszigeti lakos 29. Rózsa tehene, 11556 pontszámmal. 4. Tolna megye legnagyobb tej- zsirhozamu tehene az 1938. évben Wenk Antal zombai lakos 5. Cifra tehene 11562 pontszámmal. 5. Tolna megye legjobban tejelő tehene 1933—38. években (5 évi átlagban) herceg Monteunovó Nán­dor külfürgedi tehenészetének 96 Cili nevű tehene 35779 kg. tej, 13440 kg. tejzsirral, összesen 49219 pontszámmal. • 6. Tolnamegye legértékesebb ura- * dalmi tehene az 1938. évben herceg Esterházy Hitbizomány felsőleperdi tehenészetének 374. Hedvig nevű tehene 8027 pontszámmal. 7. Tolnamegye legértékesebb kis­gazda tehene 1938. évben Wenk Antal zombai lakos 5. Cifra tehene 11162 pontszámmal. 8. Tolna megye legnagyobb te- nyészértékü tehene 1933—38. évek­ben Komlósi János dőrypatlani te­henészetének 66. Egres nevű tehene 41905 pontszámmal. 9. Tolna megye legjobb átlag- fejésü tehenészete 1937—38. évben báró Kornfeld Móric dr felsőiregi tehenészete 6779 pontszámmal. 10. Tolna megye legnagyobb tar­tós átlagfejési tehenészete az 1933— 34. években herceg Esterházy Hit­bizomány felsőleperdi tehenészete 35063 pontszámmal. 11. Tolna megye legértékesebb tehenészete az 1937—38. évben báró Kornfeld Móric dr felsőiregi tehenészete 8158 pontszámmal. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület apró hirdetései A Tolnamegyei Gazdasági Szövetkezeténél bes/erezhetők: Gazdaságok üzemanyagai a Gép- és traktorolajok, kocsikenőcs, gaz­dasági kenőcsök. — Mindennemű mű­trágya : Pétisó, kálisó, szuperfoszfát, mész- salátrom, kénsavas ammóniák. — Erő­takarmányok. — Eternit pala, építési anyagok. Pétisó és kálisó raktárról kapható Szekszárdon, a Szövetkezet révén, kisebb tételekben is. Mezőgazdasági balesetbiztosítások A m. kir. földmivelésügyi minisz­ter 136.000/1939. VIII, A-2. sz. a. rendelet adott ki az Országos Mező- gazdasági Biztosító Intézetnél az 1940. évre eszközlendő kötelező balesetbiztosításokról és a rendelet értelmében az Országos Mezőgaz- gazdasági Biztosító Intézetnél f. évi kötelező balesetbiztosítások tekin­tetében a 70.000/1934. VI.-3. szám alatt kiadott rendeletben foglalt sza­bályok az 1930.-ik évre is alkalma­zandók lesznek. Az 1935. II. te. a gazdasági éves cselédek szolgálati idejének végző­dését március hó 31-éré tette és így a gazdasági cselédváltozások minden év április hó elsején történ­nek. Felhívjuk mind az OMBI helyi szerveinek (községi elöljáróságok stb.) mind a gazdasági cselédtartó gazdáknak figyelmét arra, hogy az egy-egy * munkaadónál szolgá­latban álló gazdasági cselédek, (szegődményes iparosok) létszámá­ban, vagy személyében beállott változás annak megtörténtétől szá­mított 15 napon belül az OMBI helyi szervénél bejelentendő s ha a hozzá­járulási dij befizetése még nen* történt volna meg, úgy az azonnal befizetendő. Miután a gazdasági cselédek biztosítása naptári évTe szól, amennyiben a gazdasági cse­léd december hó 31. napján túl a következő évi április hó 1-ig áll szolgálatban, érte a hozzájárulási- dij az utóbbi naptári évre is a szabályszerű időben, külön megfizé­ién dő. Természetes viszont, hogy amennyiben az április hó elsején kilépő gazdasági cseléd helyébe másik gazdasági cseléd fogadtatik fel s a személyváltozás a községi i elöljáróságnál a kellő időben beje­lentetik, az illető naptári évre már megfizetett hozzájárulási dijat újból nem kell megfizetni, mert ily eset­ben az erre a naptári évre már be­fizetett dij az eltávozott gazdasági cseléd helyébe lépő uj gazdasági cseléd tekintetében is érvényes lesz a naptári év végéig. Kiterjesztették a gazdaadősságrendezőst Imeretes, hogy ez év junius 28-án kiadott miniszteri rendelet a 10 kát. holdnál nem nagyobb, illet­ve 100 koronát meg nem haladó ka­taszteri tisztajövedelmü védett bir­tokosok tartozását hosszú lejáratúvá alakította át. Ezt a rendelkezést most kiterjesztették azokra a védett birtokokra is, amelyek a 10—30 kát. holdas birtokcsoportba tartoznak. A rendelkezés alapfeltétele, hogy a birtok védettényilvánitásakor, vagyis 1933. október 23-án figyelembe vett terhek meghaladják a kataszteri tiszta jövedelem husszoros szor­zatát. Az a gazdaadós, aki ebben a kedvezményben részesülni kiván, tartozásait november 15. napjáig az illetékes helyi bizottságnál jelentse be. Akik már az 1937. év őszén folyamatba tett bejelentési kötele­zettségüknek eleget tettek, nem'tar­toznak űj bejelentést tenni. A régebbi rendeletek kamatszol­gáltatási szakaszai most lépnek élet­be és ezek szerint október 31. óta a nem védett gazdaadósok a kö­vetkező kamatfizetésre köteleztettek. Cséplési Szén Szövetkezetünk utján jutányosán beszerezhető. Mezőgazdasági és ipari vegyianyagok Növényvédelmi szerek, csávázó-, permetező * és porozószerek. — Pincegazdasági cik kék: derítő-, szörő-, savtalanitó anyagok — Raffia nagybani elárusitása. — Radi cicola tenyészetek mindennemű pillangós hoz. — Manilla kévekötő zsineg. — Ta karmánymész raktárról. Mindenféle biztosítási ügyben,. mint tűz-, jég-, általános és állatbiztosítás­nál készséggel rendelkezésre áll a gazdák­nak egyesületünk biztosítási főképviselete. 50 kát. hóidat meg nem haladó vagy csak házas beltelekkel rendel­kező birtokos évi 5 százalék, 50— 100 kát. hold évi 5 és fél százalék, 100—1000 kát. hold évi 6 százalék, 1000-en felül 6 és fél százalék ka­matot tartozik fizetni. 50 holdon alu­linak számit az a nagyobb birtok is, melynek kataszteri tiszta jöve­delme az 500, az a 100 holdnál na­gyobb, melynek kát, tiszta tővedel* me 1000 koronánál, végül az 1000- nél is nagyobb birtok tulajdonosa, ha kataszteri tiszta jövedelme 7000 koronánál nem több. A védett gazdaadós tartozásai után fél százalék tőketörlesztésen felül 1940. április 30 ig évi 4 és fél, ezen túl 5 százalék kamatot köteles fizetni. — Hírek a rézgálicról. A rend­kívüli viszonyok és a háború miatt Angliából és Franciaországból je­lenleg nem lehet rezet behozni, éppen ezért, mint értesülünk, a gyá­rak mindent elkövetnek, hogy más külföldi országokból jussanak hozzá rézszükségletükhöz. Komoly tárgya­lások folynak jelen pillanatban Ame­rikával és ha újabb komplikációk nem következnek be, akkor előre­láthatólag nagyobb mennyiségű réz lasz onnan behozható. Az illetéke­sek mindent elkövettek, hogy a> nehézségeket áthidalják és az ame­rikai konzulátuson keresztül sikerült elérniök, hogy még viszonylag el­fogadható kondíciók mellett lesz lehetséges a rezet ott lekötni. A magyar szőlősgazdatársadalom még élénken emlékszik azokra a nehéz­ségekre, amelyek junius hó folya­mán beállottak és amely nehézsé­gek miatt rézgálicot nem kellett külföldről importálni. Ez az import! ugyanis csak hosszas huza-vona után tudott létrejönni és a lebonyo­lítás a kötött gazdálkodás termé­szeténél fogva — hosszú időt vett: igénybe. Molnár-féle nyomdai müintézet ős szab. iróalzatgyár rt, Szekszárd. (Fel. vezető: Ráez Pál.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom