Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-10-14 / 81. szám
XXI. évfolyam. Szekszárdi 1939. október 14. (Szombat) 81. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton, i Hirdetések árai: | A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy'60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek E0 százalék kedvezmény. Egész évre _ 12 pengő Fé lévre_____6 pengő El őfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint közlemények a szerkesztőséghez küldendők nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. A külkereskedelmi mérlek tudvalévőén az ország gazdasági életének hamisítatlan tükröződése. S igy érthető, ha a gazdasági élettel foglalkozók kiváncsi érdeklő déssel várják ennek a mérlegnek a közzétételét. Hiszen a bel- és külkereskedelem forgalmából s ennek egymáshoz való arányából sokat tudnak kiolvasni azok, akik értik a számok nyelvét. Különös érdeklődéssel várta most a kimutatást a magyar társadalom nagyrésze, mikor a nyolc elmúlt hónapról nyertünk tájékoztatást, mert ez az első alkalom, amikor nyilvánosságra került a kétszer megnagyobbodott ország külkereskedelmi forgalma. — így most módunkban áll megtudni, milyen hatással volt az ország megnagyobbodása az ország gazdasági helyzetére. A kimutatás szerint külkereskedelmi politikánk kipróbált vágányokon halad. Kormányaink mindig nagy gondot fordítottak arra, hogy a gazdasági egyensúly fel ne boruljon s mérlegünk aktív voltát megőrizhessük. Ehhez a felfogáshoz igazodik az év első nyolc hónapjának kereskedelmi politikája is, amikor behozatalunk 64‘5 millió pengő aktívummal zárul s amikor a behozatal 22 százalékod*, a kivitel pedig 10 százalékos emelkedést mutat. Külkereskedelmünknek mind a kivitel, mind a behozatal terén mutatkozó lényeges emelkedése az ország gazdasági életének megélénkülésére vall s arra a nagy beruházási tevékenységre, amit az ország megnagyobbodása tett szükségessé s ami igy valósággal konjunkturálisnak nevezhető. Hogy a mérleg behozatali oldalát nagyobb mennyiségű nyers és félgyártmányu áruk behozatali összege terheli, az csak felvevőképességünk növekedésére vall, mig viszont a faimport és nyersolaj erősen csökkenő keretében már jelentkezik a hazai olajtermelés. Ekként a frissen fakasztott olajforrások máris előnyösen jelentkeznek gazdasági mérlegünk megjavításában. A kimutatás szerint csökkent nehéziparunk kivitele, valamint a textilipar kivitele is. E két tételnek tulajdonítható, hogy kivitelünk, noha mennyiségileg emelkedést is mutat de ennek ellenére ötmillió pengővel jelent kevesebbet mint az előző esztendőkben. Ennek oka azonban korántsem az ipari tevékenység csökkenése, egyszerűen az, hogy vásárlóképességünk növekedésével lehetővé vált, hogy ezen a téren a magyar gyárak teljesítményének egész kapacitását nagyobb részben a magyar fogyasztó közönség vegye igénybe és használja a maga javára. Jogosan remélhetjük, hogy ez az ut, melyen külkereskedelmi politikánk jelenleg halad, nemcsak az ipar számára teszi eredményessé munkásságunkat, hanem a mező- gazdasági termelés számára is nagy előnyöket fog biztosítani, még pedig a fokozódó érdeklődésben, amely máris jelentkezik, egyre nagyobb jövedelmet biztosítván a magyar mezőgazdasági termelésnek. S ha a háborús bonyodalmak a következő időszakban nem fognak nagyobb akadályokat gördíteni a szállítások elé, reméljük, hogy az egyre növekvő jövedelemmel le fogjuk győzhetni az akadályokat s egyre nagyobb haszonnal fogjuk értékesíthetni mind gyári, mind pedig mezőgazdasági termelésünket jelezve, hogy az ut, melyen külkereskedelmünk jelenleg halad, tel- I jesen megfelel az ország gazdasági I érdekeinek. Mindenki többet köp, mint amennyit befizetett (B. É.) A gazdasági munkás öregségi biztosításában tizenöt év a »várakozási idő“. Ebbe a várakozási időbe csak az az év számit, amelyben a munkavállaló után legalább 15 heti járulékot róttak le, más szóval, amelyikben a munkás, vagy cseléd, biztosítási könyvében lévő bélyegalapra legalább 3 pengő (15- ször 20 fillér) értékű mezőgazdasági biztosítási bélyeget ragasztottak. Az öregebb munkások kérdezhetik, hogy akiknek 65 éves korukig már nincs hátra 15 év, hogyan szerezhetik meg a járadékra vonatkozó jogot ? Nos, a törvény gondoskodik arról, hogy saját hibáján kívül, egyetlen 65 éves gazdasági munkás se essék el a járadéktól. Kimondja, hogy annál a gazdasági munkásnál, aki 1939 január 1-én már ötven évesnél idősebb volt, ingyenes éveket is lehet számításba venni, úgyhogy hatvanöt éves korában, ha pedig tűzharcos, hatvanhárom éves korában az ilyen munkás is megkapja a járadékot, de csak akkor, ha a folyó évtől kezdvé biztosítási könyvébe minden munkában töltött hét után beragasztják a 20 filléres bélyeget. Fontos, hogy minden évben legalább 3 pengő (15-ször 20 fillér) értékű bélyeget beragasszanak, különben 65 éves korban nem lesz meg a járadék. Az ingyenes évek beszámítását az 50 évesnél idősebb munkásnak a községi elöljáróság utján kérnie kell és pedig mielőbb, mert ilyen beszámítást csak a jövő év végéig (1940 december 31-ig) lehet kérni. I Ilyen beszámítást csak olyan mun- t kás kérhet, akinek egész életében I gazdasági munka volt a keresete. A járadék alapja az évi 60 pengős járadéktörzs. Ezt mindenki megkapja, aki a várakozási időt eltöltődé. Ehhez jönnek azután a járadéknak azok a részei, — amelyek aszerint növekednek, hogy a munka- vállaló javára biztosítási könyvébe milyen értékű bélyeget ragasztottak be. Ezekről tudnunk kell, hogy a munkavállaló évi járadéka a biztosítási könyvébe beragasztott bélyegek értékének 20 %-ával, vagyis egyötöd részével növekszik. Ez azt jelenti, hogyha például egy munkás után 40 év alatt évenkint 10 pengőt, összesen tehát 400 pengő járulékot róttak le, a 60 pengős járadéktőr- zsön felül még évi 80 pengőt fog kapni. Érdemes megtanulni azt is, hogy a munkavállaló minden olyan év után, amelyben biztosítási könyvébe legalább 25 heti járulékbélyeget ragasztanak be, külön jutalomként még évi 1 pengő 50 filléres járadékemelést kap. Ez a járadéktörzs- pótlék. A 'járadéktörzspótlék ezek szerint itt 40-szer 1 pengő 50 fillér, vagyis 60 pengő lesz. A járadék- tőrzspótlékot az a munkavállaló is megkaphatja, aki egy évben csak húsz hetet töltött gazdasági munkában, mert a 20 heti járuléklerovást jogában áll 5 darab 20 filléres bélyeg beragasztásával 25 hétre kiegészíteni. Annak a gazdasági cselédnek, aki most 35 éves, 65 éves koráig még 30 éve van hátra; ha utána minden évben szabályszerűen 52 heti járulékot, tehát 10 pengő 40 fillért rónak le, kapni fog: 1. járadéktörzs fejében 60 pengőt, 2. járadéktörzspótlék fejében 30-szor 1 pengő 50 fillért, vagyis 45 pengőt, 3. fokozódó járadékrész fejében a bélyegekben beragasztott 312 pengő egyötöd részét, vagyis 62 pengő 40 fillért, összesen tehát 167 pengő 40 fillért; a havi járadéka tehát 13 P 95 fillér lesz. Az olyan 35 éves munkás járadéka, akinek a javára minden évben 25 heti járulékot rónak le, évi 135 pengő lesz. Viszont, ha egy 35 éves munkás biztosítási könyvébe minden évben csak 15 heti bélyeget ragasztanak be, az' 65 éves korában 78 pengő járadékot fog kapni. Mennél több a járuléklerovás, annál több a járadék. A haláleseti segély 30 pengőnél kezdődik és minden olyan év után, amelyben a munkavállaló biztosítási könyvébe legalább 15 heti já- rulékbélyeget ragasztottak, 2 pengővel emelkedik egészen 60 pengőig, A 78 pengő bizony jóval kisebb összeg mint a 167 pengő 40 fillér, de ha azt nézzük, hogy mit fizetett érte a munkás, látjuk, hogy ez a 78 pengő is sok. Ezért a 78 pengős évi járadékért a munkás ugyanis csak 90 pengőt (30-szor 3 pengőt) fizetett, a befizetett járulékait tehát már egy év és két hónap alatt teljes egészében visszakapja. Ha pedig az ilyen munkás 65 éves kora után még 10 évig él, a befizetett 90 pengőért 780 pengőt kap vissza. Ezenfelül ott van még a 60 pengős haláleseti segély és jön az özvegyi járadék Í8. Az öregségi biztosításban tehát mindenki többet kap vissza, mint amennyit járulék fejében befizetett és a gazdasági munkás minden 20 filléres lerovásáért 60 fillér értékű jogot szerez. Vármegyénk mezőgazdasága Az őszi termések eredménye közepes, heremagvak közt sokfelé szorult a szem, átlag 1—1*5 métermázsa a kát. holdankénti termés. Szójabab termés cca 5 métermázsa. Burgonya termés közepes. Tengeri termés átlagát igen rontja a sok meddő szár. Cukorrépa a lapályo- sabb részben jól fejlődött, egyéb földeken a gyökérzet elég kicsiny. A bortermés mennyiségre közepes lesz. Esőkre a rétek és évelő takar- I mányok kizöldültek, a legelő jószág l az évszakhoz képest megfelelő.takar- I mányt talál. Az őszi vetési munkáEgyes szám ára 12 fillér»
