Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-10-11 / 80. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 októberi 1. M. Rlr. Osztűlysorsjáték főárusitói kérik, hogy mindazok, akik a postán küldött sorsjegyek árát még nem egyenlítették ki, szíveskedjenek a megfelelő Kesze­get megfizetni, mert a nyereményigény é'S minden más jog csak ugv bizto- sitható, ha a sorsjegyek ára az elő­irt 30 fillér költséggel együtt a húzós előtt klegyeniittetett Aki azonban bármely oknál fogva a sorsjegyeket nem akarja megtartani, küldje azonnal vissza az illetékes helyre, mert az idejében ki nem fizetett sors­jegyek semmi jogot nem biztosítanak, a főárusitóknak azonban kárt okoznak, ha azokat postafordultával nem kapják vissza 1 A húzások 14-én, szombaton kezdődnek. Az I. osztályú sorsjegy hivatalos ára: Nyolcad 3 vs P, Negyed 7 pengő, Fél 14 pengő, Egész 28 pengő. reformok tekintetében mind a mai napig nem történt semmi. A világháború előtt a maival össze sem hasonlítható mértékű feladatúk ellátására 127 alkalmazott állt Tolna vármegye rendelkezésére. Az 1923. és 1924. évben végrehajtott létszám ésökkentések után ez a létszám 110 főre csökkent, 1934. évi létszám- csökkentés pedig 85 főre szállította le a vármegye alkalmazottainak szá­mát, tehát a három Ízben végrehaj­tott létszámcsökkentés folytán a vár­megye háboruelőtti alkalmazottainak |étszáma 35 százalékos csökkenést Szenvedett. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni azokra az uj feladatokra, melyek a hadigondozás, szegényei látás, leventeügy, szociális és közjó léti igazgatás stb. terén felmerültek s melyeket a világháború előtti idő szak egyáltalában nem ismert. De megszaporodtak a teendők a köz- igazgatás területén mindenütt, bár­hova nézünk, sőt egyik másik terü­leten valósággal ijesztő mértékben. Elég talán, ha felemlítjük, hogy a rendőri kihágások 1933—1938. évi ügyforgalmáról készített statisztikai kimutatás szerint: a kihágási ügyek száma Tolna vármegye főszolgabírói hivatalaiban az*1933. évií7249 ügy­darabról 1938 ig évi 13.240 ügy darabra szökött fel, ami tehát csak az utóbbi ,öt év alatt közel száz százalékos emelkedést mutat. Joggal kérdezhetné valaki, miként volt lehetséges a folyton szaporodó teendőket a lecsökkentett létszámmal ellátni ? Ez úgy volt lehetséges, hogy az elrendelt létszámcsökkentés csak fokozatosan, a természetes apadás figyelembevételével volt végrehajt- ható és így a 85 főben megállapított létszámot csak az évről évre fokoza­tosan bekövetkevelt apadás utján érték el. Ma azonban már ott tart a vármegye, hogy a fogalmazási szakban alkalmazott tisztviselők, nem­különben az altiszti és szolgaszemély- set létszáma már elérte a normál- étszámot és az irodai j tisztviselői izemélyzet is már csak egy dijnokkal laladja meg azt. j A létszámcsökkentés után, az 1392. évi háztartási költségvetésben, még 12 úgynevezett létszámfeletti dijnok és 7 létszámfeletti altiszt, illetve ki­segítő Bzolga szerepel. Ezeknek a száma a természetes apadás (nyug­díjazás, más pályára való átlépés, az illetményszámlára átvétel) folytán a I mai napig 1 dijnoki állásra csők kent le. A mutatkozó hiányt az irodai sze­mélyzet és a szolga személyzet köré • ben inségmunkások félfogadásával pótolták eddig. Jelenleg 12 szellemi inségmunkást és 6 napszámost al­kalmaz a vármegye a létszámapasz- tás folytán előállott munkaerőhiány pótlására. Ez a megoldás azonban továbbra fenn nem tartható. A havi 50 pen­gővel díjazott szellemi inségmunkás- tói, ma, amikor a szociális követel­mények folytán a kormány csaknem minden ipari munkás |részére meg­állapította már az ennél nagyobb összegű, úgynevezett legkisebb mun kabéreket, lehetetlenség komoly, lel­kiismeretes és kitartó munkát köve telni, pedig enélkül a mértéktelenül felszaporodott feladatokkal megküz deni nem lehet. A helyzet ma az, hogy az 50 pen­gős szellemi inségmunkás, mihelyt arra alkalma nyílik, — ez pedig a mai jobb elhelyezkedési lehetőség mellett elég gyakori — azonnal más alkalmazással cseréli fel inségmun kási alkalmazását, mely sem nyug díjra, sem öregségi és rokkantsági ellátásra nem ad jogcímet, sem be tegsége esetére nem biztosit neki gyógykezelést és táppénzt Kézen­fekvő a következmény, hogy ennek az áMapotnak hovatovább a köz érdek látja minden vonalon súlyos kárát, mert csakis jól begyako­rolt, megelégedett, nyugdíjigénnyel és OTBA kedvezményekkel bíró al­kalmazottaktól várhatunk lelkiisme retes, pontos, a közérdeket szolgáló munkát. Nem marad tehát más meg oldás, mint hogy a vármegye a fel­tétlenül szükséges számú dijnoki és szolgai állásokat saját háztartási alapja terhére rendszeresítse és szer­vezze meg. A megszervezendő 10 dijnoki állás közül a 6 főszolgabírói hivatalhoz feltétlenül szükséges legalább egy egy dijnoki állás, mert a főszolgabírói hivatal teendőit a normállétszámként megállapított egy irodatiszttel és egy díjnokkal ellátni egyszerűen képtelen­ség. A fennmaradó 4 dijnoki állásra a vármegye központjában (főispáni, alispán, árvaszék, vm. számvevőség) van szükség. A 6 kisegítő szolgai ál­lásra, melyet most napszámosok töl tenek be, ugyancsak feltétlenül szük­ség van, mert a m. kir. tísztifőorvosi, vármegyei számvevőségi hivataloknál, a külön épületben lévő m. kir. gaz­dasági felügyelőségnél és a várme­gye tulajdonában levő múzeumnál a szolgai teendőket a normállétszámból a központra eső 5 altiszt és 5 kise- gitő-szolga ellátni nem tudja. Kinevezés. A Kormányzó Őfő- méltósága — vallás- és közoktatás- ügyi miniszter előterjesztésére — dr Balassa Brúnó székesfehérvári tankerületi kir. főigazgatót, minisz­teri osztályfőnökké nevezte ki és szolgálattételre a vallás- és köz­oktatásügyi minisztériumba rendelte. Dr Balassa Brúnó tankerületi kir. főigazgató kitüntetése vármegyénk­ben is osztatlan örömet váltott ki, de nagy fájdalommal válunk meg tőle, ki mindenkor nagy tudással, sok szeretettel és hazafias lelkese­déssel látta el nehéz hivatásában is munkáját s csak tiszteletet, meg­becsülést és szeretetet váltott ki nagyértékü működésével. — Főigazgatói kinevezések. A Kormányzó Őfőméltósága a vallás- és közoktatásügyi miniszter előter­jesztésére vitéz Fraknóy József tan­ügyi főtanácsosi címmel felruházott állami gimnáziumi igazgatót buda­pesti tankerületi kir. főigazgatóvá és dr Koch Nándor pécsi tankerü­leti kir. főigazgatót székesfehérvári tankerületi kir. főigazgatóvá kine­vezte. Tankerületünk uj főigazgató­ját, kit pécsi működéséből igen elő­nyösen ismerünk, melegen üdvö­zöljük uj állásában. — Vármegyénk közigazgatási bizottsága október havi rendes ülé­sét f. hó 10- én tartotta meg Szón gott Edvin a hivatalosan távol levő főispán helyett elnöklő alispán el nöklete alatt, melyen dr Bernáth Béla, dr Csapó Dániel, Döry Fri gyes, Pongrácz Lajos, Schneider Gábor és Tóth Lajos választott bi­zottsági tagok vettek részt a hivata talos tagokon kívül. Elnöklő alispán üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, bejelenti, hogy báró Je­szenszky József biz. tag kimentette elmaradását A szakelőadók jelenté­seinek megnyugtató tudomásul vevése után a közig, bizottság ülése véget ért. Ezután a gazdasági, gyámügyi, adóügyi, közegészségügyi, népokta­tásügyi és útügyi albizottságok tar­tották meg üléseiket. ISKOLASZEREK füzetek, iró- és rajzszerek, festékek, ecsetek és mindennemű iskolai szükségleti cikkek dtís és jutányos beszerzési forrása o Molnár-féle Rt. könyv- és paplrkereskedése Telefon 37. Szekszárd, Kaszinóbazár. Telefon 37. Iskola- és egyéb könyvek kötését jutányos áron készítjük T ———mm ——^— A város központjában, csendes helyen, a Báró Augusz utca 36/c számú tiszta téglából épült száraz, egészséges, 4 szobás, komfortos, adómentes modern családi ház szép gyümölcsös kerttel, eladó. IMikecz Endre 572 Szekszárd. — A somogyi főispán beikta­tása. Kaposvárott e hó 10-én ik­tatták be főispáni székébe gróf Széchenyi Endrét, a velünk szom­szédos Somogy vármegye uj főis­pánját. Az installációján Tolna vár­megye képviseletében megjelentek: vitéz Madi Kovács Imre főispán, br. Jeszenszky József földbirtokos, Gadl János apátplébános, törvény- hatósági biz. tagok és dr Bdts- megyey Lajos tb. főszolgabíró, főis­páni titkár. — Vármegyei kisgyűlés. Tolna vármegye törvényhatósági kisgyfí- lése folyó hó 10-én délelőtt 10 óra­kor tartotta októberi rendes ülését Szongott Edvin aispán elnöklete alatt. Az ülésen letárgyaltak 68 ügy darabot. — Bodnár István a rádióban. Hétfőn este 19 óra 50 perckor Bodnár Istvánnak, az országosan ismert kitűnő Írónak és költőnek, lapkiadó részvénytársaságunk elnö­kének három bájos vidám törté­netét olvasták fel a rádióban. Mig a hallgatóság az egész országban nagy élvezettel gyönyörködött a klasszikus bravúrral megirt mulat­tató történetekben, addig Bodnár humoros meséi a szekszárdiakat visszavitték a múltba is, mert á szereplőkben megismerték néhai való Ágoston Pista bácsit, a daru­tollas süvegü, aranyszívű táblabirót, Etl Pepit, a 60-beli szekszárdi mér­nököt, Oszoly Károly ügyvédet, Tóth Gyulát, a hagy vadász vendéglőst és még másokat, akik ötleteikkel, mókáikkal már az örökkévalóság­ban szórakoztatják barátaikat. — Nemesség igazolás. A bel­ügyminiszter Muraközy Tibor-László nyug. tüzérszázados, gerjeni lakos, valamint a Szuprics Juliannával kö­tött házasságával származó Tibor- László és Anna-Mária nevű gyer­mekeinek az 1626. évben, II. Fer- dinánd király idejéből származó régi magyar nemességét megállapította és elismerte. — A vármegye vállalta a vasúti arcképes igazolványok térítési diját. A vármegye közönsége elha­tározta, hogya tényleges szolgálatban álló vármegyei tisztviselők és azok feleségeinek, a nyugalomba helyezett vármegyei tisztviselők és azok fele­ségeinek kedvezményes vasúti me­netjegy váltására jogosító arcképes igazolványai után személyenként fize­tendő 24 P térítési díjból 16—16 P-t, továbbá a nyugalomba helyezett köz- ségi alkalmazottak családjából egy igényjogosult családtagnak az igazol­ványa után fizetendő 24 P térítési díjból 16 Pt, végül a tényleges szol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom