Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-09-13 / 72. szám
XXI. évfolyam. Szekszárd, 1939. szeptember 13. (Szerda) 72. szám, TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank éplileíében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl|: Egész évre __ 12 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija l'BO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter ÜB ............fillér. sz éles hasábon mllllmétersoronként 10 _____ Állást keresőknek tO százalék kedvezmény. I E lőfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, elfegyzésl, családi hír, valamint Félévre ,— __ _ 6 pengő | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | nytlttér soronként 60 fillérbe kerü I, A külföldi saitó az elmúlt húsz év alatt nem igen kényeztette el Magyarországot. Alig jelenítettek meg rólunk szóló híreket s ha igen, azokban legtöbbször nem igen volt köszönet. A benesi propaganda hazugságai kaptak he* lyet a világlapok hasábjain s a magyar ellenpropaganda céltudatos munkája csak hosszú évek során tudott elérni annyit, hogy egy-egy tárgyilagosabb hang is megjelenjék a magyar viszonyokról. A sort nagy angol barátunk, Lord Rother- mere nyitotta meg, melléje csatlakozott Mussolini olasz sajtója és természetesen a velünk baráti kap* csőlátókban élő országok lapjai. Most, hogy háborús lázban ég Európa, alig múlik el nap, hogy a legkülönbözőbb külföldi sajtóorgánumok ne foglalkozzanak velünk, ne imának Magyarország « magatartásáról. örömmel és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ezek a külföldi sajtóhangok a legteljesebb elismeréssel Írnak,arról a fegyelemről, nyugalomról és fennakadás nélküli munkáról, ami Magyar- országon folyik. Szinte már irigység érzik ki egyes lapok cikkeiből azért, mert kénytelenek megállapítani, hogy mig mindenütt másutt a háborús hisztéria kerítette hatalmába a lelkeket, addig Magyar- országon valami egészen csodálatos nyugalom jellemzi a változatlan mindennapok életét. A világvárosokban mindennapos a légi riadó, esténként elsötétülnek a transzparensek s az élet ütemére rányomja bélyegét a háborús készenlét ezerféle megszorítása. Magyarországon, bár az illetékesek itt is megtettek minden intézkedést arra, hogy a kellő pillanatban felkészülve áühasson a nemzet a maga helyén, még semmi különösebben korlátozó rendelkezés nem történt. S ami történt, azt nyugodtan, megértéssel fogadta a közvélemény — magyar földön a magyar élet páratlan nyugalommal folytatja mindennapi munkáját. Ez a nemzet töretlen bizalommal és hűséggel áll államfője mögött s a magyar kormány a szükséges intézkedéseket megfontolt bölcsességgel — s akként léptette életbe, hogy már eleve elejét vette az esetleges háborús pániknak. Nagy időket élünk s a nemzet méltónak mutatkozik a maga egész fegyelmével, komolyságával ezekhez a történelmi időkhöz. Mindenki tudja, hogy ezekben az órákban nincs helye a kapkodásnak, ma egy a kötelesség: ott állni fegyelmezett sorokban a kormány mögött, amely iránt kül- és belpolitikai vonatkozásban egyaránt osztatlan a nemzet bizalma. A miniszter- elnök kiáltványa, amely a különleges intézkedéseket jelentette be, megnyugvást hozott s az az erő és határozottság, amellyel ez intézkedések megtétettek, csak növelte a nemzet önbizalmát. Éppen úgy, mint külpolitikai téren, a belpolitikában is megnyugtatóan kiegyensúlyozott a helyzet. Még a legszélsőségesebb elemek is ráéreztek magyarságukra s ahhoz mérten elhallgattak a pártviszályok s ma valóban elmondhatjuk, hogy egységes a magyar. Kétségtelen, hogy ennek az európa- szerte irigyelt nyugalomnak több összetevője van. Az első és legfőbb tényezője maga a Kormányzó személye, aki iránt hódoló hűséggel, szeretettel és bizalommal viseltetik minden magyar. De szerepe van a nyugalom fenntartásában annak a kormányzati gesztusnak is, amely- lyel Teleky Pál gróf miniszterelnök irányítja e súlyos napokban az ország életét. És ami tán a legfőbb: büszkén tudja a nemzet, hogy van kemény, erős hadseregünk, amely izig-vérig magyar és amely elég erős ahhoz, hogy megvédje a nemzeti érdekeket, ha a sors úgy hozná magával, hogy fegyverrel kellene megvédenie. Ez a nemzet húsz éven keresztül a béke eszközeivel harcolt igazságainak kivívásáért. Ma sem akar mást. De ma már ennek az akaratának nyomatékkai tud messze- hangzó súlyt adni. Dr Pesthy Pál ünneplése A bányakerületi ág. h. ev. egyházmegye 10 évvel ezelőtt választotta meg dr Pesthy Pál m. kir. titkos tanácsos, ny. igazságügyminisztert egyházkerületi felügyelővé. E 10 éves jubiláris évfordulón dr Pesthy Pál elnöki megnyitójában megemlékezett a Felvidék visszacsatolásáról s hálát adva a Mindenhatónak, hogy nemzetünk élére vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót állította: az elnöki székből a Kormányzó mellé állásra buzdította a megjelenteket, kérve, hogy tegyenek félre mindent, ami a nemzet kebelében elkülönülést okozhat s váljon eggyé akarásban a nemzet, mert a magyar szabadságszeretet mindig összefért a magyar föld idegen nyelvű polgárai iránt mindig tanúsított testvéri megbecsüléssel és türelemmel egyenjogúságuk elismerésében. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után dr Raffay Sándor m. kir. titkos tanácsos, bányakerületi ág. h. ev. püspök kimerítő és tartalmas jelentésben számolt be az egyház- kerület múlt évi működéséről, szeretettel s elismeréssel emlékezve meg dr Pesthy Pál értékes egyházfelügyelői tevékenységéről s 10 éves ez irányú működéséről. Sdrdsf vitézi értekezlet Nagymányokon A vőlgységi járás vitézei folyó hó 8-án tartották őszi szokásos értekezletüket. Eltérőleg az eddig követett szokástól — nem Bonyhádon, a járás székhelyén — hanem Nagymányokon, a járásnak eme nagyszerűen vezetett, tiszta, rendes községében. A község — vitéz Gáthy Ferenc főjegyző figyelme folytán — megfelelő módon várta vitéz Tihanyi Szilárd alezredest, Tolna vármegye székkapitányát és a vitézeket. A házakon ott lengette a szellő a nemzeti lobogókat, a község polgárai csoportokban, szívélyesen üdvözölték a járás minden részéről gyülekező és a községbe érkező vitézeket. A községházán egybeseregiett vitézek fél kilenc órakor vitéz Gáthy Ferenc főjegyző vezetésével a róm. kát templomba vonultak a misén való részvételre. Utána vitéz Tihanyi Szilárd vármegyei székkapitány elnöklése mellett vitéz Zerinváry János járási vitézi hadnagy tartotta megbeszélését a járás vitézeivel — a községháza tanácstermében — azok ügyesbajos dolgairól. Ezen zárt, főleg adminisztratív ügyekkel foglalkozó értekezletet követte — a nagyközönség bevonásával — a tulajdonképpeni díszülés a nagyvendéglőben. Az ez alkalomra szépen feldíszített nagytermet teljesen megtöltötte a vitézekkel együttt- érző, hazafias közönség. Nagymá- nyok és a bánya társadalmának előkelőségein kívül, a polgárság is, a német anyanyelvű magyarok is, ott voltak. Megjelentek Blandl György esperes plébános, Erdős Jenő bányaigazgató és még számosán a község vezetőségéből. Amidőn a vitézek élén a terembe lépett: vitéz Tihanyi Szilárd vármegyei székkapitányt a jelenlevő közönség zajosan ünnepelte. A székkapitány a Hiszekegynek a jelenlevőkkel együtt való elmondása után, üdvözölte a közönséget és a vitézeket és az ülést megnyitotta. A megnyitás után átadta a szót vitéz Zerinváry János járási vitézi hadnagynak, aki okát adta annak, hogy miért Nagymányokon van ez alkalommal a járási értekezlet. Részint az összetartás és együttérzés ápolása, másrészt környékismeret szerzése céljából. Első alkalommal a választás Nagymá- nyokra esett — azért is, mert főjegyzője is a Vitézi Rend tagja. A járási hadnagy ezekután bejelentette, hogy a kellemes mellett a hasznossági szempontot is szem előtt tartva, két kiváló előadót kért fel ez alkalomra: jákfai Gömbös Miklós gimnáziumi tanárt, a nagy magyar hisztorikust és dr Szeder Pál m. kir. gazdasági járási felügyelőt, a nagy szaktudóst. Jákfai Gömbös Miklós nagy érdeklődés és feszült figyelem mellett tartotta a honfoglaló magyarok műveltségéről szóló előadását. Sok-, szór vádolnak bennünket — úgymond — azzal, hogy minden műveltségünket nyugatról — különösen a németektől — szereztük. Ez nem áll 1 Sok tekintetben nemcsak ott tartottunk kultúra tekintetében a Nyugattal, ahol ők állottak, — hanem felül is múltúk őket. Haditechnikánk, harcmodorunk fejlettebb volt, mint Európa bármely államáé. A hadviselés módját részletesen ismertette az előadó. Utána a vallásos életet és a családi élet tisztaságát. Ha pogány alapon is, de egy Istent imádók voltak őseink. Családi életük pedig sokkal inkább állott tiszta erkölcsi alapon, mint EgyM szám éra 12 fillér.
