Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-08-12 / 64. szám
XXI. évfolyam Szekszárdi 1939. augusztus 12. (Szombat) 64. szám. ÉS TÁRSADALMI LAP TOLNAMEGYEÍ HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felelős szerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 BLÁZSIK FERENC Előfizető Egész évre _ 12 pengő || si dij: Félévre______6 pengő A l ap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon m 11IImétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek >0 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerü I. Szeretőnk Téged! Vezess! A parancsot végrehajtottuk — mondotta Szegeden a Kormányzó előtt Teleki Pál gróf miniszterelnök, aki mindkét szegedi kormány miniszterelnöke nevében, mint a szegedi kormány volt tagja, az összes szegedi és más ellenforradalmárok nevében jelentkezett. Régi lelkesedéssel, régi erővel, régi acélos akarattal és a régi megtörhetetlen hűséggel Főméltóságod iránt állunk itt. Várjuk a további parancsot, teljesítjük ! Teljesítjük, Ígérte a magyar kormányelnök, mint ahogy végrehajtotta az ellenforradalmárok kis csapata s aztán az egész nemzet a 20 évvel ezelőtti parancsot. Az ujjongó lelkesedés, a hála, a tisztelet és a szeretet, szivek mélyéből fakadt hódolat áramlott a Kormányzó felé, aki ott a Kárász utcai történelmi erkélyen láthatta, érezhette, hogy egy emberként áll mögötte, egy emberként kész harcolni) küzdeni és dolgozni az ő nagy magyar céljaiért az egész nemzet. Nem volt itt osztály és rangkü- lőmbség, Szegeden pártokon felül állóan, szép nagy egységbe olvadt a magyar. Csak a külsőségeket irányították rendezői kezek, az a lelkesedés, az a tomboló éljenzés, amely köszöntötte, üdvözölte az egykori fővezért, Magyarország fő- méltóságu Kormányzóját, az a szivekből fakadt, az egy nemzet igaz szeretetét hirdette messzehangzóan. Gyönyörű, nagy magyar ünnep volt ez a szegedi emlékezés s az ünnepségek során elhangzott valamennyi szónoklat tolmácsa volt annak a magyar akaratnak, annak a legyür- hetetlen életerőnek, amely talpra segítette a húsz év előtti elesettség- ből az országot. Minden magyar, aki ott volt Szegeden, vagy aki a rádióban hallotta a szegedi ünnepséget, egy emberként vallja és hirdeti Uzdóczi-Zadravecz István tábori püspök gyönyöiü beszédének befejező szavait. „ Hiszünk Benned,.. Bízunk benned ... Szeretünk Téged... Vezess! mondotta a püspök s az a mindenkit magával ragadó tomboló éljenzés a kormányzó nevének ütemes kiáltása meghatott őrömmel remegtetett meg minden magyar lelket. Az ország szeme ezen a napon Szegedre tekintett, az ország szive ezen a forró vasárnapon Szegeden dobogott. Ünnepelte a Hadurat, a a Magyar feltámadást és Ünnepelte a honvédséget, amely húsz évvel ezelőtt innen indult el Horthy Miklós fővezérlete mellett. És szólt a legfőbb Hadúr hadseregéhez. Köszönetét mondott a húsz év alatt folytatott munkáért, köszönetét mondott a honvédség mindenkori vezetőségének, tiszti és altiszti karának, amelyik fáradságot nem ismerő { odaadással, kiváló szaktudással, sokszor a legnehezebb viszonyok közt, de mindenkor önzetlenül csak a Haza javát nézve, teljesítette szolgálatát. Rámutatott a Kormányzó arra, hogy a honvédség nagy eredményei csak úgy voltak elérhetők, hogy a magyar hadseregnek minden egyes tagja, elődei példájához híven a lángoló hazaszeretet eszméjétől áthatva, töretlen és törhetetlen egyetértésben dolgozott magasztos hivatásáért. Szólt a honvédség egységes szelleméről s megismételte a húsz évvel ezelőtt hangoztatott megállapítását, a hadsereggel áll, vagy bukik a nemzet. Erős volt már húsz évvel ezelőtt is az a maroknyi sereg, amely Horthy Miklós toborzó szavára egybegyült Szegeden, de az elmúlt húsz év ezt az erőt, olyan hatalommá tette, amellyel barátnak és ellenségnek egyaránt számolnia kell. A fővezér által megteremtett magyar A szekszárdi kerület országgyűlési képviselője legutóbb a „Pester Lloyd“ vasárnapi számában megjelent nagyjelentőségű cikkében szállt síkra a szociális reformok sürgős megvalósításáért. A „Wehrkraft nnd soziale Reformen — Vederé és szociális reformok“ című cikkében mindenek előtt'történelmi visszapillantást vetett a népinemzeti gondolat és eszme kiala- ’ kulására, az u. n. kisebbségi és nemzetiségi kérdésre. Történelmi meglátással reámutat arra, hogy a világháború különböző erőösszetevőinek eredőjeként most már a nemzeti öntudat, mint lelki és népi egység lépett előtérbe, amely egy- egy ország keretein belül elsősorban a politikai és gazdasági hatalom megszerzésére törekedett és törekszik. Erre a törekvésre vezethető vissza mindenekelőtt az úgynevezett zsidóellenes mozgalmak eredete. Ehhez az eszméhez járul a frontharcos eszme, — írja cikkében Szakáts Pál — mely a harcteret járt állampolgárok nagyobb megbecsülését tűzte ki céljául. Ezek az erők részben forradalmi utón ragadták magukhoz egyes országokban az államhatalmat, hogy azon keresztül alakítsák ki az államberendezést saját felfogásuk szerint, részint pedig más államokban megfelelő reformok alkotása utján lé- pésről-lépésre kívánják mintegy evo- • lutios alapon az államalkotó nem- I zet törekvéseit az állami élettel össz- I hangba hozni. ______ ha dsereg ma már keresztül esett a tűzkeresztségen s dicsőséges fegyvertényeket ünnepelhet Kárpátalja visszaszerzésével. Húsz év a nemzetek történetében nem nagy idő, de ez a két évtized amelyre most a szegedi ünnepségeken visszatekinthet a nemzet, páratlan megpróbáltatások és páratlan eredmények korszaka volt. A semmiből, a romokból teremtettünk országot, államot, Horthy Miklós irányítása mellett s az egykori fővezér ma is vezére, egyetlen vezére a magyar nemzetnek. Hűséges hódolattal áll mellette minden igaz magyar, várja a parancsait s kész az egész nemzet arra, hogy egykor büszke öntudattal jelenthesse a fő- méltóságu kormányzónak azt, amit jelentett most Teleki Pál gróf miniszterelnök : „Horthy Miklós fővezérünk, fő- méltóságu Kormányzó ur! A parancsot végrehajtottuk, a Szegeden újjászületett haza felvirágzott és már I meg is nagyobbodott.“ A továbbiak folyamán megállapítja a cikkíró, hogy Európa, sőt a világ népei éppen a lelkiismeretlen és igazságtalan békeszerződések következtében ma is két ellenségesnek nevezhető táborban állanak. Kettős hatalmi csoportosulással állunk szemben s igy kétségtelenül időszerű annak a kérdésnek a felvetése : vájjon alkalmas-e a mai időpont azoknak a reformoknak a megvalósítására, melyeket a kormányzópárt a választások idején hirdetett, vagy inkább hagyjuk azok megvalósítását békésebb időkre. — Mondanunk sem kell — Írja Szakáts Pál — a reformok ellenzői most országos érdekek hangoztatásával igyekeznek hangulatot kelteni a reformok ellen. Arra hivatkoznak, hogy minden radikális reform a termelés megzavarásával jár s ez végső fokon a véderőnk fejlesztésére is károsan hat. A népi és nemzeti mozgalmak ma már nálunk is határozott programot és nem homályos, megmagyarázhatatlan, tartalom- nélküli értelmetlen ígérgetésekben jelentkeznek. Ezeknek a mozgalmaknak múltja és határozott munkaterve van. Ez a munkaterv — a reformok egész sorát tartalmazza. Kétségtelenül legfontosabb célúik ma a véderőnk fejlesztése és a legnagyobb erőkifejtésre való képesítése. Kérdés tehát, hogy a reformokon I keresztül szolgálhatjuk-e ezt a legfőbb célt, vagy sem? Tény az, hogy a választásokon a Magyar Élet Pártja ezeknek a reformoknak a hangoztatásával indult harcba az ország lakossága kétségtelenül a reformpolitika mellett foglalt állást akkor, midőn fölényes többséggel a Magyar Élet Pártjának jelöltjeit küldte a parlamentbe. Ma már nincs józanul gondolkozó ember, aki a reformok ellen foglalna állást, ma legfeljebb a megvalósítás időpontja tekintetében lehet különbség. Én állítom és vallom, hogy a reformok Sürgős megvalósítása még a kezdeti stádiumban stm befolyásol a hátrányosan katonai erőnk fejlesztését, mert egy hadsereg legnagyobb eree a szellemében van! Ez sokszor tudja pótolni még a fegyverek esetleges hiányosságait is, de ezt nem pótolja semmi. Itt Petőfit idézi: „Küldjétek egy hadsereget, vagy egy uj dalt!“ Ezt a szellemet a szociális gondoskodást biztosító reformok fejleszthetik s e helyütt viszont Ciceróra hivatkozik, aki azt mondotta: „A római birodalom minden emberi hatalommal szemben megvédelmezi magát, de nem védelmezheti magát könnyek, jajkiáltások és zokogások közepette“. Ha már most a reformokat osztályozzuk, akkor csak arra az álláspontra helyezkedhetünk, hogy nekünk első sorban azokra a reformokra van szükségünk, amelyek az államalkotó nép érdekeit szolgálják, az egyes magasabb életszínvonalát biztosítják, vagy pontosabban a termelés javainak igazságosabb és megfelelőbb elosztását teszik lehetővé. A zsidótörvény a megvalósítás stá- d urnába került, most sürgősen megvalósítandó a földreform, az adózás és közigazgatás reformja és a termelés megreformálása, amely a termelést az emberi munka szem előtt tartásával szabályozza és ennek megfelelően rendelkezik a tőke termelési tevékenységével Ezeknek a reformoknak a végső célja az egyes megerősítése és az együvétartozds érzésének az emelése. Szakáts Pál képviselőnk nagyhatású cikkét ezekkel a sorokkal fejezi be: „A reformok megvalósítását tehát nem szabad halogatna sőt ellenkezőleg azt segítenünk kell, hogy azok segít égével mi gaz- dasagilag is erős egyedeket, azok segítségével erős országot és az erős országnak számára Jól kiépített véderőt biztosithas- snnk.“ Szakáts Pál, a sajtóban nagy feltűnést kellő cikke a szociális reformok sürgős megvalósításáért Egyes szám ára 12 fillér.
